Kövess minket -on és -en!

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Ezen a ponton azt sem tisztem eldönteni, hogy a Trump beiktatási „buliján” bemutatott kézmozdulatok karlendítésnek számítottak-e, és ha igen, mennyire. Náci? Vagy csak félnáci? Írások garmadát lehetne megjelentetni csak erről, ám szerintem – amennyiben lesz így még szó ezekről a konkrétumokról (vagy nem konkrétumokról) – sokkal fontosabb maga a jelenség, és mindenekelőtt a trend, amelyet képvisel, s amely Musk tetteit követi.

A „botrányt” követően ugyanis jól kirajzolódik, hogy egy hisztiző kisebbséget leszámítva a kutyát nem érdekli már a karlendítések után járó szokásos mocsokáradat, jöjjön az konkrét személyektől, vagy úgy általában a médiából. Bármennyire is magyarázza Musk, szerintem az egyik célja – ha nem is a legfőbb – de ennek az ingerszintnek a lemérése volt. Hát, sikerült. A szokásos óbégatókon kívül voltak akiknek tetszett, de a legtöbben talán azok voltak, akiket hidegen hagyott a dolog. Ők nem elkötelezett nemzetiszocialisták, antiszemiták, vagy csak egyszerűen szélsőjobbosok, hanem olyan emberek, akik szerint a második világháború már rég volt, mégis mindig a „rettegés” folyik a csapból, ami már ku*va unalmas.

Ez összességében sokat elmond arról, mit is jelent túltolni a triciklit, no meg arról is, hogy a tömeges agymosásnak talán még sincs akkora ereje mint sokan gondolják, ha az ember találkozik a valósággal. Ez a Trump-adminisztráció hatékonyságától függetlenül is így van, de azért nem a szokásos ajvékolás az egyetlen fegyver a világhódítók kezében.

A Reuters szerint ugyanis azok a hitelezők (Morgan Stanley, Bank of America, Barclays), akik pénzt adtak kölcsön Musknak, hogy 2022-ben megvehesse az akkor még Twitter néven futó platformot, most értékesíteni akarják az adósságállományt, ami akár 3 milliárd dollárt is elérhet. A tervek szerint már a jövő héten megkezdik a folyamatot, a pénzintézetek pedig arra számítanak, hogy az adósságot 90-95 százalékban tudják majd értékesíteni dolláronként.

Noha Musk cáfolni igyekszik a kialakult problémát, a jelenség jól körülírható. Egyrészt rendre támadják az X-et azzal, hogy „toxikus légköre” miatt (értsd: nincs jogtalan cenzúra) „elriasztja” a befektetőket és a hirdetőket, ami negatívan hat a bevételekre, ami pedig növeli a nemfizetés kockázatát, így csökkenti az adósság értékét, másrészt „valahogy” mindig „sötét jövőt” jósolnak a platformnak.

A háttérerők tehát most így szeretnének bosszút állni az X-en, illetve Elon Muskon, aki politikai tőkére is szert tett, valamint aktív szerepet vállal Donald Trump politikai környezetében (és még „lenget” is...nahát).

Ismerős a történet a két világháború közötti Németország történelméből? Mindennemű egyéb párhuzamtól tartózkodva ugyanis hasonló bosszúkat eszeltek ki akkoriban az európai nagyhatalom felé – természetesen ugyanazok a pénzügyi körök.

Akkoriban ezeket megfelelően kezelte a német vezetés és sikerült a német tőkét függetleníteni a sötét szándékú spekulánsoktól, meglátjuk, Amerikának sikerül-e lerázni a „kiválasztottak” igáját.

Kövess minket -on és -en!

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.