Hadifogoly Híradó: „Szenvedés a kerítésen belül, jóindulat kívül”

Kövess minket -on és -en!

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Télen nagyon sokan haltak meg. Gyakori volt az olyan nap, amikor a láger hullaszállító kocsija egész nap üzemben volt. A halottakat nem lajstromozták. A közeli temető mellett tömegsírba kerültek.

Aki szökni próbált, elfogták, nagyon megverték, 2-3 hétig földbe ásott, ablak nélküli börtönpincében tartották, majd beosztották a legrosszabb munkahelyre. A hírek szerint egyetlen társunknak, egy református papnak sikerült megszöknie, amikor még javában tartott a háború. Egy Magyarországra induló hadiszerelvénnyel, a mozdony személyzetével összejátszva tudott hazajutni.

Hírek

A civil lakosság nagy része sajnált bennünket és jóindulattal volt irántunk. Ha tehették, egy-egy falatot, hagymát, pogácsát adtak, de az is előfordult, hogy munkatársaink meghívtak magukhoz, vendégül láttak. A település papja prédikációkban kérte híveit, hogy segítsenek rajtunk.

Úgy 1948 tavaszán, nyár elején indultunk haza. Jó idő volt, nappal nyitva voltak a vagonajtók, este mi magunk húztuk be a fosztogatók elleni védekezésül. A mi szerelvényünket is megtámadták egy alkalommal, amelynél kísérőink pisztolyaikat is használták.

Stalter Sándor – Szuhogy
HH 1995/4.

Kövess minket -on és -en!

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali verőemberből lett EP-képviselő, valamint társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A német hadügyminiszternek végre leesett a tantusz. Boris Pistorius szerint Putyin ukrajnai hadjárata „többé már nem regionális háború”, mert Putyin egy új világrendért harcol.

Az Admiral Graf Spee páncélos nehézcirkáló a Rio de la Plata torkolatában összecsap a rá vadászó brit hadihajókkal.

A Nagynémet Birodalomban (Grossdeutsches Reich) a hadiipari és polgári cégek is versenyeztek az állami és civil megrendelésekért, ezért az akkori média felületeken hirdették termékeiket.

1944. április 3-án szép, napos, szélcsendes tavaszi reggel és délelőtt köszöntötte a főváros és környéke lakóit.

Nemrég disztopikus gondolatkísérletként felvetettem, hogy a „fehér probléma” végső megoldásaként még az is megtörténhet, hogy az afrobolsevizmus egész egyszerűen illegálisnak nyilvánítja a fehérséget (a fehérként való létezést).

1945 januárjának első napjaiban az SS 25. és 26. fegyveres-gránátoshadosztályától kivonták sízászlóaljaikat (25., illetve 26. Waffen-Schi-Batallion der SS), amelyek a szemlét követően berakodtak és útnak indultak Prága és Bécs érintésével Magyarország felé.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

1944. április 3-án 180 db Boeing B-17 és Consolidated B-24 négymotoros nehézbombázó, 137 db P-38 és P-47 vadászgép védelme mellett támadott budapesti célpontokat.

Adolf Hitler húga, Paula különösen visszahúzódó életet élt mind fiatalon, mind idősebb korában.

Weimerikában, a jelenkori degeneráltság melegágyában naponta születnek újabb és újabb eszement ötletek az immár reakciósnak és retrográdnak ítélt hagyományos (vagyis normális) férfi- és női szerepek mint biológiai realitások dekonstrukciója érdekében, persze szigorúan tudományos alapon.

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán.

Mikor is volt a másnap? Nem tudni. A válaszhoz ugyanis ismernünk kellene Sztálin halálának napját, csakhogy a szovjet pártvezér végóráinak históriája a könyvtárnyi irodalom ellenére máig találgatásokkal, talányokkal teli.