Kövess minket -on és -en!

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Ezen a ponton azt sem tisztem eldönteni, hogy a Trump beiktatási „buliján” bemutatott kézmozdulatok karlendítésnek számítottak-e, és ha igen, mennyire. Náci? Vagy csak félnáci? Írások garmadát lehetne megjelentetni csak erről, ám szerintem – amennyiben lesz így még szó ezekről a konkrétumokról (vagy nem konkrétumokról) – sokkal fontosabb maga a jelenség, és mindenekelőtt a trend, amelyet képvisel, s amely Musk tetteit követi.

A „botrányt” követően ugyanis jól kirajzolódik, hogy egy hisztiző kisebbséget leszámítva a kutyát nem érdekli már a karlendítések után járó szokásos mocsokáradat, jöjjön az konkrét személyektől, vagy úgy általában a médiából. Bármennyire is magyarázza Musk, szerintem az egyik célja – ha nem is a legfőbb – de ennek az ingerszintnek a lemérése volt. Hát, sikerült. A szokásos óbégatókon kívül voltak akiknek tetszett, de a legtöbben talán azok voltak, akiket hidegen hagyott a dolog. Ők nem elkötelezett nemzetiszocialisták, antiszemiták, vagy csak egyszerűen szélsőjobbosok, hanem olyan emberek, akik szerint a második világháború már rég volt, mégis mindig a „rettegés” folyik a csapból, ami már ku*va unalmas.

Ez összességében sokat elmond arról, mit is jelent túltolni a triciklit, no meg arról is, hogy a tömeges agymosásnak talán még sincs akkora ereje mint sokan gondolják, ha az ember találkozik a valósággal. Ez a Trump-adminisztráció hatékonyságától függetlenül is így van, de azért nem a szokásos ajvékolás az egyetlen fegyver a világhódítók kezében.

A Reuters szerint ugyanis azok a hitelezők (Morgan Stanley, Bank of America, Barclays), akik pénzt adtak kölcsön Musknak, hogy 2022-ben megvehesse az akkor még Twitter néven futó platformot, most értékesíteni akarják az adósságállományt, ami akár 3 milliárd dollárt is elérhet. A tervek szerint már a jövő héten megkezdik a folyamatot, a pénzintézetek pedig arra számítanak, hogy az adósságot 90-95 százalékban tudják majd értékesíteni dolláronként.

Noha Musk cáfolni igyekszik a kialakult problémát, a jelenség jól körülírható. Egyrészt rendre támadják az X-et azzal, hogy „toxikus légköre” miatt (értsd: nincs jogtalan cenzúra) „elriasztja” a befektetőket és a hirdetőket, ami negatívan hat a bevételekre, ami pedig növeli a nemfizetés kockázatát, így csökkenti az adósság értékét, másrészt „valahogy” mindig „sötét jövőt” jósolnak a platformnak.

A háttérerők tehát most így szeretnének bosszút állni az X-en, illetve Elon Muskon, aki politikai tőkére is szert tett, valamint aktív szerepet vállal Donald Trump politikai környezetében (és még „lenget” is...nahát).

Ismerős a történet a két világháború közötti Németország történelméből? Mindennemű egyéb párhuzamtól tartózkodva ugyanis hasonló bosszúkat eszeltek ki akkoriban az európai nagyhatalom felé – természetesen ugyanazok a pénzügyi körök.

Akkoriban ezeket megfelelően kezelte a német vezetés és sikerült a német tőkét függetleníteni a sötét szándékú spekulánsoktól, meglátjuk, Amerikának sikerül-e lerázni a „kiválasztottak” igáját.

Kövess minket -on és -en!

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Radikális jobboldali, köztük nemzetiszocialista szervezetek törvénytelen támogatása miatt emelt vádat egy ismert szélsőliberális szervezet ellen az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium - jelentette be Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter kedden.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.