Kövess minket -on és -en!

Michael Munn brit filmtörténész a John Wayne: Az ember a mítosz mögött című könyvében a szerző azt a rendkívül figyelemreméltó állítást teszi, hogy Joszif Sztálin szovjet diktátor meg akarta öletni a színészt antikommunista szerepvállalása miatt.

Sztálin szemében Wayne hírneve és befolyása olyan nagy volt, hogy halála segített volna véget vetni az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején a hollywoodi filmiparra jellemző kommunistaellenességnek. Munn szerint – aki még az 1970-es években magával Wayne-nel is készített interjút – a korszakban egyre nagyobb befolyást szerző Joseph McCarthy szenátor és a kongresszus alsóházában 1938-ban létrehozott Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság hatékonyan akadályozták Sztálin azon titkosszolgálati terveit, hogy a filmiparon és a rádión keresztül juttasson el a Szovjetunió számára kedvező üzeneteket az amerikai lakosság körébe.

Wayne a bizottság és McCarthy hangos támogatója volt, így ő is a szovjet vezér célkeresztjébe került. Az 1940-es és 1950-es évek folyamán a szenátor és a képviselőházi bizottság gyakran demagóg boszorkányüldözésbe hajló vizsgálódása a szakszervezeteken, a szövetségi kormányzaton és a haderőn kívül Hollywoodban is sokak karrierjét lehetetlenítette el – így járt az 1930-as évek több nagy színésze is, mint például Burgess Meredith és John Garfield is.

A nyomasztó légkörben a filmipar sok szereplője neheztelt is Wayne-re álláspontja miatt. Gyakran hangzott el irányába, hogy sok más, hasonló kaliberű színésszel (mint például Jimmy Stewarttal) ellentétben John Wayne otthon töltötte a második világháborút, és nem szolgált semmilyen minőségben a fegyveres erőknél, miközben sorra készültek főszereplésével a hazafias hangvételű háborús filmek. Az igazság az, hogy ez a helyzet nem Wayne hibája volt – többször is jelentkezett a fegyveres erők különféle ágaihoz, azonban felülről érkező nyomásra mindenhonnan elutasították – túl fontosnak tartották alakját a háborús toborzást elősegítő propagandagépezet számára.

A színész csak a háború után tudta meg, hogy egyik jelentkezése ráadásul sikeres volt: a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) világháborús elődje, a Stratégiai Szolgálatok Hivatala (OSS) elfogadta volna őt, azonban az erről szóló levelet tartalmazó borítékot producerei eltüntették, mielőtt Wayne tudomást szerzett volna róla. Imázsa azonban – mind a vásznon, mind azon kívül – elegendő volt ahhoz, hogy Sztálin a halálát akarja.

Wayne meggyilkolására intézkedéseket is foganatosítottak a szovjetek – 1951-ben Sztálin egyre mélyülő paranoiája közepette két ügynököt küldött az Egyesült Államokba e célból, akik meg is jelentek Wayne irodájánál a Warner Brothers Los Angeles-i stúdiójában. Munn leírása szerint a két férfit végül letartóztatták, ami után politikai menedékjogért folyamodtak az Egyesült Államokban. John Wayne azonban továbbra is veszélyben volt – a Szovjetunió több valódi „alvó ügynöke”, azaz amerikai kommunista is tervezte megölését. A színész szerencséjére a terveket lefülelte népes kaszkadőrgárdája, akik a beszámolók szerint „elüldözték a kommunistákat a városból.”

Wayne életére a későbbiekben is törtek – Munn-nak egy 1974-es interjúban elárulta, hogy egy, az amerikai csapatok számára szervezett 1966-os vietnámi útja során egy orvlövész lövést adott le rá, eredménytelenül. Munn emellett idézi Sztálin utódját, az amerikai filmek és különösen Wayne iránt híresen rajongó Nyikita Hruscsovot is, aki egyik amerikai látogatása során – legalábbis a színész állítása szerint – elárulta neki: „Az egy Sztálin őrült utolsó öt éve alatt meghozott döntés volt. Amikor Sztálin meghalt, visszavontam azt a parancsot.”

Akár az is elmondható, hogy John Wayne-nek tulajdonképpen szerencséje volt: Sztálin nem kevés sikeres merényletet rendelt el neki nem tetsző személyek ellen. Sok vélt és valós ellensége esett áldozatul ügynökeinek – közülük leghíresebben a korábbi vezető bolsevik Lev Trockij, akit Mexikóban vadásztak le a diktátor ügynökei. Egy jégcsákánnyal.

Kövess minket -on és -en!

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Az i. e. 6. században, az antik görög kultúra virágzó világában született egy különleges mestermű, amely ma is ámulatba ejti a művészet és történelem szerelmeseit, a a zsidókat és libsiket pedig zavarba.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.