Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
Az aktuális amerikai társadalmi folyamatok megértéséhez célszerű megismerni a woke-izmus elhatalmasodásához vezető események vázlatos kronológiáját.
2008–2009: Az USA-ban kidurran az „ingatlanbuborék”, amelyet a bankok felelőtlen üzletpolitikája eredményezett, mert nem piaci, hanem szociális alapon nyújtottak tömegesen lényegében fedezetlen ingatlanhiteleket a legalsóbb társadalmi rétegekhez tartozó, alacsony jövedelmű és törlesztésre eleve képtelen, többnyire néger adósoknak. Sorozatos bankcsődöktől kísérve összeomlik a jelzálogpiac, „járulékos veszteségként” súlyos világgazdasági válságot okozva.
2011–2012: Miután kitudódott, hogy az amerikai kormányzat közpénzen húzott ki a slamasztikából néhány privilegizált nagybankot, spontán tömegmozgalom bontakozik ki New Yorkban „Elfoglalni a Wall Streetet” (Occupy Wall Street) néven a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a finánctőke kapzsisága és a politikai rendszer korrupciója ellen. Központi vezetés, konkrét program és hatékony stratégia híján a megmozdulás viszonylag gyorsan kifullad. Annál is inkább, mert a rendszermédia ledorongolta azon az alapon, hogy túlságosan fehér, nem elég sokszínű és nem képviseli kellőképpen a feketék igényeit, holott éppen az ő igényeik vezettek az ingatlanbuborék és a válság kialakulásához. Ráadásul pedig antiszemitizmussal vádolta olyan szlogenek miatt, mint „zsidók ellenőrzik a Wall Streetet” és „zsidók vezetik a nagybankokat”. Noha végigsöpört az egész világon, több mint 80 ország csaknem ezer városán, tartósságában, intenzitásában és aktivistáinak létszáma tekintetében az OWS meg sem közelítette a későbbi BLM-et.
2012: Az OWS kudarca nyomán a rendszermédia bábáskodásával megszületik a „társadalmi igazságosság harcosa” (social justice warrior – SJW) mint jelenség főleg feminista agitátorok képében, akikről az a közvélekedés, hogy majd kinövik az egészet, ha munkát szereznek és belépnek a valódi világba.
2016–2017: Fokozódik az SJW-aktivizmus, immár kiterjed a nemváltoztató aberráltság (transzgenderizmus) és a fehérellenes néger rasszizmus (BLM) támogatására is, de a „normie-k” továbbra sem hajlandók komolyan venni. (Az amerikai nagyvárosi szlengben így nevezik az önálló gondolkodásra képtelen konformista tömegembert.) Trump győzelme és az „alternatív jobboldal” átmeneti szárnyalása azt az illúziót kelti, hogy az SJW-jelenség csak egy mulandó hóbort lesz, semmi több.
2018–2019: Trump regnálása tovább radikalizálja a szélsőbaloldalt, az egyre szervezettebb SJW-agitáció harci programját immár a woke-izmus szolgáltatja, ugyanakkor a közösségi média legnagyobb platformjai kipurgálják a vele szembeni kritikus hangokat (cancel culture), példátlan hatalomhoz juttatva a nevében lincselő internetes SJW-csőcseléket.
2020–2021: George Floyd halála nyomán és a BLM farvizén a woke-izmus elárasztja csaknem az egész világot, maga alá gyűrve minden nyugati kormányt, intézményt és nagyvállalatot, plusz a közvéleményt. Akár börtönbüntetés kockázatával is járhat a megsértése, de jobb esetben is állásvesztés és társadalmi kiközösítés vár a bírálóira. A normie-k teljesen behódoltak neki. Aki esetleg mégis felveti a témát, efféle reagálásokra számíthat tőlük: „Hm, csak nem vagy bigott rasszista?”
|
|
|
|
|
|
Ami történt, az valójában a sikeres lélektani hadművelet (PsyOp) iskolapéldája.Mintegy varázsütésre, 2012 óta a rendszermédiában teljesen megszűnik a közbeszéd olyan témákról, mint „OWS”, „bankárok” és „feltőkésítés”, viszont meredeken megemelkedik az olyan fogalmak előfordulása, mint „fehérség”, „rasszizmus”, „rendszerszintű rasszizmus”, „fehér felsőbbrendűség”, és ez a tendencia azóta is töretlen. Az osztályharc tematikáját fokozatosan kiszorítja a faji háború tematikája. Ez utóbbi ugyanis nem fenyegeti a „felső tízezer” pozícióit és profitját. Az utcai tüntetéseket, amelyek kezdetben a bankárok és a bankok közpénzen való feltőkésítése (bailout) ellen irányultak szociális alapon, gyakorlatilag belefojtották a „társadalmi igazságosságért” folytatott agitációba faji alapon. A kozmopolita rendszergazdák leghatásosabb trükkje: a média segítségével átprogramozni, eltéríteni, kiherélni a társadalmi elégedetlenség hullámát, hogy a karvalytőke elleni harc helyett az „elnyomott” szexuális és faji kisebbségek ajnározásában merüljön ki, megelégedve azzal, hogy a Wall Street-i tőzsdecápák „diverzitáskvótákat” alkalmazzanak a munkahelyeken ahelyett, hogy börtönbe juttatná őket.
E nagy átverés palástolására szolgál az úgynevezett woke kapitalizmus fából vaskarikája, amelynek prófétája egy bizonyos Larry Fink, napjaink (valószínűleg) legbefolyásosabb nyugati finánctőkése, aki viszonylagos – legalábbis a nagyközönség előtti – ismeretlensége dacára sokkal fajsúlyosabb figura a globális politikai-gazdasági sakkjátszmában, mint George Soros vagy Klaus Schwab. Valójában egy napon sem említhető velük. Soros csak kisinas lehetne mellette, Schwab pedig, a davosi cirkusz porondmestere, még az sem. Az arányok érzékeltetésére: Soros legfeljebb néhány tízmilliárd dollár fölött diszponál(t) liberális-globalista ütemtervének finanszírozásához, Schwab pusztán protokolláris szerepet játszik a Világgazdasági Fórum keretében évente Davosban randevúzó politikai és gazdasági vezetők mellett, Finknek ellenben közvetlenül tízezermilliárd (!) dollár, áttételesen pedig plusz kétszer ennyi áll rendelkezésére a világ legnagyobb vagyonkezelőjének az élén, vagyis körülbelül ugyanannyi, mint az USA és Kína együttes GDP-jének az összege.
Cége, a BlackRock, a „világ legnagyobb árnyékbankja” (Thestrategystory.com) hagyományos kereskedelmi banki tevékenységet folytat a normális banki szabályozáson kívül. Nyilván ennek is köszönhetően immár az „amerikai kormány negyedik ágazata” (Bloomberg.com), a „kormány Wall Street-i súgója” (Magzter.com), a „Wall Street új királya” (Oilprice.com), a „világ birtokosa” (Techstartups.com) – maga a „titkos világhatalom” (DW.com). Soros ideológiai-politikai alapon támad neki antipatikus politikai vezetőket rasszukra és etnikumukra való tekintet nélkül (Trumptól Hszi Csin-pingen és Netanjahun át Putyinig és Orbánig), Fink viszont messianisztikus-pragmatikus alapon a fehérek, konkrétan a heteroszexuális fehér férfiak gazdasági és társadalmi pozícióinak aláaknázására törekszik. Alapvető különbség.
