Kövess minket -on és -en!

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Olyan ez náluk, mint nálunk volt egykor április 4-e. Csak míg Magyarországon legalább az elmúlt évtizedekben vita folyhatott a megítéléséről, a németeknél ez nincs.

Holott ez ott sem a „felszabadulás ünnepe” volt, ugyanis sok német számára fájdalmas történelmi emlékek fűződnek hozzá. Viszont a szász parlament a CDU támogatásával úgy döntött, hogy hivatalosan is emléknappá nyilvánítja ezt a dátumot ebben a tartományban is, amelyet a történelmi kontextus miatt nem mindenki ünnepel. Míg mások az új kezdetként tekintenek rá, sokan – különösen a keleti tartományokban – a háborús vereség következményeit és a területek elvesztését, a brutális kitelepítéseket és az ezzel járó szenvedéseket élik át újra.

Az 1945-ös év nem csupán a háború végét, hanem a sok ezer német család számára a földjük elvesztését is jelentette. Az elhurcolások és kitelepítések szintén mély nyomot hagytak, és sok ember számára ez a dátum nem csupán egy történelmi esemény, hanem a fájdalom és a veszteség szimbóluma.

Kár ezt szépíteni, Németország totális vereségén egy németnek nincs mit ünnepelnie.

A „felszabadulás” ideológiája, amelyet gyakran a háború végének győzelmi pillanataként tüntetnek fel, a németek számára érzékelhetően nem hozott felszabadulást. A tömeges elhurcolások és a szovjet hadsereg áldozatai mind olyan események, amelyek a mai napig inkább elhallgatott fájdalomként élnek tovább a történelmi tudatban. Nem úgy az úgynevezett holokauszttal. Annak emléke élő valóság a mai napig, alfája és ómegája a „demokratikus” államberendezkedésnek.

Vannak azért ellenhangok Szászországban is. Ugyanis a szászok számára végképp nem felszabadulást jelentett, hanem a totális bolsevik megszállás kezdetét, majd aztán bő 40 évig az NDK diktatúrája alatt éltek. Tiltakozásként a Szabad Szászok nevű mozgalom egy emlékérmét is kiadott, amely arra mutat rá, hogy nincs mit ünnepelni ezen a napon.

Kövess minket -on és -en!

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. 

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

Azonnali hatállyal hazaküldtek hét ukrán katonát, akik a Bundeswehrnél vettek részt kiképzésen, mivel Németországban törvény tiltja szinte minden jobboldali vagy hazafias szimbólum használatát.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

A francia rendőrség megölt egy kés és vasrúd miatt egy férfit, aki a palesztinok elleni népirtás elleni tiltakozásul fel akart gyújtani egy zsinagógát az északnyugati Rouen városában.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.