Kövess minket -on és -en!

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Olyan ez náluk, mint nálunk volt egykor április 4-e. Csak míg Magyarországon legalább az elmúlt évtizedekben vita folyhatott a megítéléséről, a németeknél ez nincs.

Holott ez ott sem a „felszabadulás ünnepe” volt, ugyanis sok német számára fájdalmas történelmi emlékek fűződnek hozzá. Viszont a szász parlament a CDU támogatásával úgy döntött, hogy hivatalosan is emléknappá nyilvánítja ezt a dátumot ebben a tartományban is, amelyet a történelmi kontextus miatt nem mindenki ünnepel. Míg mások az új kezdetként tekintenek rá, sokan – különösen a keleti tartományokban – a háborús vereség következményeit és a területek elvesztését, a brutális kitelepítéseket és az ezzel járó szenvedéseket élik át újra.

Az 1945-ös év nem csupán a háború végét, hanem a sok ezer német család számára a földjük elvesztését is jelentette. Az elhurcolások és kitelepítések szintén mély nyomot hagytak, és sok ember számára ez a dátum nem csupán egy történelmi esemény, hanem a fájdalom és a veszteség szimbóluma.

Kár ezt szépíteni, Németország totális vereségén egy németnek nincs mit ünnepelnie.

A „felszabadulás” ideológiája, amelyet gyakran a háború végének győzelmi pillanataként tüntetnek fel, a németek számára érzékelhetően nem hozott felszabadulást. A tömeges elhurcolások és a szovjet hadsereg áldozatai mind olyan események, amelyek a mai napig inkább elhallgatott fájdalomként élnek tovább a történelmi tudatban. Nem úgy az úgynevezett holokauszttal. Annak emléke élő valóság a mai napig, alfája és ómegája a „demokratikus” államberendezkedésnek.

Vannak azért ellenhangok Szászországban is. Ugyanis a szászok számára végképp nem felszabadulást jelentett, hanem a totális bolsevik megszállás kezdetét, majd aztán bő 40 évig az NDK diktatúrája alatt éltek. Tiltakozásként a Szabad Szászok nevű mozgalom egy emlékérmét is kiadott, amely arra mutat rá, hogy nincs mit ünnepelni ezen a napon.

Kövess minket -on és -en!

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Az utóbbi időben leginkább antiszemita nézeteiről elhíresült amerikai rapper ezúttal egy órán keresztül a Ku Klux Klán ruházatához hasonló fekete színű lepelben és csuklyában beszélgetett egy youtuberrel.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.