Kövess minket -on és -en!

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Mint írták, az albán „aktivistát”, Rexhino Abazajt, „művésznevén” Ginot azzal vádolják, hogy 2023-ban Budapesten „neonáci aktivisták” összeverésében vett részt, így az LFI képviselői a párizsi fellebbviteli bíróság épülete előtt tüntettek.  

„Szabadságot Ginónak!” – skandálta szerdán, Thomas Portes, az LFI képviselője, miközben egy antifasiszta logóval ellátott transzparenst tartott. Mögötte ott állt párttársa, Raphaël Arnault, szintén LFI-képviselő, aki egyúttal a szélsőbaloldalon ismert, erőszakos akcióiról hírhedt antifasiszta kollektíva, a „La Jeune Garde” szóvivője is. A két férfi néhány aktivistával együtt így tiltakozott a Magyarország által benyújtott kiadatási kérelem ellen.

Az albán antifa ellen európai elfogatóparancsot adtak ki – közölte a Le Figaróval egy igazságügyi forrás –, amelyet Magyarország bocsátott ki „bűnszervezetben való részvétel és súlyos testi sértés” miatt. A férfit novemberben Franciaországban tartóztatták le. A Le Figaro szerint „Magyarország azzal vádolja, hogy 2023 februárjában részt vett neonáci aktivisták brutális bántalmazásában egy budapesti megmozduláson, amely egy olyan ütközet évfordulójára emlékezett, amelyben szovjet és román erők csaptak össze a Wehrmachttal, a német SS-el és magyar kollaboránsaikkal.” A tettéért „Ginot” akár 16 év szabadságvesztéssel is sújthatják Magyarországon.

A bíróság előtti akció csak a legutóbbi epizódja annak a támogatási hullámnak, amelyet a francia szélsőbaloldal egy része nyújt az albán aktivistának. Raphaël Arnault szerint „Ginot azért vádolják, mert Budapesten egy neonáci felvonulás ellen tiltakozott.” Az L’Humanité újság is úgy véli, hogy a magyarverő pusztán azért kockáztatja a börtönt, mert „neonácik ellen tüntetett”. Thomas Portes szerint pedig ez egész egyszerűen „az antifasiszta aktivisták elleni hajtóvadászat, amelyet a szélsőjobboldali elnök, Orbán Viktor szervez”.

A Lázadó Franciaország párt egyébként azt is állítja, hogy „a magyar igazságszolgáltatási rendszer közismerten a szélsőjobboldali Orbán-kormány politikai elnyomó eszköze”.

Az albán magyarverő ügyvédjei egyébként igyekezték a „politikai kártyát” kihasználni, miszerint attól tartottak, hogy védencüket „üldözni fogják politikai nézetei miatt”. Az ügyész azonban elutasította ezt az érvet: „Nincs semmiféle arra utaló jel az átadott magyar hatósági információkban, hogy politikai ideológiája miatt kérnék a kiadatását.” Az ügyész azonnali átadást kért.

Kövess minket -on és -en!

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.