Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

Az idős férfira 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki és 250 ezer euro bírságot kell megfizetnie „illegális fegyvertartás” miatt. A büntetése kapcsán született cikkek nem nevezik meg az idős németet, ám nem nehéz kitalálni, kiről van szó. Klaus Dieter Flickről, aki az otthonában felhúzott atombunker mélyén tartotta a Párduc tankot, onnan a heikendorfi polgármester szerint egyszer, a hetvenes évek egyik kemény telén hozta csak fel, hogy eltakarítsa vele a környező utakról a havat.

Hangztos hírek lettek például abból, hogy a német katonáknak kilenc órájukba telt kipakolni a házból az ott felhalmozott fegyvereket és éles lőszereket. Mégsem az atombunker, a tank, vagy – amiről kevesebb szó esett a cikkekben – a robosztus Flak légvédelmi löveg volt a legérdekesebb tárgy, amit Flicknél találtak. A heikendorfi, magas kerítésekkel körbevett birtok kertjében egy óriási bronz szobor is állt. A kardot markoló meztelen alak Arno Breker alkotása, aki a Die Wehrmacht címet adta neki. A szobrot 1939-ben avatták fel a berlini Új Kancellária udvarán.

2015-ig úgy tudták, hogy a Die Wehrmacht számos más nemzetiszocialista relikviával és magával az épülettel együtt a bombázások martalékává vált az 1945-ös ostrom alatt.

Hitler Új Birodalmi Kancelláriájának egyik udvara (A Becsület Udvara) egy 1939-es fotón. Jobbra a Die Wehrmacht, balra pedig a Die Partei című szobrok láthatók. Arno Breker alkotásai

Ugyanezt a sorsot jegyezték fel a művészettörténészek az épület kert felőli bejáratának lépcsőjét díszítő két lóalaknak is. A Lépkedő Lovak című szobrokat Joseph Thorak készítette szintén bronzból. Arno Brekerrel ők ketten voltak a nemzetiszocialista korszak kedvelt szobrászai. Míg a korábban szerteágazó német avantgárdra bevezették a „degenerált művészet” kifejezést és a zsidókat eltiltották, elüldözték az országból, addig a hagyományos formákat és monumentális méreteket használó Breker és Thorak Hitler támogatását élvezték. Alkotásaik szerte feltűntek Németországban, ahol az árja tökeletességet hirdették.

Az egyik Joseph Thorak a Lépkedő Lovak című páros szobrából szintén 1939-ben

Athur Brand egy holland műkincsnyomozó. Ellopott vagy elveszettnek hitt műalkotásokat kutat fel. 2014-ben egy, az illegális műkincs-kereskedelemben járatos ismerőse mutatott egy képet a lovakról azzal, hogy valaki áruba bocsátotta őket a feketepiacon. A képek színesek voltak, egészen biztos, hogy jóval a második világháború után készültek. Brand kételkedett a hitelességükben, hisz emlékezett rá, hogy ezeket a szobrokat elpusztította a háború. Az informátora ekkor megmutatta neki az utolsó ismert felvételt Adolf Hitlerről. A jól ismert jelenetben a Führer gyerekkatonákat fogad a kancellária udvarán.

A filmen jól látszik az a lépcső, amelyet Thorak lovai díszítettek, ám a szobrok nincsenek a helyükön. Ezzel indul Brand nyomozása, amelyet a magyarul is olvasható Hitler Lovai című könyvében írt meg.

Ott nem egy katonának kéne állnia, hanem az egyik lószobornak

Első lépésként kiderítette, hogy a kancellária szobrait a szövetséges bombázások kezdetekor Hitler elszállíttatta Wriezenbe, a szobrász Arno Breker műhelyébe. Ott érte őket a háború vége. Néhány monumentális szobrot aztán az országban berendezkedő szovjetek elvittek az Eberswaldeban kiépített laktanyájukba. A hetvenes évektől aztán rájöttek, hogy a hitleri Németország relikviáinak komoly piaca van nyugati szélsőjobboldali körökben. A Stasi – Moszkva hozzájárulásával – külön egységet tartott fenn, aminek az volt a feladata, hogy leszervezze ezeket az üzleteket, ezzel is növelve az egyre inkább szűkölködő Kelet-Németország bevételeit. A szovjet laktanyában tárolt Breker és Thorak szobrokkal is ez történhetett, mert 1988-ban nyomuk veszett onnan, míg el nem ért Brandhoz a feketepiaci hirdetés.

Erre egy fiktív texasi olajmágnás megbízottjaként be is jelentkezett. Megpróbálta elhitetni a hirdetőkkel, hogy a Dallas című sorozat Jockey-járól mintázott, elképzelt alak meg szeretné vásárolni a lovakat. A munkájába bevonta a Spiegel egyik újságíróját és a szövetségi rendőrség műkincsekre szakosodott egyik nyomozóját is. Utóbbinak volt már információja Hitler lovairól, hisz Branddal párhuzamosan egy másik műkincs-kereskedelemben járatos nő, Traude Sauer is jelezte a hatóságoknak, hogy valaki ezekkel a tárgyakkal akar pénzhez jutni.

2015-ben találták meg a Lépkedő Lovakat, amelyekről azt hitték, elvesztek 1945-ben

A lovakhoz végül a Sauer-vonal vezetett el. Egy Rainer Wolf nevű üzletember csarnokjában találták meg őket Bad Dürkheimban. Ő is tagja volt annak a német szélsőjobbhoz köthető csoportnak, akik a relikviák kereskedésével foglalkoztak csakúgy, mint Klaus Dieter Flick. Hozzá, Heikendorfba Brand nyomozása miatt jutottak el, a holland detektív pillantotta meg egy fára felmászva a kerítés mögött Arno Breker szobrát, a Die Wehrmachtot. Hitler lovai is álltak egykor ezen az udvaron - tudták meg később magától Flicktől a nyomozók. Korábban ugyanis egy tartozás biztosítékaként Wolf szétdarabolva elvitte őket hozzá, míg meg nem adta a pénzt.

A műkincsnyomozás mellékszála tehát az a fegyverarzenál, ami miatt elítélték a 84 éves Flicket. A tank a bíróság döntésének értelmében az államé. A szobrok ügyét is épp így zárták le. A The Art Newspaper számolt be arról, hogy a német állam egy, a nyilvánosság előtt nem részletezett egyezséget kötött a gyűjtőkkel arról, hogy a szobrok egy múzeumba kerülnek.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Újabban a gázai tragédia elhomályosította azt a még tragikusabb tényt, hogy az ukrajnai testvérháborúban immár két éve gyilkolja egymást a világ legveszélyeztetettebb demográfiai kisebbsége, a világnépesség alig 2 százalékát (!) képviselő javakorabeli (20–40 éves) fehér férfi, eddig több százezres veszteséget okozva önmagának.

A budapesti börtönben fogva tartott antifasiszta bandavezér, Ilaria Salis csalódott a magyar külgazdasági és külügyminiszterben, amiért az azt reméli, megkapja méltó büntetését tettéért.

Egy céges prezentációtechnika tréningre készülve érdekes dolgot fedeztem fel az OpenAI képrajzoló mesterséges intelligenciájával való interakcióban.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

A leginkább narancsos ízben fogyasztott szénsavas ital a Coca-Cola mellett talán a legismertebb üdítő szerte a világon.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

Sokkolja a holland zsidókat és liberálisokat, hogy Vilmos Sándor király anyai nagyapjáról kiderült: az NSDAP tagja volt.

A New York-i Citibank kirúgta egyik alkalmazottját, aki Instagramon „politikailag nem korrekt” megnyilvánulást tett közzé a Führerrel kapcsolatban.

Ha már múlt héten szóba került a Fanta, arra gondoltam, nézzük meg közelebbről ennek az italnak az eredettörténetét, illetve tegyük rendbe az üdítőt övező féligazságokat, tévedéseket.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

Ausztrália Victoria szövetségi államának rendőrsége arra készül, hogy vádat emeljen az ausztrál nemzetiszocialista aktivista Jacob Hersant ellen „súlyosan sértő közszereplés” miatt, miután körülbelül 30 maszkos aktivista tömeges deportálásokat követelve demonstrált egy melbourne-i állomáson.

A francia rendőrség megölt egy kés és vasrúd miatt egy férfit, aki a palesztinok elleni népirtás elleni tiltakozásul fel akart gyújtani egy zsinagógát az északnyugati Rouen városában.

Nem csak Olaszországban, de idehaza is egyre többet hangoztatja a szélsőbaloldal, hogy a tavaly februárban Budapesten összevert emberek csupán „könnyebb sérüléseket” szenvedtek.