Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Michael Munn brit filmtörténész a John Wayne: Az ember a mítosz mögött című könyvében a szerző azt a rendkívül figyelemreméltó állítást teszi, hogy Joszif Sztálin szovjet diktátor meg akarta öletni a színészt antikommunista szerepvállalása miatt.

Sztálin szemében Wayne hírneve és befolyása olyan nagy volt, hogy halála segített volna véget vetni az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején a hollywoodi filmiparra jellemző kommunistaellenességnek. Munn szerint – aki még az 1970-es években magával Wayne-nel is készített interjút – a korszakban egyre nagyobb befolyást szerző Joseph McCarthy szenátor és a kongresszus alsóházában 1938-ban létrehozott Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság hatékonyan akadályozták Sztálin azon titkosszolgálati terveit, hogy a filmiparon és a rádión keresztül juttasson el a Szovjetunió számára kedvező üzeneteket az amerikai lakosság körébe.

Wayne a bizottság és McCarthy hangos támogatója volt, így ő is a szovjet vezér célkeresztjébe került. Az 1940-es és 1950-es évek folyamán a szenátor és a képviselőházi bizottság gyakran demagóg boszorkányüldözésbe hajló vizsgálódása a szakszervezeteken, a szövetségi kormányzaton és a haderőn kívül Hollywoodban is sokak karrierjét lehetetlenítette el – így járt az 1930-as évek több nagy színésze is, mint például Burgess Meredith és John Garfield is.

A nyomasztó légkörben a filmipar sok szereplője neheztelt is Wayne-re álláspontja miatt. Gyakran hangzott el irányába, hogy sok más, hasonló kaliberű színésszel (mint például Jimmy Stewarttal) ellentétben John Wayne otthon töltötte a második világháborút, és nem szolgált semmilyen minőségben a fegyveres erőknél, miközben sorra készültek főszereplésével a hazafias hangvételű háborús filmek. Az igazság az, hogy ez a helyzet nem Wayne hibája volt – többször is jelentkezett a fegyveres erők különféle ágaihoz, azonban felülről érkező nyomásra mindenhonnan elutasították – túl fontosnak tartották alakját a háborús toborzást elősegítő propagandagépezet számára.

A színész csak a háború után tudta meg, hogy egyik jelentkezése ráadásul sikeres volt: a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) világháborús elődje, a Stratégiai Szolgálatok Hivatala (OSS) elfogadta volna őt, azonban az erről szóló levelet tartalmazó borítékot producerei eltüntették, mielőtt Wayne tudomást szerzett volna róla. Imázsa azonban – mind a vásznon, mind azon kívül – elegendő volt ahhoz, hogy Sztálin a halálát akarja.

Wayne meggyilkolására intézkedéseket is foganatosítottak a szovjetek – 1951-ben Sztálin egyre mélyülő paranoiája közepette két ügynököt küldött az Egyesült Államokba e célból, akik meg is jelentek Wayne irodájánál a Warner Brothers Los Angeles-i stúdiójában. Munn leírása szerint a két férfit végül letartóztatták, ami után politikai menedékjogért folyamodtak az Egyesült Államokban. John Wayne azonban továbbra is veszélyben volt – a Szovjetunió több valódi „alvó ügynöke”, azaz amerikai kommunista is tervezte megölését. A színész szerencséjére a terveket lefülelte népes kaszkadőrgárdája, akik a beszámolók szerint „elüldözték a kommunistákat a városból.”

Wayne életére a későbbiekben is törtek – Munn-nak egy 1974-es interjúban elárulta, hogy egy, az amerikai csapatok számára szervezett 1966-os vietnámi útja során egy orvlövész lövést adott le rá, eredménytelenül. Munn emellett idézi Sztálin utódját, az amerikai filmek és különösen Wayne iránt híresen rajongó Nyikita Hruscsovot is, aki egyik amerikai látogatása során – legalábbis a színész állítása szerint – elárulta neki: „Az egy Sztálin őrült utolsó öt éve alatt meghozott döntés volt. Amikor Sztálin meghalt, visszavontam azt a parancsot.”

Akár az is elmondható, hogy John Wayne-nek tulajdonképpen szerencséje volt: Sztálin nem kevés sikeres merényletet rendelt el neki nem tetsző személyek ellen. Sok vélt és valós ellensége esett áldozatul ügynökeinek – közülük leghíresebben a korábbi vezető bolsevik Lev Trockij, akit Mexikóban vadásztak le a diktátor ügynökei. Egy jégcsákánnyal.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter ígéretet tett rá, hogy még a választások előtt betiltja a GUD nevű szélsőjobboldali diákszervezetet.

„A közelgő győzelem lehetőséget ad Németországnak az európai zsidókérdés megoldására, ami véleményem szerint kötelességünk is. A kívánatos megoldás: minden zsidót kitenni Európából.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

Feltételesen szabadlábra helyezték Nikosz Mikaloliakoszt, az Arany Hajnal görög nemzetiszocialista gyökerű politikai párt alapítóját és vezetőjét, miután letöltötte 13 éves börtönbüntetésének egy részét.

A Haus am Bogenseet az a Film Heritage Inc. vásárolta meg, amely a Panama-iratokban az ukrán first lady résztulajdona volt.

Híradó szakaszparancsnokként szolgáltam Ungváron 1944 októberében. Közben Nyékládházára kerültem, ahonnan november 4-én a szovjet katonák vittel el többedmagammal „kicsi robotra”, amiből négyévi kényszermunka lett.

Fajvédő nemzetiszocialisták jelentek meg amerikai Connecticut állambeli Ritzy Greenwich-ben, hogy a fehér emberek elleni rasszista erőszak miatt tiltakozzanak.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

Tizenhárom, „szélsőjobboldali mozgalmakhoz tartozó” embert letartóztattak vasárnapra virradóra Párizsban, miközben horogkereszteket festettek a földre a 17. kerületben – közölték a helyi francia hatóságok.

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

Kétségtelen, hogy 2023. október 7-ét az izraeli hadsereg (IDF) fennállásának eddigi leggyászosabb napjaként fogja nyilvántartani a hadtörténet.