Kövess minket -on és -en!

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Mint írták, az albán „aktivistát”, Rexhino Abazajt, „művésznevén” Ginot azzal vádolják, hogy 2023-ban Budapesten „neonáci aktivisták” összeverésében vett részt, így az LFI képviselői a párizsi fellebbviteli bíróság épülete előtt tüntettek.  

„Szabadságot Ginónak!” – skandálta szerdán, Thomas Portes, az LFI képviselője, miközben egy antifasiszta logóval ellátott transzparenst tartott. Mögötte ott állt párttársa, Raphaël Arnault, szintén LFI-képviselő, aki egyúttal a szélsőbaloldalon ismert, erőszakos akcióiról hírhedt antifasiszta kollektíva, a „La Jeune Garde” szóvivője is. A két férfi néhány aktivistával együtt így tiltakozott a Magyarország által benyújtott kiadatási kérelem ellen.

Az albán antifa ellen európai elfogatóparancsot adtak ki – közölte a Le Figaróval egy igazságügyi forrás –, amelyet Magyarország bocsátott ki „bűnszervezetben való részvétel és súlyos testi sértés” miatt. A férfit novemberben Franciaországban tartóztatták le. A Le Figaro szerint „Magyarország azzal vádolja, hogy 2023 februárjában részt vett neonáci aktivisták brutális bántalmazásában egy budapesti megmozduláson, amely egy olyan ütközet évfordulójára emlékezett, amelyben szovjet és román erők csaptak össze a Wehrmachttal, a német SS-el és magyar kollaboránsaikkal.” A tettéért „Ginot” akár 16 év szabadságvesztéssel is sújthatják Magyarországon.

A bíróság előtti akció csak a legutóbbi epizódja annak a támogatási hullámnak, amelyet a francia szélsőbaloldal egy része nyújt az albán aktivistának. Raphaël Arnault szerint „Ginot azért vádolják, mert Budapesten egy neonáci felvonulás ellen tiltakozott.” Az L’Humanité újság is úgy véli, hogy a magyarverő pusztán azért kockáztatja a börtönt, mert „neonácik ellen tüntetett”. Thomas Portes szerint pedig ez egész egyszerűen „az antifasiszta aktivisták elleni hajtóvadászat, amelyet a szélsőjobboldali elnök, Orbán Viktor szervez”.

A Lázadó Franciaország párt egyébként azt is állítja, hogy „a magyar igazságszolgáltatási rendszer közismerten a szélsőjobboldali Orbán-kormány politikai elnyomó eszköze”.

Az albán magyarverő ügyvédjei egyébként igyekezték a „politikai kártyát” kihasználni, miszerint attól tartottak, hogy védencüket „üldözni fogják politikai nézetei miatt”. Az ügyész azonban elutasította ezt az érvet: „Nincs semmiféle arra utaló jel az átadott magyar hatósági információkban, hogy politikai ideológiája miatt kérnék a kiadatását.” Az ügyész azonnali átadást kért.

Kövess minket -on és -en!

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Jogerősen bejegyezték politikai pártként az Alejandro Biondini által vezetett ultranacionalista szervezetet. Biondinit korábban többször hozták összefüggésbe nemzetiszocialista nézetekkel.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.