Kövess minket -on és -en!

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Csakhogy a mako.co.il izraeli hírportál közölte: meg lehet nyugodni, Budapesten változatlanul minden a régi, s a „náci zászlót” pedig egy zsidó színművész tette ki az általa rendezett, s főszereplésével előadásra kerülő színdarab kellékeként.

Budapest az elmúlt két évben az izraeli turisták egyik legkedveltebb célpontjává vált. A magyar kormány ezt a tendenciát elősegítvén szinte minden rendelkezésére álló médiafelületen büszkén reklámozza: Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben, Budapesten és más magyarországi nagyvárosokban a rendőrség azt sem engedélyezi, hogy a hazánkban élő, sok esetben magyar házastársakkal rendelkező, a magyar társadalomba sikeresen integrálódott palesztinok az utcára vonulva felemeljék szavukat a Gázai övezetben zajló izraeli népirtás ellen. Ezzel szemben a budapesti Jeruzsálem parkban és másutt a zsidók szolidaritási nagygyűlést tarthatnak Izraellel – kormányzati részvétellel.

Jönnek is az izraeliek csőstül Magyarországra, Budapest utcáin, az üzletekben és a vásárcsarnokokban csoportosan, a férfiak kipával a fejükön hangoskodnak, s pártunk és kormányunk jóvoltából jól és biztonságban érzik magukat. Ezzel kapcsolatban ezt írja az idézett izraeli hírportál:

A magyar kormány a Gázai övezetben folyó harcok (magyarán: módszeres népirtás – H. J.) kezdete óta Izrael pártján áll, s más európai városokkal ellentétben Budapesten szinte egyetlen antiszemita eseményre sem került sor.

De mégis. Az elmúlt napokban az izraeli közösségi oldalak felháborodva, döbbenettel számoltak be arról, hogy a budapesti kormányzati propagandával ellentétben a magyarok ismét kimutatják a régi, a nyilas és náci énjüket: Budapest központjában, a turisták által igen kedvelt Belvárosban ugyanis egy felvont „náci zászló” kandikál ki egy első emeleti ablakból a forgalmas utcára.

Az izraeli közösségi médiákban le is közölték a megdöbbent és felháborodott izraeli turisták felvételeit a Budapest szívében felvont „náci zászlóról”. A felvételeken valóban egy piros-fehér-piros sávos zászló látható, amelynek közepén fehér körben fekete színű horogkereszt díszeleg. Már-már attól „tartottunk”, hogy a fényképek látványának hatására drasztikusan lecsökken majd a Magyarországra érkező izraeli turisták száma, amikor az egyik izraeli hírportál mindenkit lecsitított és megnyugtatott a következő címmel: „Megnyugodhatunk”: Íme, az izraelieket Budapesten megijesztő dokumentáció magyarázata.

„Veszélyes-e kipát viselni Budapesten? (fotó: Instagram)

Az izraeli hírportálnak az egyik utazási iroda vezetője adta meg a felvilágosítást, amely szerint nem kell megijedni a „náci zászlótól”, mert az valójában nem más, mint „egy zsidó színművész, Alföldi Róbert előadásának kelléke” (Pontosabban, az Alföldi Róbert rendezte Mark St. Germain amerikai zsidó drámaíró Az utolsó óra című színművének kelléke – H. J.) Az izraeli portál szerint Alföldi Róbert, a Budapest V. kerületi Szervita téren működő Rózsavölgyi Szalonban előadásra kerülő, fentebb említett, s bizony Nobel-díj gyanús színdarab rendezője és egyben társfőszereplője (Jordán Tamással együtt) vonta föl a „náci zászlót” (Amely egyébként a horogkereszt megjelenítése ellenére egyetlen általunk ismert „náci zászlóval” sem azonosítható – H. J.)

Valóban nem kell félni a kipát viselő izraeli turistáknak, s erre számos izraeli utazási iroda reklámja is fölhívja a figyelmet. Kiválasztottunk közülük egyet: A kipás férfi fényképén a következő kérdés olvasható: Veszélyes-e kipát viselni Budapesten? A kép melletti reklámszöveg szerint egyáltalán nem veszélyes, már csak azért sem, mert Magyarország közismerten támogatja Izraelt.

Kövess minket -on és -en!

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.