Kövess minket -on és -en!

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Mint írták, az albán „aktivistát”, Rexhino Abazajt, „művésznevén” Ginot azzal vádolják, hogy 2023-ban Budapesten „neonáci aktivisták” összeverésében vett részt, így az LFI képviselői a párizsi fellebbviteli bíróság épülete előtt tüntettek.  

„Szabadságot Ginónak!” – skandálta szerdán, Thomas Portes, az LFI képviselője, miközben egy antifasiszta logóval ellátott transzparenst tartott. Mögötte ott állt párttársa, Raphaël Arnault, szintén LFI-képviselő, aki egyúttal a szélsőbaloldalon ismert, erőszakos akcióiról hírhedt antifasiszta kollektíva, a „La Jeune Garde” szóvivője is. A két férfi néhány aktivistával együtt így tiltakozott a Magyarország által benyújtott kiadatási kérelem ellen.

Az albán antifa ellen európai elfogatóparancsot adtak ki – közölte a Le Figaróval egy igazságügyi forrás –, amelyet Magyarország bocsátott ki „bűnszervezetben való részvétel és súlyos testi sértés” miatt. A férfit novemberben Franciaországban tartóztatták le. A Le Figaro szerint „Magyarország azzal vádolja, hogy 2023 februárjában részt vett neonáci aktivisták brutális bántalmazásában egy budapesti megmozduláson, amely egy olyan ütközet évfordulójára emlékezett, amelyben szovjet és román erők csaptak össze a Wehrmachttal, a német SS-el és magyar kollaboránsaikkal.” A tettéért „Ginot” akár 16 év szabadságvesztéssel is sújthatják Magyarországon.

A bíróság előtti akció csak a legutóbbi epizódja annak a támogatási hullámnak, amelyet a francia szélsőbaloldal egy része nyújt az albán aktivistának. Raphaël Arnault szerint „Ginot azért vádolják, mert Budapesten egy neonáci felvonulás ellen tiltakozott.” Az L’Humanité újság is úgy véli, hogy a magyarverő pusztán azért kockáztatja a börtönt, mert „neonácik ellen tüntetett”. Thomas Portes szerint pedig ez egész egyszerűen „az antifasiszta aktivisták elleni hajtóvadászat, amelyet a szélsőjobboldali elnök, Orbán Viktor szervez”.

A Lázadó Franciaország párt egyébként azt is állítja, hogy „a magyar igazságszolgáltatási rendszer közismerten a szélsőjobboldali Orbán-kormány politikai elnyomó eszköze”.

Az albán magyarverő ügyvédjei egyébként igyekezték a „politikai kártyát” kihasználni, miszerint attól tartottak, hogy védencüket „üldözni fogják politikai nézetei miatt”. Az ügyész azonban elutasította ezt az érvet: „Nincs semmiféle arra utaló jel az átadott magyar hatósági információkban, hogy politikai ideológiája miatt kérnék a kiadatását.” Az ügyész azonnali átadást kért.

Kövess minket -on és -en!

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.