Kövess minket -on és -en!

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Pedig valami halvány sejtelme lehetett róla, hiszen korábban ugyancsak ő a vatikáni rezidenciája ablakából már közhírré tette: „Továbbra is nagyon súlyos és fájdalmas híreket kapok Gázából. Fegyvertelen civileket bombáznak le és lőnek agyon, és ez még a Szent Család parókián belül is megtörtént, ahol nincsenek terroristák, csak családok, gyerekek, betegek és rokkantak, apácák. Egy anyát, Nahida Kalil Antont és a lányát, Szamar Kamal Antont megöltek, másokat pedig megsebesítettek (IDF-) lövészek, Teréz Anya Nővéreinek zárdáját megrongálták… Egyesek szerint ez terrorizmus, ez háború. Igen, ez háború, ez terrorizmus.”

Bergoglio most a fogas kérdés eldöntését szakértőkre bízná. Egyikük, talán a legtekintélyesebb mind közül, John Mearsheimer amerikai politológus pápai felkérés nélkül is adott némi támpontot hozzá, amikor arról kérdezték, hogy kire fog szavazni az amerikai elnökválasztáson: „A gázai genocídium miatt nem fogok a demokratákra szavazni. Úgy vélem, hogy a Biden-kormány cinkos a genocídiumban, és a genocídium vörös vonal számomra.”

Európai keresztény-konzervatív és szélsőjobboldali körök részben azért tanúsítanak totális érdektelenséget a gázaiak szenvedései iránt, mert hajlamosak egy kalap alá venni őket az Európát megszálló muszlimokkal (nem mintha megszállókként az afrikai keresztények fikarcnyival is különbek lennének náluk). Érdemes tágabb kontextusban szemlélni a kérdést. Egyrészt a gázaiak nem mind muszlimok, és Izrael ugyanúgy bánik a palesztin keresztényekkel, mint a muszlimokkal, ugyanúgy gyilkolja őket, amint azt fentebb a pápa is említette, és ugyanúgy lerombolja a templomaikat – néhányat a legrégebbi templomok közül a Földön, legutóbb például Péter apostol mauzóleumát Libanonban –, mint ahogyan mecsetek százait rombolta le. Másrészt a palesztinok többnyire levantei arabok (mellesleg pedig a mizrahi és a szefárd zsidók legközelebbi vérrokonai), és távolról sem akarják megszállni Európát, éppen ellenkezőleg: évtizedek óta a legsúlyosabb atrocitásokat szenvedik el, pontosan azért, mert nem akarják elhagyni a szülőföldjüket. Nem akarnak Európába, de még Egyiptomba sem menni, mert ragaszkodnak őshazájukhoz, sőt az egész nemzettudatuk erre a vér-föld kapcsolatra épül.

Utolsó tiltakozásuk a határon 2018–2019-ben volt, amikor ezrek tüntettek közülük békésen a Gázát körülvevő falnál, amelyet a visszatérés menetének neveztek. Ezek a tiltakozások 18 hónapig tartottak, de a világ szemet hunyt afelett, hogy Izrael nemcsak teljesen figyelmen kívül hagyta a kéréseiket, hanem módszeres terrornak vetette alá őket, 223 palesztint – köztük 46 gyermeket – megölve és több mint 9 ezret megsebesítve. Az izraeli hadsereg orvlövészei egymással versengve lőttek térden és nyomorítottak meg egy életre tüntetőket. Egyikük azzal dicsekedett, hogy egyetlen nap alatt megdöntötte a térdlövések rekordját, 42 találatot szerezve. Ezek az erőszakmentes tiltakozások kudarcot vallottak, és nem eredményezték az izraeli blokád feloldását.

Izrael egy éve tartó példátlan szőnyegbombázása és tömegterrorja valósággal sokkolta a világ nagy részét, még az ószövetségi bosszúállás mazochista tanulmányozóit is megdöbbentve barbárságának mértékével és kiterjedésével. Az egyik legtekintélyesebb emberijog-védő szervezetnek számító Human Rights Watch szerint Gázában „etnikai tisztogatás zajlik”, amely „emberiség elleni bűncselekmény” (2024. 11. 14.). Az Amnesty International főtitkára, Agnés Callamard úgy véli, hogy „a genocídium kockázata” áll fenn Gázában (2024. 08. 13.), és „az izraeli hadsereg ellen vizsgálatot kell indítani a Gázában elkövetett féktelen pusztítás háborús bűntette miatt” (2024. 09. 05.). A Save the children brit gyermekmentő civil szervezet szerint a gázai háború első fél évében az izraeli hadsereg minden ötvenedik gázai gyereket megölt vagy megsebesített (2024. 04. 04.). „Ez az elképzelhetetlen helyzet túlnyomórészt annak köszönhető, hogy (az izraeli hadsereg) ismételten elmulasztotta betartani a háborús szabályokat” – mondta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa (2024. 08. 15.). „Az etnikai tisztogatás szavakat egyre gyakrabban használják annak leírására, ami Észak-Gázában történik” – írja Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője (2024. 11. 11.).

Netanjahu deklarált katonai célja a Hamász elpusztítása, de nyilvánvaló stratégiai célja Gáza lerombolása, élhetetlenné tétele és végül a palesztinok elüldözése Európába, hogy a Gázai övezetet zsidókkal népesítsék be. Becalel Szmotrics pénzügyminiszter szerint Izraelnek meg kellene „hódítania” a Gázai övezetet, és „önkéntes kivándorlással” etnikailag megtisztítani palesztin lakosságától. „Olyan helyzetet teremthetünk, hogy két éven belül Gáza népessége a felére csökken” – mondta a vallási fanatikus Szmotrics. Szerinte Trump győzelmével egyedülálló alkalom kínálkozik erre. A gázai palesztinok kivándorlása abban az értelemben lenne önkéntes, hogy a maradás egyenlő lenne számukra a halállal bombázások, orvlövészek, éhség és betegségek által, hiszen korábban Szmotrics már azt is elárulta, hogy szerinte „igazságos és erkölcsös lenne halálra éheztetni kétmillió gázait, de a világ nem fogja hagyni, hogy megtegyük” (2024. 08. 05.).

Gáza minden bizonnyal a legalaposabban dokumentált népirtás az emberi történelemben, de az izraeli vezetőknek és külföldi cinkosaiknak az az álláspontjuk, hogy Gázát népirtásnak nevezni egyenlő az antiszemitizmussal. Ezért ilyen óvatos ebben a kérdésben még maga a római pápa is.

Kövess minket -on és -en!

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

A 47 éves Jonathan Abraham londoni rabbit vették őrizetbe az ír fővárosban azzal a váddal, hogy illegálisan végzett körülmetélést egy gyermeken.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

A dokumentum azt állítja, hogy a nemzetiszocialista Németország vezetősége 1944-ben az angol-amerikai erők és a Szovjetunió közötti szakításra várt, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a tengely oldalára állítsa.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.