Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Négy évvel azelőtt, hogy az Argentínában bujkáló Adolf Eichmannt a Moszad elrabolta, majd Izraelben egy gyorsított tárgyalás után kivégezték, a korábbi nagyhatalmú vezető sokórás interjút adott Willem Sassen holland nemzetiszocialista újságírónak, aki ugyancsak Argentínában talált menedékre.

A magnófelvételeken hallhatók az Eichmann-nak tulajdonított kijelentések, amelyeket az ügyészek fölolvastak a tárgyaláson; nevezetesen hogy nem tanúsít megbánást, csupán azt sajnálja, hogy nem öltek meg még több zsidót. Ezeket a jeruzsálemi tárgyaláson Eichmann tagadta.

Sassen annak idején azt ajánlotta Eichmann-nak, hogy megírja élettörténetét; ehhez hat hónap alatt mintegy 70 órányi beszédanyagot rögzítettek. Amikor a környéken élő németek meghallották az interjú hírét, egyre többen jöttek el az újságíró lakására. Sassen gondosan leírta a fölvett szöveget, és javításra átadta Eichmann-nak, aki kézírásos jegyzetekkel látta el azt.

Eichmann tisztában volt a felvétel jelentőségével, és arra utasította Sassent, hogy annak tartalmát kizárólag kutatás céljára használhatja föl, és csupán halálát követően teheti közzé.

Miután azonban a Moszad elfogta és Izraelbe szállította Eichmannt, a pénzéhes Sassen eladta a sztorit a Life magazinnak. A lap 1960. november 28-i számában cikk jelent meg „Én szállítottam őket a vágóhídra” (“I transported them to the butcher”) címmel és Adolf Eichmann aláírással.

Hetekkel azelőtt, hogy az Eichmann-per megkezdődött, a Life-ban megjelent cikk egy példányát megküldték az izraeli rendőrségnek, ahol mindmáig őrzik. A hat hónapos tárgyalások alatt 700 oldal érkezett az izraeli ügyészekhez, akik használták a gépelt szöveget, de kizárólag csak az „Eichmann által javított” oldalakat vették figyelembe. Az pedig mindmáig nem tisztázott, ki küldte a magazint vagy a kéziratot az izraeli hatóságoknak.

Amikor Gideon Hausner, a zsidó állam legfőbb ügyésze és a tárgyalás főügyésze szembesítette a vádlottat az anyagokkal, Eichmann arra hivatkozott, hogy csupán fogaskerék volt a gépezetben, továbbá elutasította az átiratot, valamint az idézeteket a Life cikkéből – mondván, hogy az ügyészségnek az eredeti felvételeket kellene meghallgatnia, amelyek azonban nem voltak az ügyészek birtokában. Azt mondta, az újság a szövegösszefüggést nem vette figyelembe, és úgy idézte szavait.

Sassner először titkos helyen ásta el a szalagokat, majd azokat eljuttatta az Eichmann-családhoz, s ezek végül a koblenzi Nationalarchiv birtokába kerültek, de már több évtizeddel Adolf Eichmann kivégzése után.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Déri Tibor, Újpest DK-s polgármestere számára a sajótóból derült ki, hogy egy patrióta szellemiségű, kétestés koncertet terveznek november második hétvégéjére a kerületben.

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Az USA-ban egyre több fehér gyakorolja a kereszténység „afrikanizált” változatát, az ún. karizmatikus (evangéliumi) protestantizmust.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

A kárpáti harcok során elszakadtam alakulatomtól, a visszatérés lehetetlenné vált. Hazamentem Kecskemétre. Ott városszerte olvasható volt a felhívás: a volt katonák jelentkezzenek a szovjet parancsnokságon. Jelentkeztem.

MÁV dolgozóként a Vas megyei Károlyfa községben tartózkodtam családi ügyben 1945. április 4-én. Úgy 9-10 óra között a szovjet katonák géppisztollyal kényszerítettek a csatlakozásra a már összegyűjtött emberekhez.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

Ami Magyarországon az 1945-ös budavári kitörés évfordulója, a Becsület Napja, az Bulgáriában a Lukov-menet.

1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

A német hazafit a rendőrség szerint „a migránsok elleni gyűlölet vezérelte”, külföldről származó, invazív hátterű szomszédait akarta felrobbantani.

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.