Kövess minket -on és -en!

Ritka viking hajóssírokra bukkantak svéd régészek Gamla Uppsala falu közelében.

Az egyik hajó szinte teljesen ép állapotban őrződött meg, benne egy ember, egy kutya és egy ló maradványaival. Utoljára 50 éve találtak ilyen páratlan leletet Svédországban. A Svéd Nemzeti Történelmi Múzeum régészeti intézetének, az Arkeologernának a szakemberei rutin feltárásra készültek a térségben, amikor a ritka leletre rábukkantak - mondta Ninna Bengtsson, a régészcsoport tagja.

Svédországban mintegy tíz olyan ismert régészeti lelőhely van, amelyek temetési hajók maradványait őrzik. Az ilyen típusú hajóssírokat az 550 és 800 közötti vendel időszakban és a 800 és 1500-as évek közötti viking érában használtak. Ezekben a korokban az embereket általában elhamvasztották, a hajóstemetők főként a társadalom gazdagabb embereinek voltak a kiváltságai.

Emberek csak egy kicsiny csoportját temették el ily módon Svédországban. A társadalom kiváltságosai lehettek, mivel a hajós temetés nagyon ritka" - mondta Anton Seiler régész. Az ilyen temetkezéskor az embert a vagyonával egy hajóba tették és így földelték el.

A régészek találtak még kardot, díszes fésűt, egy lándzsát és egy pajzs darabját a hajóban. A férfi személyazonossága nem ismert. A második hajó nem őrződött meg ilyen jó állapotban, valószínűleg 16. századi földmunkák során okozhattak benne károkat. Seiler szerint utoljára 50 éve találtak ilyen temetkezési hajót Svédországban.

(CNN/MTI)

Kövess minket -on és -en!

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.