Kövess minket -on és -en!

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

Waffen SS

A Waffen-SS toborzására jellemző volt, hogy kezdetben nagyon szigorúak voltak a követelmények. A Waffen-SS tagjainak 174 centiméternél magasabbnak kellett lenniük és igazolniuk kellett, hogy német származásúak. Ez leginkább a világháború előtti időszakra volt jellemző.

A háború folyamán az SS-re jellemzővé vált, hogy elszívta a legmotiváltabb jelentkezőket a hadsereg (a Heer) elől, ami konfliktusokat okozott a két szervezet között. Ennek az volt az oka, hogy a világháború előtt és alatt Németországban a sorkötelesség korhatára 20 év volt. A SS viszont azt játszotta, hogy a toborzás révén a legmotiváltabb egyéneket még az előtt bevonták, hogy elérték volna a sorkötelesség életkorát.

A Waffen-SS tagjaira jellemző volt, hogy a többségük falusi származású volt. Ez abban a tekintetben előnyös volt, hogy a falusiak jobban hozzá voltak szokva, hogy rosszabb körülmények között éljenek, ami egy hadjárat alkalmával jellemző volt a katonák helyzetére.

A háború folyamán felállított SS-hadosztályok nagyjából fele Németországon kívülről származó emberekből állt. Ezek részben népi németekből (Volksdeutche), részben egyéb nemzetiségűekből álltak.

Kiképzés

A Waffen-SS-ben a kiképzésre jellemző volt, hogy a katonák fizikai képességeire nagy hangsúlyt fektettek. Emellett a katonáknak azt javasolták, hogy a kiképzésen kívül is űzzenek sportokat például boxot, ami egyrészt kikapcsolódás volt, másrészt erősítette a katonákat.

SS katonák kiképzésen

A Waffen-SS-nél azt oktatták a katonáknak, hogy a csatatéren az agresszió nyer. Ez viszont azt eredményezte, hogy a korai hadjáratokban, amikor az SS-csapatok még nem rendelkeztek tapasztalatokkal, magasak voltak a veszteségek.

Felszerelés

A Waffen-SS csapatai abban voltak jobban felszerelve a Heer csapatainál, hogy teljesen motorizáltak voltak. A második világháború idején a német szárazföldi haderőnek, a Heer-nek a hadosztályainak a 80 százalékát gyaloghadosztályok tették ki, amikben a lövészek többsége gyalogolt, naponta akár 20-30 kilométert is. A Waffen-SS esetében viszont a nagy fokú gépesítettség miatt erre nem volt szükség.

A fegyverzet tekintetében viszont az SS nem volt jobban ellátva, mint a Wehrmacht. Ennek az volt az oka, hogy a Wehrmacht-nál úgy gondolták, hogy a német hadiipar arra sem képes, hogy a Heer-t felfegyverezze. Ezért a Wehrmacht kézzel-lábbal akadályozta, hogy az SS modern fegyverzethez jusson. Ezért a háború első felében az SS nem kapott modern harckocsikat és SS-páncéloshadosztályokat csak 1942 után kezdtek felállítani.

Az SS-nél kedvelték a géppisztolyokat, a szovjetekhez hasonlóan. Az egyik géppisztoly típus, ami jelentősebb számban került az SS-hez, az MP-41 volt.

Hadrend

A Waffen-SS hadosztályaira jellemző volt, hogy nagyobb létszámúak voltak, mint a Heer hadosztályai esetében. A Waffen-SS-nek gyakorlatilag nagyobb létszámúak voltak a hadosztályai, mint ami a szovjeteknél 1941 után egy hadtestre volt jellemző.

Az első olyan hadművelet, amikor a Waffen-SS jelentősebb létszámmal részt tudott venni, az a Barbarossa hadművelet volt. Akkoriban egy teljesen feltöltött Heer motorizált hadosztály létszáma 14 ezer fő alatt volt. Egy SS motorizált hadosztály esetében viszont a létszám 20 ezer fő körül volt, vagyis az SS-nek hadtest méretű hadosztályai voltak.

Viszont az SS-hadosztályok 1942-ig nem rendelkeztek jelentősebb számú harckocsival. 1942-ben viszont a hadosztályok feltöltése során a legtöbb SS-hadosztály kapott egy harckocsi ezredet vagy egy harckocsi-zászlóaljat. Emellett az 1942-től kezdve az SS magasabb prioritású hadosztályai kaptak rohamlövegeket is.

A legjobban felszerelt SS hadosztálynak, az LSAH-nak 1944-ben 22 ezer fő volt a létszáma és rendelkezett nehéz harckocsikkal is.

A háború végén a Waffen-SS vezetősége elhatározta, hogy minden SS- hadosztály kapni fog rakétatüzérséget. Viszont ezt már nem tudták kivitelezni.

SS innováció: az első modern álcaruhák

A Waffen-SS-hez köthető jelentősebb innováció a szakirodalom szerint a modern álcaruhák kifejlesztése volt. A két világháború közötti időszakban a kor hadseregei még egyszínű egyenruhákban harcoltak, ami az álcázást tekintve nem volt a leghatásosabb.

A Waffen-SS felderítő csapatainál még a második világháború előtt felvetették, hogy szükség lenne korszerű álcaruhák széles körű alkalmazására. Amikor ezeket 1938-ban a gyakorlatokon elkezdték alkalmazni, úgy számolták, hogy 15 százalékkal csökkentik a veszteségeket.

Az SS-álcaruhákra jellemző volt, hogy kifordíthatóak voltak, vagyis mindkét oldalukon volt álcázás. A legtöbb esetben ez egy nyári és egy őszi mintát jelentett.

SS álcázó zubbony

A háború legvégén gyártott álcaruhák viszont már nem voltak kifordíthatóak, hanem egyetlen, négyévszakos mintájuk volt.

Az SS számos mintát alkalmazott az évek folyamán. Egy további, az álcázáshoz köthető innováció volt, hogy a háború végén gyártott SS-álcaruhák már infravörös tartományban is álcáztak. Erre azért volt szükség, mivel a háború végén a szövetséges csapatoknál kezdtek elterjedni az infravörös éjjellátók.

Álcaruhákat amúgy az amerikaiak is alkalmazni akartak, és nekik meg is lett volna a logisztikai hátterük hozzá, csak inkább lemondtak róla, azon az alapon, hogy a csatatéren nehogy összetévesszük azokat az SS-álcaruhákkal, ami bári tűz eseteket okozhatott volna.

A Fallshcirmjager hadosztályok

A Német Birodalom hadosztályai közül valószínűleg az ejtőernyős hadosztályok lövészei rendelkeztek a legjobb fegyverzettel és felszereléssel. A német ejtőernyősök egyéni felszerelése könnyű volt és mégis nagyobb mennyiségű lőszer cipelését tette lehetővé.

A háború folyamán csak az ejtőernyősök csapatok kaptak egy nagyon fejlett fegyverből, az FJ 42-ből. Ez egy nagyon könnyű automata puska volt, ami tűzerejét tekintve hasonló volt az amerikai BAR-hoz, de annál sokkal könnyebb volt. Ezt a könnyűfémek alkalmazása tette lehetővé.

Német ejtőernyős FJ 42-vel

A legtöbb ejtőernyős a gyalogsághoz hasonlóan ismétlőpuskát használt, de jelentős részüknek egy az eredeti kar98k-nál rövidebb, könnyebb verzió jutott.

Az ejtőernyősök számára kifejlesztettek egy rövid csövű közepes aknavetőt, aminek 81 mm volt az űrmérete. Jelentősen könnyebb volt, mint a többi korabeli aknavető.

A német ejtőernyős hadosztályok tüzérségi támogatását jelentős mértékben hátrasiklás-nélküli lövegekkel valósították meg. Ezek a tűzerejükhöz képest nagyon könnyűek voltak.

Szervezeti jellemzők

A háború végén a német haderő ejtőernyős hadosztályai jelentősen nagyobb létszámúak voltak, mint egy 1944 mintájú gránátos hadosztály. Míg egy gránátos hadosztálynak 6 lövész zászlóalja volt, addig egy ejtőernyős hadosztálynak a háború korábbi szakaszában jellemző módon továbbra is 9 lövész zászlóalja volt.

Emellett a német ejtőernyős hadosztályok 1944 -ig rendelkeztek saját géppuska-zászlóaljjal. Ezek nagy tűzerejű és mobil egységek voltak, amiket elsősorban védelemre alkalmaztak.

A német gyaloghadosztályok ejtőernyős ezredei rendelkeztek egy 120 mm-es nehéz aknavetőkkel felfegyverzett századdal is.

Kiképzés

 A német ejtőernyősöket úgy képezték, hogy az utolsó emberig védjék az állásaikat. Ez gyakran súlyos veszteségekhez vezetett, de pont ezért őket használták arra, hogy a front legfontosabb pontjait megtámasszák.

A német ejtőernyős kiképzés nagyon intenzív volt, egész napos elfoglaltság volt. Részben harcászatból és fegyverkezelésből, részben pedig ugrások gyakorlásából állt.

A Heer elit hadosztályai: Grossdeutschland és Panzer Lehr

A Heer hadosztályai ugyan rosszabbul voltak felszerelve, mint akár az SS, akár az ejtőernyős hadosztályok, de volt néhány kivétel. Ezek közé tartozott az Grossdeutschland és az Panzer-Lehr hadosztályok.

A G.D. már a háború kitörésekor létezett, de akkor még csak ezred nagyságrendű volt. A szovjetek elleni hadjárat idején, 1942-ben növelték hadosztály méretűvé.

A G.D. ugyan elvileg ugyan annyi zászlóaljjal rendelkezett, mint egy átlagos német motorizált hadosztály, de a géppuskák és az aknavetők száma zászlóaljanként a tipikusnak a duplája volt! Emellett a G.D. jelentős számban rendelkezett harckocsikkal és rohamlövegekkel is, 1942-től kezdve.

1943–ban a G.D. kapott egy nehéz harckocsi zászlóaljat is, plusz mindegyik ezredében az egyik zászlóaljat ellátták lövészpáncélosokkal. Így a G.D. harcértéke összemérhető volt egy páncélos-hadtestével.

A hadosztály maradványai 1945-ben Kelet-Poroszországban semmisültek meg.

A Heer egy másik elit hadosztálya a Panzer Lehr volt. Ezt csak a háború végén, 1944 januárjában hozták létre és alapvetően a kiképző alakulatok oktatóiból állt (ezért is nevezték páncélos tanhadosztálynak (Panzer Lehr)).

A Panzer Lehr kivételesen jól volt felszerelve már az indulástól kezdve. Egy tipikus német páncéloshadosztályban a hadosztály négy lövészzászlóaljából csak az egyiket tudták ellátni jó terepjáró-képességű lövészpáncélosokkal, a többi lövész teherautónkon utazott. A Panzer Lehr esetében viszont mindegyik zászlóalj lövészpáncélosokkal volt ellátva.

Emellett 1944 nyarán a Panzer Lehr kettő helyett három harckocsi zászlóajjal is rendelkezett, ami kivételes ütőképességet jelentett, mivel így a Párduc harckocsik száma az előírt kétszerese volt.


A Panzer Lehr Párduc páncélosai Belgium területén

Hegyivadász hadosztályok

A második világháború idején a német haderő jelentős számban rendelkezett hegyivadász-hadosztályokkal is. Ezek a hegyi-hadviselésre voltak kiképezve és alapvetően elit hadosztályoknak számítottak.

A német hegyivadász-hadosztályok leginkább osztrákokból álltak és három helyett kettő gyalogezredük volt. A hegyivadász hadosztályok rendelkeztek egy-egy tüzérezreddel is, amik hegyi lövegekkel voltak ellátva. A hegyi lövegek szétszerelhetőek voltak, ami révén fel lehetett azokat szállítani magas hegyebe.

A német hegyi lövegeknek nagyon magas volt a csőemelkedésük, ami révén át tudtak lőni az előttük lévő hegyek felett. Míg egy tipikus német tarack csőemelkedése 40 fok volt, addig a hegyi tarackoké 70 fok körül volt.

A háború végén a német hegyivadász-hadosztályok tüzérezredei kaptak a hegyi tarackok mellé egy 150 mm-es nehézlövegekkel ellátott tüzérosztályt is.

Források:
https://www.lonesentry.com/articles/ttt07/waffen-ss.html
https://nazigermany.lmu.build/exhibits/show/castro/physical-training
https://nazigermany.lmu.build/exhibits/show/castro/armament
https://www.artizandesigns.com/guides/germanpatterns.pdf
https://combatgear.blog.hu/2013/12/24/m40-es_alcazo_zubbony
https://www.sabremilitaria.com/post/the-mp41-a-rarer-german-ww2-smg
https://tmg110.tripod.com/wafss2.htm
https://www.ww2-weapons.com/germany-army-unit-organisation-1939-41/
https://www.feldgrau.com/ww2-german-fallschrimj%C3%A4ger-division-generic-structure/
https://www.feldgrau.com/ww2-german-weapons-and-equipment-of-the-fallschirmj%C3%A4ger/
http://www.avalanchepress.com/PzGrDivGD.php
http://www.panzergrenadier.org/regiment3d.html
https://www.quartermastersection.com/german/artillery/569/10.5cmGebH40

Kövess minket -on és -en!

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

Az i. e. 6. században, az antik görög kultúra virágzó világában született egy különleges mestermű, amely ma is ámulatba ejti a művészet és történelem szerelmeseit, a a zsidókat és libsiket pedig zavarba.

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

Nincs olyan harckocsi a II. világháború történetében, mely a Tigrisnél jobban jelképezné a hitleri Németország páncéloserejének ütőképességét.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Körülbelül három és fél év börtönbüntetésre ítélték pénteken egy amerikai fehér fajvédő csoport vezetőjét, aki elismerte, hogy online halálos fenyegetést tett közzé egy brooklyni újságíró ellen azért, hogy az leálljon a csoport rágalmazásával.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Titkos dokumentumfilm készült Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olaszország Fivérei ifjúsági tagozatáról, mely azt a köztudomású tényt igyekezett „leleplezni”, hogy a tagozat erősen fasiszta irányultságú.

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. 

Antiszemita indíttatásból követhetett el nemi erőszakot három, a sajtóban a szokásos módon mindössze „tinédzserként” emlegetett invazív kisebbségi egy 12 éves zsidó lányon Párizsban.

Ilaria Salis, az olasz útonálló antifa terrorista a másfél perces felvételen egy fotelben ül, hangsúlyozza, hogy házi őrizetben van, és megmutatja a bokáján elhelyezett elektronikus nyomkövetőt.

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

Házunkba 1944. december 31-én lépett be az első szovjet katona, és németeket keresett. Miután jól megetettük őt, társai is meglátogattak egyre sűrűbben. Közben néha elvittek tolmácskodni, mert lengyelül beszéltem.

A Ku Klux Klan egykori vezetője, David Duke a fehér fajvédő Nick Fuentes online személyiség támogatóival együtt demonstrált Detroitban.