A „Deák” SS-harccsoport (SS-Kampfgruppe „Deák”)

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Kövess minket -on és -en!

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Magyar részről összegyűjtésükkel a szegedi V. honvéd hadtestet bízták meg, mert ennek területén volt a legtöbb jelentkező (körülbelül 1000 fő).

A magyar önkéntesek többségét először a Honvédség pót- és tartalékalakulataiban helyezték el, mivel a szegedi V. hadtest parancsnoksága vonakodott az önkénteseket átengedni a Waffen-SS-nek. Mindenesetre az esetet Szegedről jelentették a honvédelmi miniszternek, aki a jelentkezők szándékát továbbította Georg Keppler SS-Obergruppenführernek, a Waffen-SS altábornagyának, a magyarországi Waffen-SS csapatok parancsnokának.

Hírek

1944. augusztus 15-én a szegedi V. hadtesten belül, a Honvédség és a Csendőrség Waffen-SS-be jelentkező tagjaiból, valamint a 17. életévüket betöltött leventékből létrejött egy zászlóalj erejű magyar önkéntes különítmény.

Az alakulat jogállását öt nappal később, 1944. augusztus 20-án rendezték, amikor az SS Délkelet-Európai Kiegészítő Parancsnoksága és a magyar Honvédelmi minisztérium külön-megállapodása után a különítményt SS-Kampfgruppe „Deák” néven átvették a Waffen-SS állományába.

Az első magyar SS-alakulat parancsnokául a németek vitéz Deák László, volt honvéd vezérkari ezredest nevezték ki, akit korábban az újvidéki „hideg napok” kapcsán kicsaptak a Honvédségből, s később a felelősségre vonás és várható elmarasztaló ítélet elől Németországba távozott, ahol 1944 július 14-én március 1-i hatállyal SS-Standartenführer lett.

Vélhetően propagandacélzatból a „Deák” SS-harccsoportot már egy nappal a külön-egyezményt követően (augusztus 21-én) az SS IX. fegyveres-hegyihadtestének közreműködésével az előírásos gyalogsági fegyverzettel és tábori szürke egyenruhával mintaszerűen felszerelték. Felállításakor az SS-Kampfgruppe „Deák” törzsből és három századból állt. Vezényleti- és szolgálati nyelve a magyar volt.

A „Deák” SS-harccsoport alapkiképzését, illetve német fegyverekre történő átképzését Újvidéken kezdték meg augusztus 26-án. Szeptember 10-én az alakulatot a Bács megyei Titelre irányították, ahol tizenegy nap múlva (21-én) a 3. (kiképző- és pót-) század kivételével elérte a hadrafoghatóságot. Az alakulat bevethető részei 1944. szeptember 22-től október 10-ig főleg az „F” Hadseregcsoport alakulatainak alárendeltségében, a Bánság területéről Újvidék felé visszahúzódva harcoltak.

Október 11-től a „Deák” SS-harccsoport a Bácska déli részén, később Baranya megye területén védekezett – a még felállítás alatt álló – 31. SS-önkéntes-gránátoshadosztály alárendeltségében. Tekintettel az egység magas veszteségeire, 1944. október 28-án Deák katonáit kivonták az arcvonalból.

A harccsoportot Kaposvár körzetéből október 30-án Balatonszentgyörgyre vezényelték, ahol rövid ideig pihentették. Az SS Vezetési Főhivatalának parancsára november 3-án tovább indult, majd Zalaszentgróton betagolták az SS – ugyancsak szervezés alatt álló – 25. „Hunyadi” fegyveres-gránátoshadosztályába.

A „Hunyadi” hadosztályban a „Deák” SS-harccsoport századai – az alakulat november 10-i feloszlatását követően – az SS 61. (1. magyar) fegyveres-gránátosezredének gerincét képezték. Az ezred parancsnoka Deák László SS-Oberführer lett.

Jelentések

(A címlapképen baloldalon Vitéz Deák László (Eger, 1891. július 1. – Zsablya, 1946. november 5.) magyar ezredes, SS-Oberführer látható.)

Kövess minket -on és -en!

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

1945. január 18-án hajnali 04.00 óráig a IV. SS-páncéloshadtest hadosztályai elfoglalták készenléti állásaikat és felkészültek a támadásra. Helyszín: Balaton.

1894. április 26-án, tehát 128 évvel ezelőtt született Rudolf Hess (teljes nevén és németesen írva: Rudolf Walter Richard Heß), kinek személyét a mai napig számos legenda fedi, és jelenleg is sarkalatos igazodási pont, már amennyiben kíváncsiak vagyunk, valójában kiknek a kezében van a hatalom.

Ahogyan tavaly Anglia, néhány hete Franciaország volt (ismételten) durva faji zavargások színtere.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

1980. december 24-én halt meg Aumühlében Karl Dönitz, a Német Haditengerészet főparancsnoka, illetőleg Adolf Hitler halálát követően rövid ideig a Német Birodalom elnöke.

Ceausescuék híre természetesen Nagy-Britanniáig is elért, ám 1978-ban a brit külügyminisztérium nyomására Erzsébet királynő kénytelen volt meghívni magához a román diktátort és feleségét.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

Jó három órai gyaloglás után érkeztünk Szucsányba, ahol a gimnázium udvarán, 1945. április 18-án 10 órakor adtuk át fegyvereinket a csehszlovák katonáknak, akik az épületben szállásoltak el bennünket.

Dr. Eduard Bloch „Páciensem, Hitler” címû írása eredetileg a Collier Magazinban jelent meg, két részben, 1941. március 15-én és március 22-én.

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán.

A Duce többször is farkasszemet nézett a halállal és mindig sikerült felülkerekednie. Túlélte az első világháború kegyetlen csatáit, valamint számos merényletkísérletet is.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.