Kövess minket 
-on és 
-en!
A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.
A zsidókat a szlovákokkal körülbelül azonos szinten tolerálják a magyarok, a sváboktól valamivel jobban elmaradva – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készített felmérésből.
A közvélemény-kutatás a 2023. október 7-i Hamász akcióját követően és 2024 márciusában vizsgálta a magyarországi zsidósággal kapcsolatos attitűdöket és az antiszemitizmus Magyarországon. A reprezentatív felmérés adatfelvételét tavaly a ZRI Závecz Research végezte.
A felmérés fontosabb eredményei:
- A zsidókat „nagyon” ellenszenvesnek tartók aránya a teljes népességen belül 9 százalék, míg 22 százalék azok aránya, akik szerint a zsidók „inkább” ellenszenvesek.
- Az antiszemitizmus nem elkülöníthető az általános értelemben vett előítéletességtől és idegenellenességtől, nem volt olyan válaszadó, aki csak a zsidókat tartja ellenszenvesnek, más csoportokat nem.
- A megkérdezettek 36 százaléka egyáltalán nem vagy nem szívesen fogadna zsidó személyt családtagjának.
- A németek, a határon túli magyarok és az amerikaiak esetében az elutasítottság aránya jóval mérsékeltebb (17, 18 és 22 százalék), míg a románok, az ukránok és az oroszok esetében jóval magasabb, megközelíti vagy meghaladja az 50 százalékot.
- Őket a kínaiak követik 60 százalékkal, majd a homoszexuálisok (69 százalék), fekete-afrikaiak és cigányok (74, illetve 75 százalék), végül az arabok és menekültek, migránsok (78-78 százalék).
- A zsidóságról a legtöbb embernek a holokauszt jut eszébe, ami ez az elmúlt években vált jellemzőbbé. Gyakoriak voltak azok a „semleges” említések is, amelyek vallásként, népcsoportként említik, vagy valamilyen konkrét szokással hozzák kapcsolatba a zsidóságot. Másfelől a „befolyás, pénz, hatalom” is a viszonylag jellemző asszociációk közé tartozik.
- A megkérdezettek 37 százaléka szerint van zsidóellenesség Magyarországon, 43 százalék szerint nincs, 20 százalék pedig nem tud állást foglalni.
- A zsidóellenességet nagyon jelentős és nagyon jelentéktelen problémának tartja a népesség kis szelete, egyébként megosztottak az emberek a kérdés megítélésében.
- A legnagyobb arányban azokkal az állításokkal értenek egyet az emberek, amelyek pozitív képet tükröznek a zsidókról, esetleg semlegesek. A válaszadók 78 százaléka osztja azt a véleményt, hogy a „zsidók a munkájukban általában nagyon szorgalmasok”. Ami a negatív vélekedéseket illeti: 54 szerint a zsidók „általában pénzéhesek”, 53 százalék pedig helyesen gondolja, hogy létezik egy zsidó háttérhatalom.
- Az erősen antiszemiták aránya ma jóval magasabb, mint 2003-ban volt, számuk 18 százalékról 26 százalékra nőtt. Körükben magas az egyetértés abban, hogy túl nagy a zsidók befolyása ma Magyarországon, illetve azzal, hogy létezik egy zsidó háttérhatalom. Az antiszemitizmus legfontosabb eredője a zsidók feltételezett hatalma, befolyása.
- A zsidó ismerőssel rendelkezők körében az átlagosnál jóval alacsonyabb, 12 százalék az erősen antiszemiták aránya. Akiknek nincsenek zsidó ismerősei, azok esetében az arány 34 százalék.
A kutatás arra a kérdésre is kereste a választ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek Magyarországon a zsidóságról. A felnőtt népesség harmada keresett már fel itthon vagy külföldön zsidó emlékhelyet, múzeumot, holokauszt-kiállítást.
Hasonló mértékű azok aránya is, akik voltak már zsinagógában vagy zsidó temetőben. A zsidó kultúra iránti érdeklődés sokkal inkább jellemző a nem antiszemitákra, mint a zsidóellenes nézeteket vallókra.
A lakosság harmada becslést sem tud adni arról, hogy hány magyarországi áldozata volt az úgynevezett holokausztnak, és ugyanilyen arányban vannak azok is, akik alulbecsülik az államilag jóváhagyott számokat.
Izraelről a magyar társadalom 39 százalékának a háború, elsősorban a jelenlegi konfliktus jut eszébe.
|
|
|
|
|
|
Az Izraellel kapcsolatos vélemények közül a legtöbben (83 százalék) egyetértenek a kijelentéssel, jogos, hogy a zsidóknak is legyen anyaországa. Közel hasonló azok aránya (77 százalék), akik szerint a palesztinoknak is joguk van saját államhoz (77 százalék).
A lakosság 73 százaléka úgy gondolja, hogy Izrael jogos önvédelmi harcot folytat az őt ért támadások ellen. Ugyanakkor 37 százalék úgy véli, Izrael politikája miatt „egyre ellenszenvesebbek a zsidók”.
Az idén tavasszal készült utófelmérésből kiderül, hogy a távolságtartás is nő a zsidóság felé Magyarországon. Létezik egy réteg, amely elítéli ugyan a Hamász akcióját, de megérti az indokait, és részben vagy egészben felelősnek tartja Izraelt a történtekért.
