Kövess minket -on és -en!

A fegyverletétel Ausztria területén, Pramdeg nevű község mellett ért. Elhatároztam, hogy az amerikai hadsereg legközelebbi egységénél jelentkezem. Így is tettem.

Az egység parancsnoka azonban nem tudott segíteni, mivel – ahogy kiderült – a legfőbb vezetés abban állapodott meg, hogy a legyőzött alakulatoknak a fegyverletétel napján elfoglalt helyükön kell maradniuk, a demarkációs vonalon túlra nem mozoghatnak és nem mozgathatók.

Az amerikaiak elkísértek bennünket Hornig (Alsó-Ausztria), és ott átadtak a szovjet katonai parancsnokságnak. Ez 1945. május 17-én történt. Átadás után betereltek bennünket egy laktanyába, mindenünket elszedték – gépkocsijainkat, üzemanyagkészletünket, élelmiszer-tartalékainkat, személyes holmijainkat stb. – és azt ígérték, hogy rövidesen hazaszállítanak bennünket.

Miután három napi ott tartózkodásunk után megmagasították, majd áram alá helyezték a drótkerítéseket, megkettőzték az őrséget és megtiltották az épületek közötti átjárást, nyilvánvalóvá vált hosszasabb fogva tartásunk.

Május 27-én – mintegy ezren – erős fegyveres kísérettel gyalog elindultunk Pozsonyba. A 157 kilométeres utat öt nap alatt tettük meg. Már közel jártunk Pozsonyhoz, amikor a menetoszlopot egy lampaszos orosz tiszt (tábornok) állította meg és ellenőrizte. Pihenőt rendelt el. Egy százados társunk kilépett a sorból és jelentkezett az orosznál. Elpanaszolta, hogy az őrség tagjai elszedték a foglyok óráit, ruhadarabjait és egyéb tárgyait. A tábornok meghallgatta a jelentést, az őröktől elvette a zabrált holmikat, a kísérő kocsiba rakatta, mondván, hogy a lágerben majd visszakapjuk. Soha többé nem láttuk!

Az út egyébként is gyötrelmes volt. Sokaknak feltört a lába, az elgyengülteket visszalökdösték a sorba, akire rájött a szükséglet, azt csak menet közben végezhette, magát összepiszkítva. Réteken, szántásokban töltöttük éjszakáinkat.

Pozsonyból június közepén indították el azt a különítményt, amelybe engem is besoroltak, mint később kiderült, Ukrajnába.

Petró Pál – Nyíribrony
HH 1997/3.

Kövess minket -on és -en!

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Az utóbbi időben leginkább antiszemita nézeteiről elhíresült amerikai rapper ezúttal egy órán keresztül a Ku Klux Klán ruházatához hasonló fekete színű lepelben és csuklyában beszélgetett egy youtuberrel.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Október 21-én Berlinben letartóztatták a küzdősportokban is jártas baloldali szélsőségest, Thomas Jacobst, aki a szakértők véleménye szerint Lina Engelnek, a "kalapácsos banda" vezetőjének a logisztikusa és trénere. Jacobst több mint egy év körözés után sikerült letartóztatniuk a német hatóságoknak.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár. 

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.