Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Grönland első európai telepesei a 10. században érkezett norvég és izlandi felfedezők voltak. Az általuk alapított két jelentősebb település egészen a 15. századig fennállt.

A középkori eredetű Landnámabók (A honfoglalás könyve) szerint Grönlandot, pontosabban a partjához közel fekvő apró szigeteket, vagyis séreket elsőként Gunnbjǫrn Ulfsson pillantotta meg, amikor hajóját egy vihar letérítette útjáról. Ennek pontos idejét nem ismerjük, a különböző források 876 és 932 közé teszik. 978 körül aztán Snæbjǫrn „Vadkan” Hólmsteinsson vitorlát bontott, és mintegy kéttucatnyi társával megtelepedett Gunnbjǫrn szigetein, ahogy a sérek ismertté váltak.

Egy itt töltött kegyetlen tél után azonban a telepesek megölték Snæbjǫrnt és nevelőapját, majd a szigeteket elhagyva visszatértek Izlandra. Gunnbjǫrn szigeteit még említi egy norvég pap, Ivar Bardarson 14. században készült leírása Grönlandról, de Johannes Ruysch 1507-es világtérképének kommentárja szerint 1456-ban „teljesen elégtek” – valószínűleg vulkáni tevékenység nyomán.

Az első sikeres grönlandi telepes Eiríkr Þorvaldsson, vagyis Vörös Erik volt. A sagák tanúsága szerint Eriket 982 körül három évre száműzték Izlandról, miután egy összetűzésben megölte Mocskos Eyjólfot és Párbajozó Hrafnt. Erik nyugatra indult megkeresni a csak hallomásból ismert földet, és sikeresen elérte Grönland partjait, ahol száműzetésének három évét a környék felfedezésével töltötte.

Amikor visszatért Izlandra, érdekfeszítő történeteket hozott magával az új „zöld földről”, amelynek neve csábítóan csenghetett a „jég földjének” lakói számára. Erik számos kalandvágyó telepessel együtt 985–6 körül tért vissza Grönlandra, és két kolóniát létesítettek a délnyugati part mentén: a Keleti Telepet (Eystribygð) a mai Qaqortoq közelében, és a Nyugati Telepet (Vestribygð) a mai Nuuk mellett. A kettő között később egy Középső Telep is megjelent Ivittuut helyén, de ez inkább volt a Keleti Telep terjeszkedése, mintsem önálló település.

Erik haláláig Grönland legfőbb törzsfőjeként vezette a telepeseket Brattahlíðben álló birtokáról. A legenda szerint maga is fiával, Leifr Eiríkssonnal akart tartani arra az útra, amelynek során Leifr felfedezte Vinlandot, de a hajóhoz tartva leesett a lováról és megsérült. A Leifr indulását követő télen pedig járvány tizedelte meg Grönland telepeseit, amelybe Erik is belehalt.

Fénykorukban a két grönlandi telep együttes lakossága 2 ezer és 10 ezer közé volt tehető. A régészek mintegy 620 különálló tanya maradványait azonosították Grönland délnyugati fjordjaiban szétszórva. Az északi telepesek a kései dorseti kultúra népével osztoztak a szigeten, akiket aztán a thulei proto-inuit kultúra követett a 12. század végén. Az óészaki forrásokban felbukkanó skrælingik valószínűleg ez utóbbi nép tagjai voltak.

1126-ban Garðarban (ma: Igaliku) a katolikus egyház megalapította az első egyházmegyét az amerikai kontinensen, amely a nidarosi (trondheimi) érsekség fennhatósága alá tartozott, és több templom is épült a szigeten. 1261-re a grönlandiak behódoltak a norvég királynak, 1380-ban pedig, amikor II. (IV.) Olaf dán király a norvég trónt is megörökölte, a Dániával létrejövő perszonálunió része lettek.

A telepek a 14. század végéig virágoztak, de a 15. század folyamán hanyatlásnak indultak és apránként elnéptelenedtek. Számos elmélet létezik ennek okára: az éghajlat fokozatos változása, a Dániából érkező támogatás elapadása, az Európába költözés lehetővé válása, gazdasági tényezők, illetve az inuit népekkel felmerülő konfliktusok. Az utolsó írott forrás az északi telepesek grönlandi leszármazottaitól 1408-ból származik: Þorsteinn Ólafsson és Sigríðr Bjǫrnsdóttir házasságát tanúsítja.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Bajtársunk és barátunk Cseresznye György, a Titkolt Ellenállás egykori énekese már lassan egy évtizede, idén 9 éve, hogy a Hadak Útjára távozott.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

A híres zeneszerző dédunokája a Die Welt című német újságban „megdöbbenésének” adott hangot az orosz zsoldosok kapcsán – írja a Jewish Chronicle.

A lakókat kiráncigálták lakásukból, majd őrizetbe vették: ismét botrány Gregor Lange és a dortmundi rendőrség körül!

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

Furcsa észjárásuk van a németországi hatóságoknak: minél aktívabb és erőszakosabb a szélsőbaloldali Antifa, annál inkább fellépnek a nacionalista színtér ellen. Abszurd? Igen, de pont ez a valóság.

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

Október elején a szakemberek megkezdték a második világháború során a Balaton vizébe zuhant magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését Balatonakarattya térségében.

Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

Egy francia zsidó újságíró a Jerusalem Post-nak nyilatkozva mondta el, hogy az utcájában számos épületet megjelöltek az antiszemita aktivisták.

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy 16 éves lányt három rendőr hirtelen kivezetett az osztályból az osztálytársai szeme láttára. A „bűne”, hogy azt írta TikTokon, Németország a hazája, és nem csak egy hely a térképen. A diákot a saját igazgatója jelentette fel, a rendőrség agymosást is végez rajta, írja a Kuruc.info a Junge Freiheit nyomán.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.