Kövess minket -on és -en!

A sikeres magyar propagandának is köszönhető, hogy az 1930-as évek második felére már London és Párizs is elismerte egy szolid határkorrekció jogosságát.

A magyar revíziós törekvések nem várt, diplomatáink által nem is igen kívánt, ám hathatós támogatást kaptak 1927 júniusától, amikor a brit sajtómágnás, Harold Harmsworth, Rothermere lordjának lapja, a Daily Mail 21-én közölte a Magyarország helye a nap alatt. Biztonságot Közép Európának! című cikket.

"A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, amit Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségek amúgy is meglévő szövevényét, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét" – írta a lord.

Ezt követően rendszeresek voltak a trianoni békediktátum igazságtalanságát és tarthatatlanságát taglaló írások, Lord Lothermere valóságos sajtókampányt indított Magyarország támogatására. A magyar közvélemény lelkesen fogadta Nagy-Britannia harmadik leggazdagabb emberének kiállását ügye mellett, és a kor mérvadó bulvárlapja nyilvánvalóan sikerrel befolyásolta az angolszász átlagember gondolkodását is.

Mire ez a nekibuzdulás, és hogyan formálta a nyugati közvéleményt a a revíziós propaganda? Dr. Ablonczy Balázs történészt, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.

Visszájára fordult a megítélésünk

A politikát a hideg érdek mozgatja, az első világháborút lezáró békeszerződések megalkotásakor a jól hangzó eszmék, a népek önrendelkezése is csupán akkor került elő, ha az a győztesek érdekét szolgálta. Más kérdés viszont a közvélemény.

Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok népe hagyományosan rokonszenvezett a magyarsággal, főleg az 1849-es szabadságharc okán: szabadságszerető, büszke közösségként tartottak minket számon, szimpátia ébredt az elnyomott kis nép iránt.

A huszadik század első éveire azonban a Magyarország megítélése »elromlott«, a visszájára fordult, a kisebbségeket elnyomó, reakciós társaság lettünk, ebből a szempontból pedig egy kalap alá vettek mindenkit, Károlyitól Kun Bélán keresztül Horthyig – mondta a történész.

Elérkezett a "megtorlás órája"

Ennek egyik oka, hogy míg hazánknak a monarchián belül nem volt önálló külképviselete, politikusaink nem is nagyon foglalkoztak – modern szóval élve – országimázzsal, addig a későbbi utódállamok hatalmas energiát öltek bele. Főleg a háború alatt működött nagyon serényen és hatékonyan a cseh, szlovák, szerb és román propaganda, amely a magyarországi kisebbségek elnyomását hangsúlyozta, sőt nagyította fel irreális módon az antant országok politikusai és közvéleménye előtt.

A másik ok azon véleményformáló értelmiség szerepe, mint például a skót Robert William Seton-Watson. Saját elmondása szerint először még a magyarok barátjaként látogatott hazánkba, ám szembesülve az itteni "állapotokkal" véleménye megváltozott:

A magyarok csakugyan ázsiaiak… a nem magyar nemzetiségek a civilizált Európában példa nélkül álló elnyomó politika áldozatai a magyarok által…

Cikkei, beszámolói, tanulmányai hatalmas hatást gyakoroltak odahaza, köreihez tartozott például a béketárgyalásokon is részt vevő diplomata, Harold Nicolson:

Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt. Akárcsak rokonaik a törökök, nagyon sok mindent elpusztítottak, ugyanakkor nem alkottak semmit. Buda Pest csalárd város, minden ősi jelleg nélkül. Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája.

Csendes háború volt ez

Trianon után tehát fel volt adva a lecke a magyar külügynek, hogy ezt a rendkívül negatív képet olyannyira meg tudja változtatni, hogy esély nyíljon a békés, a nagyhatalmak által is támogatott revízióra. Helyesen ismerték fel, hogy ugyanazt kell tenni, amit a háború alatt a kisantant. A nagykövetségeken és a sajtóban is aktív munka folyt:

A külügyminisztérium sajtó- és propagandaosztálya francia és brit lapokat, rovatokat vásárolt meg, ahol a célnak megfelelő tartalmakat jelentetett meg. A hazánkkal kritikus véleményvezéreket meghívták Magyarországra, próbálták őket személyesen meggyőzni – sorolta Ablonczy Balázs.

Nehéz terep volt, a szakember szavaival csendes háború, hiszen a délszláv állam, Csehszlovákia és Románia továbbra is hangos, erős "ellenpropagandát" folytatott. És ne feledjük, a ’20-as években ezek a kisantant országok Franciaország jelentős szövetségesei voltak, Párizs nem véletlenül erősítette meg és támogatta őket. Feladatuk volt ékként állni Szovjet-Oroszország és a nyugat között, illetve hátulról fenyegetni az esetlegesen megerősödő németeket.

Lord Rothermere beleállt a csatába

Magyarország teljesen magára maradt, de egyes értelmiségi körök – elsősorban jobboldaliak, de akadtak köztük szociáldemokraták, brit munkáspártiak is – szimpátiáját lassanként azért sikerült felkelteni. Lord Rothermere első cikkének megjelenése 1927-ben tehát nem derült égből villámcsapásként érkezett. A közvélemény akkori hangulatáról nincsenek felmérések, ám a történész hangsúlyozottan felületes meglátásaként Kelet-Európa problematikája sokkal hangsúlyosabban szerepelt a nyugati sajtóban, mint manapság.

Harmsworth ellenzéki politikusként a politikára nem bírt komoly befolyással, de sajtóbirodalmára támaszkodva jókora hatalommal rendelkezett. Nem tudni, pontosan mi fordította figyelmét Magyarországra, pontosabban miért állt bele a harcba a gyengébbik fél oldalán.

Egyesek szerint barátnője, Hohenlohe Stefánia osztrák hercegnő, vagy unokáinak magyar származású házitanítója, Somogyi Oszkár hívta fel figyelmét a trianoni béke igazságtalanságára. Ha csupán objektív okot keresünk, a magyar téma pénzügyileg is megérte: a térséget övező érdeklődés közepette ez az "újfajta megközelítés" segített eladni a lapot.

Azért mégiscsak bulvárlap…

Ekkorra azonban már hazánk is kitört az elszigeteltségből, a Bethlen-kormány az olasz-magyar barátsági szerződéssel nagyhatalmi szövetségesre lelt többek között revíziós céljai elérésében is.

Lord Rothermere támogatása nyilvánvalóan jól jött, a magyar diplomácia eleinte mégis igyekezett elhatárolódni tőle, úton-útfélen azt hangoztatva, Magyarországnak semmi köze a cikkekhez.

A Monarchia XIX. századi szellemiségében szocializálódott külügyi alkalmazottaknak kellemetlen volt, hogy egy bulvárlappal hozzák őket kapcsolatba. Népszerűsége ellenére a Daily Mail mégiscsak bulvárújság volt – magyarázta a történész.

Belátták a hibát

Mindent összevetve az 1930-as évek második felére Párizs és London belátta, hogy a trianoni végzés elhibázott volt, "szolid korrekcióról" érdemes lehet beszélni. Az első bécsi döntést, a Felvidék déli, csaknem 12 ezer négyzetkilométernyi, 84 százalékban magyarok lakta déli sávjának visszacsatolására a nyugati nagyhatalmak is áldásukat adták.

Kárpátalja visszafoglalása sem váltott ki komolyabb ellenkezést, és talán Erdély kérdésében is el lehetett volna érni valamit.

Aztán jött a II. világháború, és Magyarország új határait ugyanaz a nagyhatalmi politika nyeste vissza, amelyik létrehozta. Kevésbé ismert, hogy 1947-ben, a párizsi béketárgyalásokon a nyugati szövetségesek hajlandók lettek volna kompromisszumot keresni Erdélyt illetően. A II. bécsi döntés 43 ezer km2-t juttatott volna vissza Magyarországnak, ez így nem maradhatott volna, a terv 22 ezer négyzetkilométerről szólt.

Vagyis szólt volna, mert a Szovjetunió megvétózta. Talán magyarellenességből, vagy csak mert Sztálin elcsatolta Romániától Besszarábiát (a mai Moldovai Köztársaság), és hogy ezt a békát lenyelesse, szó sem lehetett Erdélyről.

Kövess minket -on és -en!

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Brandon Russellt, egy amerikai nemzetiszocialista csoport vezetőjét bűnösnek találták abban, hogy Maryland áramellátó rendszerét akarta támadni egy „terrorista összeesküvésben” – közölte az Egyesült Államok Ügyészsége.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

A német szövetségi ügyészség közölte, hogy a kelet-németországi Szászországban és Lengyelországban őrizetbe vették egy „szélsőjobboldali terrorszervezet” nyolc feltételezett tagját.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.