Kövess minket -on és -en!

Budapesti, Üllői úti lakásomon kerültem fogságba 1945. január 18-án mint tanuló: az óvóhelyről vittek el, sebesülten.

Házunkat január 1-jén bombatámadás érte, akkor sérültem meg. Az üllői úti klinikán részesültem elsősegélyben. Gödöllőn az általános nyomorgatás mellett még az orosz állambiztonságiak is „rám szálltak”.

Az NKVD-s tisztek fényképalbummal a kezükben egyenként hallgattak ki bennünket. Engem, nagy melepetésemre, négyszer vittek vissza és egy nyilas egyenruhában lévő, körülbelül 28 évesnek látszó egyén fotójával akartak azonosítani. Egy magyarul is beszélő orosz tiszt tisztázta helyzetemet: végül is elengedtek.

Április elején Ceglédre vittek. Ekkor már közülünk többen tífuszosak voltak. Az orvosi vizsgálat előtt „pöcköléssel” feltornásztam a hőmérő higanyszálát 41,7-re, mire rögtön betettek a tífuszosok közé, és elszállítottak a szolnoki kórházba. Itt hamarosan észrevették, hogy szimuláns vagyok, és ettől kezdve nem volt nyugtom. Temettem halottakat, akiknek sírgödreit is nekem kellett megásni. Hétszer kíséreltem meg szökést, de mindannyiszor elfogtak.

Ezután különböző kínzások következtek: letérdepeltettek, hátracsavarták mindkét kezem, szememre húzták a sapkámat, mint a kivégzésnél. Hogy ez végül is elmaradt, egy NKVD-s tisztnek köszönhetem, aki fiatal koromra való tekintettel lefújta a sortüzet.

Ám a többiek úgy összerugdostak, hogy csak két bajtársamra támaszkodva tudtam elmenni.

Így kezdődött új életem!

Dr. Varga Zoltán – Budapest HH 1997/1.

Kövess minket -on és -en!

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

„Tovább építjük a forradalmi kommunizmust Magyarországon, hogy az egész emberiség felszabadulhasson a kapitalizmus pusztító járma alól!” – olvasható a nyíltan szélsőbaloldali Fáklya mozgalom közösségi oldalán.

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

A brit kormány pénzügyi szankciókat vezetett be a nemzetiszocialista Blood and Honour hálózat ellen, amely a skinhead zenei szcnéával évtizedek óta aktív kapcsolatban áll.

Négy német tartományban házkutatást tartottak a „szélsőjobboldali” Compact kiadványt megjelentető cég telephelyein és más ingatlanokban azt követően, hogy a belügyminisztérium betiltotta a havilapot, mondván, hogy az alkotmányos rend ellen dolgozik.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Jaroszlav Hunka nyilvánosan elismerte, hogy a második világháború idején önként jelentkezett a Waffen-SS galíciai hadosztályába.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.