Amerika a világ élén: vak vezet világtalant

Gazdag István – Demokrata

Kövess minket -on és -en!

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Az amerikai MI-buborék valószínűleg 6-12 hónapon belül fog kipukkadni, tekintettel a borderline, csalárd, körkörös finanszírozási modellre (round-tripping trick) és a teljesen nevetséges ígéretek egyre bővülő listájára, amelyeket nem fognak betartani.

Rossz ómen, hogy az amerikai mesterségesintelligencia-szektor egyik önjelölt ásza, az OpenAI most a kormánytól koldul pénzt, hogy előremenekülve további veszteséges befektetéseket eszközölhessen chipekbe és adatközpontokba. 2023-ban a cégvezér, Sam Altman még nagy mellénnyel azzal hencegett, hogy „reménytelen velünk versenyezni” (a kínaiaknak), 2025-ben viszont már kormányzati hitelgaranciáért (értsd: mentőövért) kuncsorog. Úgy tűnik, hogy a klientúra-kapitalizmus tipikus szisztémáját követve szocializálni akarja a vállalat pénzügyi veszteségeit.

Hírek

Legutóbb maga Michael Burry – aki a 2008-as gazdasági válság megjóslójaként és a The Big Short című film ihletőjeként vált közismertté – több mint egymilliárd dollárt tett fel arra, hogy a Wall Street MI-boomja könnyekkel végződik. Konkrétan arra fogadott a tőzsdén, hogy az Nvidia és a Palantir, a mesterségesintelligencia-piac két nagyágyúja fogja elszenvedni a legnagyobb veszteségeket. Eközben Jensen Huang, az Nvidia – papíron a világ legértékesebb vállalata – főnöke egy tajpeji magánrendezvényen kijelentette, hogy „2027-re Kína MI-számítástechnikai teljesítménye meghaladja az összes többi országét együttvéve”.

Ezzel lényegében azt mondja, hogy Kína fogja megnyerni az MI-versenyt, köszönhetően az ottani alacsonyabb energiaköltségeknek és rugalmasabb szabályozásnak. Ebben ott érhető tetten a sors iróniája, hogy Kína alacsony energiaköltségeit nagyrészt a zöldenergia rendkívüli felhalmozása okozza. Márpedig Trump a minap az ENSZ-ben azt állította, hogy „ha nem szállnak ki a zöldenergia-csalásból, az országuk tönkre fog menni”. Nos, a „zöldenergia-csalás” miatt Amerika elbukhatja a XXI. század legfontosabb technológiai versenyét. Alex Karp, a Palantir főnöke szerint az orvelliánus megfigyelő állam előnyösebb az amerikaiak számára, mint ha Kína nyerne a mesterségesintelligencia-versenyben. Ekkora a verseny tétje.

Amint az amerikai MI-buborék kipukkad, a világ olyan súlyos pénzügyi krízisbe fog kerülni, hogy az 1929-es nagy világgazdasági válság apró kellemetlenségnek tűnik majd hozzá képest. Miután a buborék kipukkad és az egész amerikai techipar összeomlik, a dominóhatás a világ minden államában minden iparágat elér. Az idei amerikai piaci nyereség és a GDP-növekedés teljes mértékben ezeknek az MI-vállalatoknak a számviteli trükkökkel mesterségesen feltuningolt (vö. astroturfing) értékeléséhez kapcsolódik. Az USA idei GDP-növekedése a mesterséges intelligencia nélkül stagnált volna. Valójában már semmilyen fizikai terméket nem gyárt. Szinte minden, ami az amerikai „gyártásról” szól, főként termékek összeszerelését jelenti. Amerika csupán más országokban készített alkatrészeket rak össze, de egyik alkatrész sem készül ténylegesen ott. Ez csupán egy további következménye annak, hogy szolgáltató gazdasággá vált, akár tetszik Trumpnak, akár nem.

Második elnöki ciklusa tizedik hónapjában a demokraták a vártnál nagyobb fölénnyel nyerték meg a három nagy helyi választást a napokban. A republikánusok ezt maguknak köszönhetik. Az elmúlt évet főként azzal töltötték, hogy a Netanjahu-rezsim szekerét tolták, gurujukkal az élen, aki a Nobel-békedíjra ácsingózva szinte havi rendszerességgel támad meg vagy fenyeget agresszióval/annektálással más országokat (Grönland, Kanada, Mexikó, Panama, Kolumbia, Venezuela, Irán, Jemen, Nigéria). Hegseth hadügyminiszter most bejelentette a „békeharcos Trump” tévhit hivatalos végét: „Nem a békeidőkre készülünk. A Pentagon és ipari bázisunk háborús állapotokra való átállításán dolgozunk.”

Nincs is hatékonyabb módszer egy gyengélkedő gazdaság felélesztésére, mint egy jó kis világháború. Rooseveltnek már bejött egyszer. Miért ne működne megint? A republikánus kormányzat szinte semmit sem tett a törzstámogatóiért, azzal áltatva őket, hogy aranykorban élnek. Nem volt tömeges migránsdeportálás, a munkahelyeket továbbra is kiszervezik külföldre, főleg Indiába, és az infláció kezelhetetlen. Trump bevándorlási és gazdasági ígéretei miatt nyert. Ehhez képest a Belbiztonsági Minisztérium hamisítja a deportálási statisztikákat, a kormány pedig elidétlenkedi az újraiparosítást. De legalább Izraelt már csak egyetlen amerikai katonai intervenció választja el a regionális dominanciától.

Trump vesztésre áll a közvélemény-kutatásokban is. Ennek számos oka van, de a legnagyobb probléma a gazdaság. Trump bekapcsolta a gazdasági vészleállító gombot az autista vámpolitikájával anélkül, hogy neki és a stábjának halvány fogalma lett volna a következményekről. Hasonló dolgot tett az első ciklusában, amikor alacsony hitelkamatokkal tömeges inflációt okozott, de azt senki nem értette igazán, és inkább Bidenre hárították érte a felelősséget. Az illegális bevándorlás meggátolásának elszabotálása és a legatyásodott gazdaság fellendítésének elszúrása mellett az Epstein-akták közzétételének elsumákolása is előbb-utóbb Trump körmére fog égni.

Ugyanakkor 38 millió amerikai él szegénységben, de a világ tíz leggazdagabb emberéből 9 amerikai állampolgár. Széles körben elterjedt hajléktalanság, heti rendszerességű tömeggyilkosságok, hamis demokrácia (lobbiérdekek és az elektori kollégium korrupciója), nincs infrastruktúra-karbantartás, nincs általános egészségügyi biztosítás, nincs nagy sebességű vasút, nincs társadalmi kohézió, nulla nemzetközi hitelesség és még kevesebb tisztelet a világ részéről.

Az Egyesült Államok alapvetően egy agymosott társadalom, ahol a közvélemény bármit elhisz, amit a kontrollált média és a korrupt politikai szuperosztály bead neki a külvilág dolgairól. Az amerikai rendszer egy plutokratikus, militarizált rendőrállam, amely megpróbálja kontrollálni a civilizálatlan, irányíthatatlan, önhitt, bűnorientált, alacsony IQ-jú, rosszul képzett, hedonista-nihilista társadalmát, amely veszélyezteti mások szabadságát. Az USA mindennek az elpusztítója, beleértve önmagát is, de remélhetőleg nem ebben a sorrendben.

Jelentések

Kövess minket -on és -en!

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

1944. november 4-én omlott a Dunába az ostromlott Budapesten a Margit híd pesti szárnya.

II. Vilmos császár zeppelinjei az első világháború folyamán 1915 és 1918 között a kor repülőgépei által nem vagy csak nehezen elérhető magasságokból dobták le nehezéküket.

Rájöttem, hogy egy próféta veszett el bennem – de szerencsére meglett. A frankisztáni permanens arabjárás (vö. tatárjárás) legutóbbi menetével kapcsolatos eszmefuttatásomat azzal zártam, hogy a rezsim egyik válasza a történtekre az lesz, hogy további fehér adópénzekkel igyekszik majd betömni az országra szabadított Mohamedek és Fatimák millióinak egyre mohóbb száját. És mit ad Allah, igazam lett.

A bádogosinasból mérnökké avanzsáló majd saját autógyárat alapító Ferdinand Porsche karrierje a XX. század első felének sikertörténete.

A Tanácsköztársaság bukása után Rákosi a Komintern tisztségviselője lett, de tevékenységében nem volt sok köszönet: egy olasz kommunista például ostoba fajankónak nevezte őt, akibe csöppnyi politikai intelligencia sem szorult.

1943. április 13-án a berlini rádió adta hírül, hogy a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, a katyni erdőben tömegsírokat találtak, amelyek az 1939 szeptemberében szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtették.

A Dráva menti harcokban sebesültem meg, és 1945. március 13-án egy német hadikórházzal az ausztriai Feldkirchbe kerültem.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

Nagy-Britanniában a sajtó kisebbfajta szenzációként tálalta megjelenésekor Peter Padfield történész Hess, Hitler és Churchill című könyvét.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.

1945. február 13-án éjszaka és február 14-én hajtotta végre Drezda ellen a brit és az amerikai légierő a második világháború legpusztítóbb légitámadását.