Hadifogoly Híradó: Elhurcolt, megrokkant és vissza nem tért papok

Kövess minket -on és -en!

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.

Stumpf Mátyást, Tokaj plébánosát, mint német nyelvűt, 1945 elején szállították Szerencsre, majd Kálkápolnára. Innen a Szovjetunióba vitték, ahol bányai kényszermunkára kényszerítték. Szervezete, nem bírván a szokatlan megterhelést, felmondta a szolgálatot. Időpont: 1946. május 12.

Szerednyei (Szloboda) János, Tarcal község káplánja – híveivel együtt – önként csatlakozott az elhurcoltakhoz. Tizenhét napig tartó keserves utazás után került Sachta Vorosilovkára a 77144/1223. számú bányászlágerbe. Beosztották a 2. bányászszázadba. Panasz, zokszó sohasem hagyta el ajkát, munkáját nagy szorgalommal végezte.

Archívum

Egy napon, úgy 1948 júliusában a csillét tartó láncok elszakadtak, a benne lévő emberek a mélybe zuhantak. János is köztük volt, koponyaalapi törést szenvedett, azonnal meghalt. A vorosilovkai fogolytemetőben alussza örök álmát.
Dr. Saly László győri kanonok súlyos betegen, rokkantan jött haza a Szovjetunióból, hátralévő életét karosszékben ülve, tolókocsiban élte le.

Horváth Sebestyén János bencés szerzetest 1944-ben behívták tábori lelkésznek. Ugyanebben az évben hadifogságba került, s mint hadifoglyot a Szovjetunióba szállították. Leromlott egészségi állapota miatt 1947-ben hazaengedték, de csak Máramarosszigetig jutott. Ott 1947. július 21-én a fogságban szerzett betegségébe belehalt.

Scherer Lőrincet, az ekkor még magyar–német nyelvű Cservenka lelkészét a partizánok az oroszoknak adták át, akik a Szovjetunióba hurcolták, ahol elhunyt. Halálának időpontja ismeretlen.

Belovich Ferenc szombathelyi segédlelkész a harci cselekmények után szeretteinek meglátogatására indult. További sorsáról hírek nem érkeztek. Feltételezhető, hogy megölték, vagy szerb, esetleg orosz lágerben halt meg.

A ferencesek közül négy, katonának behívott dolgozó testvér került hadifogságba, s ott fejezte be életét. Berkes József Szervác ünnepélyes fogadalmas testvér 1944-ben került szovjet hadifogságba, ahol 1945-ben elhunyt. Kovács István Bennó testvér ugyancsak 1945-ben távozott a földi létből egy orosz lágerben. Bali Flavián testvér a hadifogságból hazatérőben 1945. december 29-én a szatmárnémeti kórházban hunyt el.

Stermeczky Árpád újonc testvért behívták katonának, és a frontra vitték. Szovjet fogságba került, ahol 1947 júliusában hunyta le szemét örökre.

Dr. Szántó Konrád – Budapest
HH 1996/1.

Fókusz

Kövess minket -on és -en!

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

A legutóbbi Ohio állambeli események, melyek a közelmúltban történt fehér fajvédő felvonulások mintáját követik, zsidók és liberálisok felzúdulását váltotta ki helyben és országosan is.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

Vélhetően hazafias aktivisták a kommunizmust a zsidósággal azonosító matricát ragasztottak az érdi vasútállomás egyik padjára. A címkén a következő felhívás olvasható: „Küzdj a zsidó zsarnokság ellen! Harcolj a népedért!”

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

1947. augusztus 31-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom felé.

A nemzetiszocialista Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette, azonban a magyarok ebben is előrébb jártak.

Juan Domingo Perón argentin elnök (elsőként 1946 júniusától 1955 szeptemberéig állt az ország élén) vezérletével vízummal és pénzzel látták el a nemzetiszocialista és fasiszta tisztviselőket, többek között Josef Mengele doktort vagy a zsidók összegyűjtésének egyik fő szervezőjét, Adolf Eichmannt.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A keleti fronton zajlott pokoli harcok helyszíneiről még a mai napig is kerülnek elő emberi maradványok, harcfelszerelések és akár teljes harcjárművek is.

1943. április 13-án a berlini rádió adta hírül, hogy a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, a katyni erdőben tömegsírokat találtak, amelyek az 1939 szeptemberében szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtették.

A második világháború igazolta azokat a hadiipari törekvéseket, amelyek a magyar harckocsizó fegyvernem kialakítását szorgalmazták.

A második világháború éveiben a hadifoglyokat, illetve a német nép ellenségeit rendszeresen a Gestaponak, és az SD-nek (Biztonsági Szolgálatnak) valamint a katonai hírszerző szolgálatnak adták át kihallgatásra.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A hivatalosan „25. Waffen-Grenadier-Division der SS” nevet kapott hadosztály egy 1944. októberében megkötött államközi egyezmény alapján jött létre.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár.