Koós Kálmán, az emigrációs hungarista sajtó utolsó zászlóvivője

Szittyakürt – 45. VI.

Kövess minket -on és -en!

Az emigrációs hungarista sajtó évtizedeken keresztül főmunkatársának számító Koós Kálmán hosszú betegség után, 2006. júliusában, 91 éves korában a Colorado állambeli Denverből (USA) tért meg a teremtőjéhez.

Koós Kálmán 1915-ben született Nyíregyházán és Egerben nőtt fel. 1935-ben továbbtanulás végett került aztán Budapestre. Négy nyáron mint cséplési ellenőr hosszú heteket töltött uradalmi cselédek és mezőgazdasági munkások között. Pesten kétszer is meglátogatta a hírhedt Mária Valéria telepet. Az így szerzett tapasztalatok érlelték meg benne azt az elhatározást, hogy megpróbáljon valamit tenni a magyar nép érdekében.

1937-ben belépett a Pálffy Fidél-féle nemzetiszocialista pártba. A párt egyik közlönyében jelent meg első politikai vonatkozású cikke. Amikor Hubay és Vágó hungarista képviselőket megfosztották mandátumuktól, akkor csatlakozott a Nyilaskeresztes Párthoz, ahol az Ifjúsági Szervezet munkájába kapcsolódott be, mint az Országos Ifjúsági Központ tagja. Az ifjúsági vezetőknek havonta küldtek ki anyagokat, amiket az ifjúsági összejöveteleken felhasználhattak. Szalai Pál lemondása után ideiglenesen a Budapesti Ifjúsági Főkerület vezetője volt. 1941 telén átvette a hódmezővásárhelyi Ifjúság című lap szerkesztését, de ez a munkája nem sokáig tartott, mert két írása miatt a hatóság betiltotta a lapot.

Események

A Párt Propaganda Osztályának megbízásából időnként vidékre ment a politikai szervezetek részére előadást tartani. Egy alkalommal az Összetartás című napilapban jelent meg egy írása.

1945 elején a Mozgósítási Minisztérium törvény előkészítő bizottságának a munkájában vett részt az Ifjúsági Szervezet képviseletében. Márciusban ifjúsági vezető tanfolyamot tartott Győrben. A tanfolyam három hétig tartott s amikor véget ért, a hadi helyzet úgy megváltozott, hogy Győrt el kellett hagynia s nemsokára az országot is.

Először Franciaországba került, majd kivándorolt Amerikába.

Amikor Henney Árpád a negyvenes évek végén megkezdte az emigrációs hungarista szórványok újjászervezését, csatlakozott hozzá. Írásai a mozgalom időnként nevet változtató lapjaiban, az Út és Célban, a Célban és a Hungarista Tájékoztatóban jelentek meg.

Politikai és történelmi témájú írásai fontos támpontot nyújtottak évtizedeken keresztül mindazoknak, akik legújabbkori történelmünket nem csak a jól ismert zsidó történelemszemlélet szemüvegén keresztül akarták megismerni.

Mindeközben a szépirodalommal is kacérkodott s még Budapesten egy antológiakötetben két verse is megjelent. Franciaországi tartózkodása alatt pedig egy kanadai magyar lap közölte le egy novelláját.

Az ő kezdeményezésére indult meg a Nagyasszony Alap, Szálasi Ferenc özvegy édesanyjának a megsegítésére.

Végig kitartott az évek során különböző szerkesztők által irányított, úgynevezett „zöld lapoknál”.

Elemzések

A 90-es években Ujlaki Miklóssal vállvetve harcoltak a hungarista sajtó megtartásáért. Kántor Béla halálával, 1999-ben azonban végleg megszűnt az emigrációs hungarista újságkiadás s ezzel az ő működése is véget ért.

1960-ban jelent meg Argentínában a Hungarista Mozgalom kiadásában a Voltunk, vagyunk, leszünk című könyve, amely az otthon kiadott számtalan gyalázkodó és hazug fércmunkával ellentétben, a Hungarista Mozgalom történetével kapcsolatban bemutatja az érem másik oldalát is. A könyv azóta a Gede Testvérek kiadónak köszönhetően már Magyarországon is megjelent és több kiadást élt meg.

Szintén szerepelt egy hosszabb tanulmányával a Perújrafelvétel – Bűnös volt-e Szálasi Ferenc? című, 1997-ben Németországban kiadott antológiában is.

Halálával Ujlaki Miklós és Polgár Lajos után az emigrációs hungarista sajtó egyik legmarkánsabb munkatársa távozott.

Emlékét kegyelettel őrizzük.

Kövess minket -on és -en!

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Érdeklődve olvastam Ábrahám Barnabás kollégám sorait, melyet a román választások margójára írt. 

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

John Fitzgerald Kennedy 1963-as berlini beszéde nem az első alkalom volt, amikor az amerikai politikus feltűnő empátiával viseltetett a németek sorsa iránt.

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.

Napjaink egyik legismertebb arca Che Guevaráé. Pólókon és egyéb viseleti tárgyon láthatjuk viszont portréját, mint a baloldaliak számára a „szabadság és a társadalmi igazságtalanság elleni bátor küzdelem” példaképe.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

1945. február elejére a neuhammeri táborban kiképzés alatt álló magyar hadosztályok (az SS 25. „Hunyadi” és 26. „Hungária” fegyveres-gránátoshadosztályai) által elfoglalt elhelyezési körleteket a szovjet csapatok egyre jobban megközelítették.

A feketék mentális univerzuma egyszerre infantilis és groteszk módon melaninmániás. Bárhová is mennek, mindenhol elvárják, hogy a világ uraiként kezeljék őket, mert azt hiszik, hogy bőrszínük a világ uraivá teszi őket.

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

Jó néhány írás született már Szálasi Ferenc puritán jelleméről, szerény öltözetéről, arról a nemes egyszerűségről, ahogyan élt, és a földöntúli bátorságról, ahogyan a halálba ment.

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

Oroszlánrészt vállalt a Magyar Királyi Honvédség rohamtüzérségnek megalkotásában. Becenevét, a Bill apót a rohamtüzérektől kapta, akik mellett a legvégsőkig, még az 1945. február 11-i kitörési kísérlet során is kitartott.