Kövess minket -on és -en!

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Csakhogy a mako.co.il izraeli hírportál közölte: meg lehet nyugodni, Budapesten változatlanul minden a régi, s a „náci zászlót” pedig egy zsidó színművész tette ki az általa rendezett, s főszereplésével előadásra kerülő színdarab kellékeként.

Budapest az elmúlt két évben az izraeli turisták egyik legkedveltebb célpontjává vált. A magyar kormány ezt a tendenciát elősegítvén szinte minden rendelkezésére álló médiafelületen büszkén reklámozza: Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben, Budapesten és más magyarországi nagyvárosokban a rendőrség azt sem engedélyezi, hogy a hazánkban élő, sok esetben magyar házastársakkal rendelkező, a magyar társadalomba sikeresen integrálódott palesztinok az utcára vonulva felemeljék szavukat a Gázai övezetben zajló izraeli népirtás ellen. Ezzel szemben a budapesti Jeruzsálem parkban és másutt a zsidók szolidaritási nagygyűlést tarthatnak Izraellel – kormányzati részvétellel.

Jönnek is az izraeliek csőstül Magyarországra, Budapest utcáin, az üzletekben és a vásárcsarnokokban csoportosan, a férfiak kipával a fejükön hangoskodnak, s pártunk és kormányunk jóvoltából jól és biztonságban érzik magukat. Ezzel kapcsolatban ezt írja az idézett izraeli hírportál:

A magyar kormány a Gázai övezetben folyó harcok (magyarán: módszeres népirtás – H. J.) kezdete óta Izrael pártján áll, s más európai városokkal ellentétben Budapesten szinte egyetlen antiszemita eseményre sem került sor.

De mégis. Az elmúlt napokban az izraeli közösségi oldalak felháborodva, döbbenettel számoltak be arról, hogy a budapesti kormányzati propagandával ellentétben a magyarok ismét kimutatják a régi, a nyilas és náci énjüket: Budapest központjában, a turisták által igen kedvelt Belvárosban ugyanis egy felvont „náci zászló” kandikál ki egy első emeleti ablakból a forgalmas utcára.

Az izraeli közösségi médiákban le is közölték a megdöbbent és felháborodott izraeli turisták felvételeit a Budapest szívében felvont „náci zászlóról”. A felvételeken valóban egy piros-fehér-piros sávos zászló látható, amelynek közepén fehér körben fekete színű horogkereszt díszeleg. Már-már attól „tartottunk”, hogy a fényképek látványának hatására drasztikusan lecsökken majd a Magyarországra érkező izraeli turisták száma, amikor az egyik izraeli hírportál mindenkit lecsitított és megnyugtatott a következő címmel: „Megnyugodhatunk”: Íme, az izraelieket Budapesten megijesztő dokumentáció magyarázata.

„Veszélyes-e kipát viselni Budapesten? (fotó: Instagram)

Az izraeli hírportálnak az egyik utazási iroda vezetője adta meg a felvilágosítást, amely szerint nem kell megijedni a „náci zászlótól”, mert az valójában nem más, mint „egy zsidó színművész, Alföldi Róbert előadásának kelléke” (Pontosabban, az Alföldi Róbert rendezte Mark St. Germain amerikai zsidó drámaíró Az utolsó óra című színművének kelléke – H. J.) Az izraeli portál szerint Alföldi Róbert, a Budapest V. kerületi Szervita téren működő Rózsavölgyi Szalonban előadásra kerülő, fentebb említett, s bizony Nobel-díj gyanús színdarab rendezője és egyben társfőszereplője (Jordán Tamással együtt) vonta föl a „náci zászlót” (Amely egyébként a horogkereszt megjelenítése ellenére egyetlen általunk ismert „náci zászlóval” sem azonosítható – H. J.)

Valóban nem kell félni a kipát viselő izraeli turistáknak, s erre számos izraeli utazási iroda reklámja is fölhívja a figyelmet. Kiválasztottunk közülük egyet: A kipás férfi fényképén a következő kérdés olvasható: Veszélyes-e kipát viselni Budapesten? A kép melletti reklámszöveg szerint egyáltalán nem veszélyes, már csak azért sem, mert Magyarország közismerten támogatja Izraelt.

Kövess minket -on és -en!

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.