Kövess minket -on és -en!

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Mint írták, az albán „aktivistát”, Rexhino Abazajt, „művésznevén” Ginot azzal vádolják, hogy 2023-ban Budapesten „neonáci aktivisták” összeverésében vett részt, így az LFI képviselői a párizsi fellebbviteli bíróság épülete előtt tüntettek.  

„Szabadságot Ginónak!” – skandálta szerdán, Thomas Portes, az LFI képviselője, miközben egy antifasiszta logóval ellátott transzparenst tartott. Mögötte ott állt párttársa, Raphaël Arnault, szintén LFI-képviselő, aki egyúttal a szélsőbaloldalon ismert, erőszakos akcióiról hírhedt antifasiszta kollektíva, a „La Jeune Garde” szóvivője is. A két férfi néhány aktivistával együtt így tiltakozott a Magyarország által benyújtott kiadatási kérelem ellen.

Az albán antifa ellen európai elfogatóparancsot adtak ki – közölte a Le Figaróval egy igazságügyi forrás –, amelyet Magyarország bocsátott ki „bűnszervezetben való részvétel és súlyos testi sértés” miatt. A férfit novemberben Franciaországban tartóztatták le. A Le Figaro szerint „Magyarország azzal vádolja, hogy 2023 februárjában részt vett neonáci aktivisták brutális bántalmazásában egy budapesti megmozduláson, amely egy olyan ütközet évfordulójára emlékezett, amelyben szovjet és román erők csaptak össze a Wehrmachttal, a német SS-el és magyar kollaboránsaikkal.” A tettéért „Ginot” akár 16 év szabadságvesztéssel is sújthatják Magyarországon.

A bíróság előtti akció csak a legutóbbi epizódja annak a támogatási hullámnak, amelyet a francia szélsőbaloldal egy része nyújt az albán aktivistának. Raphaël Arnault szerint „Ginot azért vádolják, mert Budapesten egy neonáci felvonulás ellen tiltakozott.” Az L’Humanité újság is úgy véli, hogy a magyarverő pusztán azért kockáztatja a börtönt, mert „neonácik ellen tüntetett”. Thomas Portes szerint pedig ez egész egyszerűen „az antifasiszta aktivisták elleni hajtóvadászat, amelyet a szélsőjobboldali elnök, Orbán Viktor szervez”.

A Lázadó Franciaország párt egyébként azt is állítja, hogy „a magyar igazságszolgáltatási rendszer közismerten a szélsőjobboldali Orbán-kormány politikai elnyomó eszköze”.

Az albán magyarverő ügyvédjei egyébként igyekezték a „politikai kártyát” kihasználni, miszerint attól tartottak, hogy védencüket „üldözni fogják politikai nézetei miatt”. Az ügyész azonban elutasította ezt az érvet: „Nincs semmiféle arra utaló jel az átadott magyar hatósági információkban, hogy politikai ideológiája miatt kérnék a kiadatását.” Az ügyész azonnali átadást kért.

Kövess minket -on és -en!

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

A poloskáktól szenvedtem a legtöbbet. Este hazaérve a barakkban poloskazápor fogadott: a deszkákról, a gerendákról zuhanórepülésben tömegesen leptek el bennünket. Nem egy fogolytársam pusztult bele abba, hogy a fülébe hatoló rovartól képtelen volt megszabadulni.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.