A „Deák” SS-harccsoport (SS-Kampfgruppe „Deák”)

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Kövess minket -on és -en!

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Magyar részről összegyűjtésükkel a szegedi V. honvéd hadtestet bízták meg, mert ennek területén volt a legtöbb jelentkező (körülbelül 1000 fő).

A magyar önkéntesek többségét először a Honvédség pót- és tartalékalakulataiban helyezték el, mivel a szegedi V. hadtest parancsnoksága vonakodott az önkénteseket átengedni a Waffen-SS-nek. Mindenesetre az esetet Szegedről jelentették a honvédelmi miniszternek, aki a jelentkezők szándékát továbbította Georg Keppler SS-Obergruppenführernek, a Waffen-SS altábornagyának, a magyarországi Waffen-SS csapatok parancsnokának.

Hírek

1944. augusztus 15-én a szegedi V. hadtesten belül, a Honvédség és a Csendőrség Waffen-SS-be jelentkező tagjaiból, valamint a 17. életévüket betöltött leventékből létrejött egy zászlóalj erejű magyar önkéntes különítmény.

Az alakulat jogállását öt nappal később, 1944. augusztus 20-án rendezték, amikor az SS Délkelet-Európai Kiegészítő Parancsnoksága és a magyar Honvédelmi minisztérium külön-megállapodása után a különítményt SS-Kampfgruppe „Deák” néven átvették a Waffen-SS állományába.

Az első magyar SS-alakulat parancsnokául a németek vitéz Deák László, volt honvéd vezérkari ezredest nevezték ki, akit korábban az újvidéki „hideg napok” kapcsán kicsaptak a Honvédségből, s később a felelősségre vonás és várható elmarasztaló ítélet elől Németországba távozott, ahol 1944 július 14-én március 1-i hatállyal SS-Standartenführer lett.

Vélhetően propagandacélzatból a „Deák” SS-harccsoportot már egy nappal a külön-egyezményt követően (augusztus 21-én) az SS IX. fegyveres-hegyihadtestének közreműködésével az előírásos gyalogsági fegyverzettel és tábori szürke egyenruhával mintaszerűen felszerelték. Felállításakor az SS-Kampfgruppe „Deák” törzsből és három századból állt. Vezényleti- és szolgálati nyelve a magyar volt.

A „Deák” SS-harccsoport alapkiképzését, illetve német fegyverekre történő átképzését Újvidéken kezdték meg augusztus 26-án. Szeptember 10-én az alakulatot a Bács megyei Titelre irányították, ahol tizenegy nap múlva (21-én) a 3. (kiképző- és pót-) század kivételével elérte a hadrafoghatóságot. Az alakulat bevethető részei 1944. szeptember 22-től október 10-ig főleg az „F” Hadseregcsoport alakulatainak alárendeltségében, a Bánság területéről Újvidék felé visszahúzódva harcoltak.

Október 11-től a „Deák” SS-harccsoport a Bácska déli részén, később Baranya megye területén védekezett – a még felállítás alatt álló – 31. SS-önkéntes-gránátoshadosztály alárendeltségében. Tekintettel az egység magas veszteségeire, 1944. október 28-án Deák katonáit kivonták az arcvonalból.

A harccsoportot Kaposvár körzetéből október 30-án Balatonszentgyörgyre vezényelték, ahol rövid ideig pihentették. Az SS Vezetési Főhivatalának parancsára november 3-án tovább indult, majd Zalaszentgróton betagolták az SS – ugyancsak szervezés alatt álló – 25. „Hunyadi” fegyveres-gránátoshadosztályába.

A „Hunyadi” hadosztályban a „Deák” SS-harccsoport századai – az alakulat november 10-i feloszlatását követően – az SS 61. (1. magyar) fegyveres-gránátosezredének gerincét képezték. Az ezred parancsnoka Deák László SS-Oberführer lett.

Hírek

(A címlapképen baloldalon Vitéz Deák László (Eger, 1891. július 1. – Zsablya, 1946. november 5.) magyar ezredes, SS-Oberführer látható.)

Kövess minket -on és -en!

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Miután kilépett a Deák-pártból, az 1880-as évek elején megalapította az Antiszemita Pártot. Ez volt a világ első ilyen természetű pártja. A többi országokban csak ezután kezdődtek az antiszemita mozgalmak.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

A degenerált és pedofil Quentin Tarantino egyik szokásosan dögunalmas és rémhosszú burleszkfilmje, a Django elszabadul arról szól, hogy egy frissen felszabadított fekete exrabszolga kinyírja az összes fehér embert, akivel csak a majd háromórás szadista nézőkínzás alatt összefut.

A háború végére közel 1,6 millió amerikai katona nyomult be mélyen Németország területére, egészen az Elbáig, ahol találkoztak a szovjet hadsereggel.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Igazi européer úriemberek bombázgattak egy Drezda nevű német ékszeres dobozt 1945. február 13. és 15. között, ennélfogva nem is nagyon szoktak róla megemlékezni.

Könnyedén megállapítható az izlandi temetkezési szokásokból és a csontokból, milyen kegyetlen, embert próbáló körülmények között kellett élniük mindennapjaikat.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Többek között például az a történet, miszerint Adolf Hitler vezér és kancellár nem volt hajlandó kezet fogni a félnéger Jesse Owensszel, csak az egyik zsidó legenda.

Az antifasiszta (röviden: antifa) jelenséget csak a béka feneke alatti perspektívából lehet tárgyalni.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.