Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Michael Munn brit filmtörténész a John Wayne: Az ember a mítosz mögött című könyvében a szerző azt a rendkívül figyelemreméltó állítást teszi, hogy Joszif Sztálin szovjet diktátor meg akarta öletni a színészt antikommunista szerepvállalása miatt.

Sztálin szemében Wayne hírneve és befolyása olyan nagy volt, hogy halála segített volna véget vetni az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején a hollywoodi filmiparra jellemző kommunistaellenességnek. Munn szerint – aki még az 1970-es években magával Wayne-nel is készített interjút – a korszakban egyre nagyobb befolyást szerző Joseph McCarthy szenátor és a kongresszus alsóházában 1938-ban létrehozott Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság hatékonyan akadályozták Sztálin azon titkosszolgálati terveit, hogy a filmiparon és a rádión keresztül juttasson el a Szovjetunió számára kedvező üzeneteket az amerikai lakosság körébe.

Wayne a bizottság és McCarthy hangos támogatója volt, így ő is a szovjet vezér célkeresztjébe került. Az 1940-es és 1950-es évek folyamán a szenátor és a képviselőházi bizottság gyakran demagóg boszorkányüldözésbe hajló vizsgálódása a szakszervezeteken, a szövetségi kormányzaton és a haderőn kívül Hollywoodban is sokak karrierjét lehetetlenítette el – így járt az 1930-as évek több nagy színésze is, mint például Burgess Meredith és John Garfield is.

A nyomasztó légkörben a filmipar sok szereplője neheztelt is Wayne-re álláspontja miatt. Gyakran hangzott el irányába, hogy sok más, hasonló kaliberű színésszel (mint például Jimmy Stewarttal) ellentétben John Wayne otthon töltötte a második világháborút, és nem szolgált semmilyen minőségben a fegyveres erőknél, miközben sorra készültek főszereplésével a hazafias hangvételű háborús filmek. Az igazság az, hogy ez a helyzet nem Wayne hibája volt – többször is jelentkezett a fegyveres erők különféle ágaihoz, azonban felülről érkező nyomásra mindenhonnan elutasították – túl fontosnak tartották alakját a háborús toborzást elősegítő propagandagépezet számára.

A színész csak a háború után tudta meg, hogy egyik jelentkezése ráadásul sikeres volt: a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) világháborús elődje, a Stratégiai Szolgálatok Hivatala (OSS) elfogadta volna őt, azonban az erről szóló levelet tartalmazó borítékot producerei eltüntették, mielőtt Wayne tudomást szerzett volna róla. Imázsa azonban – mind a vásznon, mind azon kívül – elegendő volt ahhoz, hogy Sztálin a halálát akarja.

Wayne meggyilkolására intézkedéseket is foganatosítottak a szovjetek – 1951-ben Sztálin egyre mélyülő paranoiája közepette két ügynököt küldött az Egyesült Államokba e célból, akik meg is jelentek Wayne irodájánál a Warner Brothers Los Angeles-i stúdiójában. Munn leírása szerint a két férfit végül letartóztatták, ami után politikai menedékjogért folyamodtak az Egyesült Államokban. John Wayne azonban továbbra is veszélyben volt – a Szovjetunió több valódi „alvó ügynöke”, azaz amerikai kommunista is tervezte megölését. A színész szerencséjére a terveket lefülelte népes kaszkadőrgárdája, akik a beszámolók szerint „elüldözték a kommunistákat a városból.”

Wayne életére a későbbiekben is törtek – Munn-nak egy 1974-es interjúban elárulta, hogy egy, az amerikai csapatok számára szervezett 1966-os vietnámi útja során egy orvlövész lövést adott le rá, eredménytelenül. Munn emellett idézi Sztálin utódját, az amerikai filmek és különösen Wayne iránt híresen rajongó Nyikita Hruscsovot is, aki egyik amerikai látogatása során – legalábbis a színész állítása szerint – elárulta neki: „Az egy Sztálin őrült utolsó öt éve alatt meghozott döntés volt. Amikor Sztálin meghalt, visszavontam azt a parancsot.”

Akár az is elmondható, hogy John Wayne-nek tulajdonképpen szerencséje volt: Sztálin nem kevés sikeres merényletet rendelt el neki nem tetsző személyek ellen. Sok vélt és valós ellensége esett áldozatul ügynökeinek – közülük leghíresebben a korábbi vezető bolsevik Lev Trockij, akit Mexikóban vadásztak le a diktátor ügynökei. Egy jégcsákánnyal.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

Súlyos börtönévekkel fenyegetnek egy fiatal férfit Michigan államban, miután horogkeresztet festett egy zsinagóga falára.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Furcsa észjárásuk van a németországi hatóságoknak: minél aktívabb és erőszakosabb a szélsőbaloldali Antifa, annál inkább fellépnek a nacionalista színtér ellen. Abszurd? Igen, de pont ez a valóság.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

„Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá” – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel.

Ausztria 2019 óta a nemzetiszocializmus 26 ezer „áldozatának”, illetve leszármazottjaiknak adott állampolgárságot – közölte Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

„A jóvátétel nem csak erkölcsileg indokolható, hanem képes kezelni a régóta fennálló faji egyenlőtlenségeket is” – mondta Barbara Lee demokrata képviselő.

1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német személyszállító hajót. 

November 8-án reggel 6 órakor rendőrök százai kutattak át több baloldali szélsőségesek által lakott ingatlant Szászországban és Türingiában.

„A magyar vérbíróságok előtt lefolyt pörök során arról az Európáról volt szó, ahol szellemi síkon nincsenek nagy és kis nemzetek, hanem ahol minden nemzet egyaránt teljesíti kötelességét a nagy európai gondolat jegyében. A perek kulisszája mögött nem volt szó a nagy Angliáról és a kis Lengyelországról és az Európa keleti részén fekvő még kisebb Magyarországról. Ott Európáról, a szellem Európájáról, a lassan ködbevesző Pax Romana anyagon, téren és időn felül álló európai szellemiségről volt szó.”

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

Hatéves börtönbüntetést szabott ki csütörtökön a stuttgarti tartományi felsőbíróság egy „szélsőjobboldali német terrorcsoport” vezetőjére.

A szigorúan titkos – és valószínűleg büdös – kísérletre az 1940-es évek végén, Mao moszkvai látogatásának idején került sor.

A balközép zöldpárt berlini politikusa Adolf Hitlert éltette, amikor a rendőrök éppen alkoholtesztre vitték.

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

Adolf Hitler egyik beszédének 30 másodperces részletét játszották be a hangosbeszélőn az osztrák vasúttársaság (ÖBB) egyik vonatán, mielőtt a járat beért volna Bécsbe, írja a BBC.

Az emigrációs hungarista sajtó évtizedeken keresztül főmunkatársának számító Koós Kálmán hosszú betegség után, 2006. júliusában, 91 éves korában a Colorado állambeli Denverből (USA) tért meg a teremtőjéhez.

Akik még nem ismernék a történetét annak a mondásnak, hogy Románia a "történelem prostituáltja", annak segítünk hat történelmi momentummal, amely eléggé tiszta képet fest arról, milyen szövetségese volt ez az ország néhai partnereinek.

A gyűlést az egyik római lakótelepen rendezték az Olasz Szociális Mozgalom (Movimento Sociale Italiano) nevű fasiszta ifjúsági szervezet két tagja 1978-as meggyilkolásának emlékére.