Kövess minket -on és -en!

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Mint írták, az albán „aktivistát”, Rexhino Abazajt, „művésznevén” Ginot azzal vádolják, hogy 2023-ban Budapesten „neonáci aktivisták” összeverésében vett részt, így az LFI képviselői a párizsi fellebbviteli bíróság épülete előtt tüntettek.  

„Szabadságot Ginónak!” – skandálta szerdán, Thomas Portes, az LFI képviselője, miközben egy antifasiszta logóval ellátott transzparenst tartott. Mögötte ott állt párttársa, Raphaël Arnault, szintén LFI-képviselő, aki egyúttal a szélsőbaloldalon ismert, erőszakos akcióiról hírhedt antifasiszta kollektíva, a „La Jeune Garde” szóvivője is. A két férfi néhány aktivistával együtt így tiltakozott a Magyarország által benyújtott kiadatási kérelem ellen.

Az albán antifa ellen európai elfogatóparancsot adtak ki – közölte a Le Figaróval egy igazságügyi forrás –, amelyet Magyarország bocsátott ki „bűnszervezetben való részvétel és súlyos testi sértés” miatt. A férfit novemberben Franciaországban tartóztatták le. A Le Figaro szerint „Magyarország azzal vádolja, hogy 2023 februárjában részt vett neonáci aktivisták brutális bántalmazásában egy budapesti megmozduláson, amely egy olyan ütközet évfordulójára emlékezett, amelyben szovjet és román erők csaptak össze a Wehrmachttal, a német SS-el és magyar kollaboránsaikkal.” A tettéért „Ginot” akár 16 év szabadságvesztéssel is sújthatják Magyarországon.

A bíróság előtti akció csak a legutóbbi epizódja annak a támogatási hullámnak, amelyet a francia szélsőbaloldal egy része nyújt az albán aktivistának. Raphaël Arnault szerint „Ginot azért vádolják, mert Budapesten egy neonáci felvonulás ellen tiltakozott.” Az L’Humanité újság is úgy véli, hogy a magyarverő pusztán azért kockáztatja a börtönt, mert „neonácik ellen tüntetett”. Thomas Portes szerint pedig ez egész egyszerűen „az antifasiszta aktivisták elleni hajtóvadászat, amelyet a szélsőjobboldali elnök, Orbán Viktor szervez”.

A Lázadó Franciaország párt egyébként azt is állítja, hogy „a magyar igazságszolgáltatási rendszer közismerten a szélsőjobboldali Orbán-kormány politikai elnyomó eszköze”.

Az albán magyarverő ügyvédjei egyébként igyekezték a „politikai kártyát” kihasználni, miszerint attól tartottak, hogy védencüket „üldözni fogják politikai nézetei miatt”. Az ügyész azonban elutasította ezt az érvet: „Nincs semmiféle arra utaló jel az átadott magyar hatósági információkban, hogy politikai ideológiája miatt kérnék a kiadatását.” Az ügyész azonnali átadást kért.

Kövess minket -on és -en!

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Radikális jobboldali, köztük nemzetiszocialista szervezetek törvénytelen támogatása miatt emelt vádat egy ismert szélsőliberális szervezet ellen az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium - jelentette be Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter kedden.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.