Kövess minket -on és -en!

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Olyan ez náluk, mint nálunk volt egykor április 4-e. Csak míg Magyarországon legalább az elmúlt évtizedekben vita folyhatott a megítéléséről, a németeknél ez nincs.

Holott ez ott sem a „felszabadulás ünnepe” volt, ugyanis sok német számára fájdalmas történelmi emlékek fűződnek hozzá. Viszont a szász parlament a CDU támogatásával úgy döntött, hogy hivatalosan is emléknappá nyilvánítja ezt a dátumot ebben a tartományban is, amelyet a történelmi kontextus miatt nem mindenki ünnepel. Míg mások az új kezdetként tekintenek rá, sokan – különösen a keleti tartományokban – a háborús vereség következményeit és a területek elvesztését, a brutális kitelepítéseket és az ezzel járó szenvedéseket élik át újra.

Az 1945-ös év nem csupán a háború végét, hanem a sok ezer német család számára a földjük elvesztését is jelentette. Az elhurcolások és kitelepítések szintén mély nyomot hagytak, és sok ember számára ez a dátum nem csupán egy történelmi esemény, hanem a fájdalom és a veszteség szimbóluma.

Kár ezt szépíteni, Németország totális vereségén egy németnek nincs mit ünnepelnie.

A „felszabadulás” ideológiája, amelyet gyakran a háború végének győzelmi pillanataként tüntetnek fel, a németek számára érzékelhetően nem hozott felszabadulást. A tömeges elhurcolások és a szovjet hadsereg áldozatai mind olyan események, amelyek a mai napig inkább elhallgatott fájdalomként élnek tovább a történelmi tudatban. Nem úgy az úgynevezett holokauszttal. Annak emléke élő valóság a mai napig, alfája és ómegája a „demokratikus” államberendezkedésnek.

Vannak azért ellenhangok Szászországban is. Ugyanis a szászok számára végképp nem felszabadulást jelentett, hanem a totális bolsevik megszállás kezdetét, majd aztán bő 40 évig az NDK diktatúrája alatt éltek. Tiltakozásként a Szabad Szászok nevű mozgalom egy emlékérmét is kiadott, amely arra mutat rá, hogy nincs mit ünnepelni ezen a napon.

Kövess minket -on és -en!

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

A brit kormány pénzügyi szankciókat vezetett be a nemzetiszocialista Blood and Honour hálózat ellen, amely a skinhead zenei szcnéával évtizedek óta aktív kapcsolatban áll.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

Schleswig-Holsteinben töltöttük 1945 nyarát. Itt gyűjtötték össze az angol fogságba került többi magyar katonát és leventét is. 

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

Ausztrália Victoria szövetségi államának rendőrsége arra készül, hogy vádat emeljen az ausztrál nemzetiszocialista aktivista Jacob Hersant ellen „súlyosan sértő közszereplés” miatt, miután körülbelül 30 maszkos aktivista tömeges deportálásokat követelve demonstrált egy melbourne-i állomáson.

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”.