Kövess minket -on és -en!

A fegyverletétel Ausztria területén, Pramdeg nevű község mellett ért. Elhatároztam, hogy az amerikai hadsereg legközelebbi egységénél jelentkezem. Így is tettem.

Az egység parancsnoka azonban nem tudott segíteni, mivel – ahogy kiderült – a legfőbb vezetés abban állapodott meg, hogy a legyőzött alakulatoknak a fegyverletétel napján elfoglalt helyükön kell maradniuk, a demarkációs vonalon túlra nem mozoghatnak és nem mozgathatók.

Az amerikaiak elkísértek bennünket Hornig (Alsó-Ausztria), és ott átadtak a szovjet katonai parancsnokságnak. Ez 1945. május 17-én történt. Átadás után betereltek bennünket egy laktanyába, mindenünket elszedték – gépkocsijainkat, üzemanyagkészletünket, élelmiszer-tartalékainkat, személyes holmijainkat stb. – és azt ígérték, hogy rövidesen hazaszállítanak bennünket.

Miután három napi ott tartózkodásunk után megmagasították, majd áram alá helyezték a drótkerítéseket, megkettőzték az őrséget és megtiltották az épületek közötti átjárást, nyilvánvalóvá vált hosszasabb fogva tartásunk.

Május 27-én – mintegy ezren – erős fegyveres kísérettel gyalog elindultunk Pozsonyba. A 157 kilométeres utat öt nap alatt tettük meg. Már közel jártunk Pozsonyhoz, amikor a menetoszlopot egy lampaszos orosz tiszt (tábornok) állította meg és ellenőrizte. Pihenőt rendelt el. Egy százados társunk kilépett a sorból és jelentkezett az orosznál. Elpanaszolta, hogy az őrség tagjai elszedték a foglyok óráit, ruhadarabjait és egyéb tárgyait. A tábornok meghallgatta a jelentést, az őröktől elvette a zabrált holmikat, a kísérő kocsiba rakatta, mondván, hogy a lágerben majd visszakapjuk. Soha többé nem láttuk!

Az út egyébként is gyötrelmes volt. Sokaknak feltört a lába, az elgyengülteket visszalökdösték a sorba, akire rájött a szükséglet, azt csak menet közben végezhette, magát összepiszkítva. Réteken, szántásokban töltöttük éjszakáinkat.

Pozsonyból június közepén indították el azt a különítményt, amelybe engem is besoroltak, mint később kiderült, Ukrajnába.

Petró Pál – Nyíribrony
HH 1997/3.

Kövess minket -on és -en!

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Egy haredi zsidót, aki az osztrák fővárosban a zsinagógába tartott, körbevettek egy nemzetiszocialista csoport tagjai. Az osztrák hazafiak lehúzták a zsidó kippáját, majd távoztak.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

A német szövetségi ügyészség közölte, hogy a kelet-németországi Szászországban és Lengyelországban őrizetbe vették egy „szélsőjobboldali terrorszervezet” nyolc feltételezett tagját.

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

Szülővárosában, a nyugat-franciaországi La Trinité-sur-Merben szűk családi körben eltemették Jean-Marie Le Pent, a francia Nemzeti Front alapítóját.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.