Kövess minket -on és -en!

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.

Körüljárták a falut, és minden római katolikus vallású, dolgozni tudó nőt és férfit behajtottak a katolikus iskolába. Mint a helység plébánosa én is bementem önként. Az orosz azonban hazaküldött: – Bátyuskára nincs szükség – mondta.

Én mégis visszamentem. Huszonkilencen voltunk, imádkoztunk, énekeltünk. Este a román bíró előtt kijelentettem: ha elviszik híveim színe-javát, miért nem visznek engem is velük? Ezt a részvétet leolvasta rólam az NKVD-s tiszt is, aki kijelentette:

– Ha ennyire szereti őket, menjen ő is velük!

1945. január 3-án hazamentem. Pár perc múlva jött az orosz tiszt egy román kísérővel és kijelentette: 15 perc alatt készen kell állnom az indulásra. Élelem, meleg ruhán kívül a kelyhet és a misekönyvet is vittem magammal, mert a tolmács úgy informált, hogy papként fogok működni híveim között. Időközben szentkirályi híveimet is meghozták, 13 főt. Névsorolvasás, és indulás. Estére Nagykárolyba érkeztünk.

Január 7-én újabb csoport érkezett. Velük két atya: dr. Septey Gellért szalvatóriánus és Simon Károly franciskánus szerzetesek. Volt köztük két teológus és néhány apácanövendék is. Január 15-én érkezés Jasiba, majd még aznap átszállás az orosz vagonokba.

Február 1-jén hajnali 4 órakor érkeztünk meg Junkomba, a lágerbe, végleges lakóhelyünkre. A papi teendők ellátása mellett dolgoztam gátépítésen, burgonyaföldön, válogattam szenet. Időközben gyengélkedni kezdtem: elkapott a malária, a sárgaság, felpuffadt a testem. Nehezebb munkára már nem voltam alkalmas, ezért 1946 október elejétől könnyű munkára osztottak be, de pár hónap múlva ez is elmaradt, mert 1947. július 6-án közölték velem, hogy hazaszállítanak.

Lengyel László – Orosháza
HH 1996/2-3.

Kövess minket -on és -en!

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor.