Kövess minket -on és -en!

Grönland első európai telepesei a 10. században érkezett norvég és izlandi felfedezők voltak. Az általuk alapított két jelentősebb település egészen a 15. századig fennállt.

A középkori eredetű Landnámabók (A honfoglalás könyve) szerint Grönlandot, pontosabban a partjához közel fekvő apró szigeteket, vagyis séreket elsőként Gunnbjǫrn Ulfsson pillantotta meg, amikor hajóját egy vihar letérítette útjáról. Ennek pontos idejét nem ismerjük, a különböző források 876 és 932 közé teszik. 978 körül aztán Snæbjǫrn „Vadkan” Hólmsteinsson vitorlát bontott, és mintegy kéttucatnyi társával megtelepedett Gunnbjǫrn szigetein, ahogy a sérek ismertté váltak.

Egy itt töltött kegyetlen tél után azonban a telepesek megölték Snæbjǫrnt és nevelőapját, majd a szigeteket elhagyva visszatértek Izlandra. Gunnbjǫrn szigeteit még említi egy norvég pap, Ivar Bardarson 14. században készült leírása Grönlandról, de Johannes Ruysch 1507-es világtérképének kommentárja szerint 1456-ban „teljesen elégtek” – valószínűleg vulkáni tevékenység nyomán.

Az első sikeres grönlandi telepes Eiríkr Þorvaldsson, vagyis Vörös Erik volt. A sagák tanúsága szerint Eriket 982 körül három évre száműzték Izlandról, miután egy összetűzésben megölte Mocskos Eyjólfot és Párbajozó Hrafnt. Erik nyugatra indult megkeresni a csak hallomásból ismert földet, és sikeresen elérte Grönland partjait, ahol száműzetésének három évét a környék felfedezésével töltötte.

Amikor visszatért Izlandra, érdekfeszítő történeteket hozott magával az új „zöld földről”, amelynek neve csábítóan csenghetett a „jég földjének” lakói számára. Erik számos kalandvágyó telepessel együtt 985–6 körül tért vissza Grönlandra, és két kolóniát létesítettek a délnyugati part mentén: a Keleti Telepet (Eystribygð) a mai Qaqortoq közelében, és a Nyugati Telepet (Vestribygð) a mai Nuuk mellett. A kettő között később egy Középső Telep is megjelent Ivittuut helyén, de ez inkább volt a Keleti Telep terjeszkedése, mintsem önálló település.

Erik haláláig Grönland legfőbb törzsfőjeként vezette a telepeseket Brattahlíðben álló birtokáról. A legenda szerint maga is fiával, Leifr Eiríkssonnal akart tartani arra az útra, amelynek során Leifr felfedezte Vinlandot, de a hajóhoz tartva leesett a lováról és megsérült. A Leifr indulását követő télen pedig járvány tizedelte meg Grönland telepeseit, amelybe Erik is belehalt.

Fénykorukban a két grönlandi telep együttes lakossága 2 ezer és 10 ezer közé volt tehető. A régészek mintegy 620 különálló tanya maradványait azonosították Grönland délnyugati fjordjaiban szétszórva. Az északi telepesek a kései dorseti kultúra népével osztoztak a szigeten, akiket aztán a thulei proto-inuit kultúra követett a 12. század végén. Az óészaki forrásokban felbukkanó skrælingik valószínűleg ez utóbbi nép tagjai voltak.

1126-ban Garðarban (ma: Igaliku) a katolikus egyház megalapította az első egyházmegyét az amerikai kontinensen, amely a nidarosi (trondheimi) érsekség fennhatósága alá tartozott, és több templom is épült a szigeten. 1261-re a grönlandiak behódoltak a norvég királynak, 1380-ban pedig, amikor II. (IV.) Olaf dán király a norvég trónt is megörökölte, a Dániával létrejövő perszonálunió része lettek.

A telepek a 14. század végéig virágoztak, de a 15. század folyamán hanyatlásnak indultak és apránként elnéptelenedtek. Számos elmélet létezik ennek okára: az éghajlat fokozatos változása, a Dániából érkező támogatás elapadása, az Európába költözés lehetővé válása, gazdasági tényezők, illetve az inuit népekkel felmerülő konfliktusok. Az utolsó írott forrás az északi telepesek grönlandi leszármazottaitól 1408-ból származik: Þorsteinn Ólafsson és Sigríðr Bjǫrnsdóttir házasságát tanúsítja.

Kövess minket -on és -en!

Bankár, Wall Street-i spekuláns, ingatlanbáró, likőrmágnás, filmgyáros, nagykövet, a legbefolyásosabb amerikai politikai dinasztia alapítója: Joseph Patrick Kennedy 1888. szeptember 6-án született.

A brit uralkodó osztály teljes mozgósítást rendelt el a néger suhanc által megkéselt fehér kisgyerekek halála miatt kirobbant spontán tiltakozás leverésére. 

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Robbanóanyagokkal megrakott, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadiflottájához tartozó második világháborús hadihajók roncsai emelkedtek ki a nagy szárazság miatt a Dunából Mohácsnál, illetve a szerbiai Prahovónál.

A dokumentum azt állítja, hogy a nemzetiszocialista Németország vezetősége 1944-ben az angol-amerikai erők és a Szovjetunió közötti szakításra várt, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a tengely oldalára állítsa.

Budapest XII. kerületében ismeretlen patrióták horogkeresztet festettek a szovjet megszállókat dícsőítő emlékműre. 

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.