Kövess minket -on és -en!

Galeazzo Ciano olasz diplomata, Mussolini veje, akit az apósa elleni puccsban való részvételéért végeztek ki, 1944. január 11-én halt meg.

Ciano 1936-tól vezetett naplója magyarul 1946-ban, majd javított kiadásban 1999-ben látott napvilágot.

1903. március 18-án született Livornóban. Apja az olasz haditengerészet admirálisa, a fasiszta párt alapító tagja, a húszas években az olasz kereskedelmi flotta újjászervezője, dúsgazdag politikus és üzletember volt, aki a királytól grófi címet kapott. Az ifjú Ciano fényűző környezetben nőtt fel, és a luxushoz élete végéig, illetve amíg tehette, ragaszkodott. A római egyetemen jogot hallgatott, egy ideig újságíró volt, majd diplomáciai szolgálatba szegődött, és Rio de Janeiróban lett attasé.

1930-ban feleségül vette Edda Mussolinit, a Duce lányát, s villámgyorsan kezdett emelkedni a ranglétrán: 1932-ben sanghaji konzul, majd pekingi követ, 1933-ban a sajtóhivatal vezetője, 1934-ben sajtó- és propagandaügyi államtitkár, 1935-ben miniszter és a Fasiszta Nagytanács tagja lett. Az 1935-36-os abesszin háborúban pilótaként bombázószázadot vezetett, és mi sem természetesebb, mint hogy az ő kezében lévő sajtó hőssé kiáltotta ki.

1936-ban lett külügyminiszter, a poszton a Ducét követte, sokan már Mussolini utódját látták benne. Ciano a német-olasz szövetség híve volt, de amikor Németország 1939 szeptemberében a szövetséges olaszok véleményének kikérése nélkül rohanta le Lengyelországot, megingott bizalma Hitlerben, és próbált az angolok felé közeledni. Tisztán látta, hogy az olasz haderő nincs felkészülve egy nagy háborúra, ezért igyekezett rávenni Mussolinit, hogy Itália még ne lépjen be a háborúba. Aggodalmai beigazolódtak, hiszen Görögország lerohanása csúfos kudarcba fulladt, és nem alakult kedvezően az észak-afrikai háború sem.

1942-ben, a tengelyhatalmak sorozatos vereségei láttán, sok más fasisztával együtt ő is az olasz különbéke szószólója lett. Mussolini 1943. február 5-én leváltotta, és a Vatikánba helyezte át nagykövetnek, így Rómában maradhatott, de szoros felügyelet alatt. A Duce a szövetségesek szicíliai partraszállása után, 1943. július 25-én négy év után először újra összehívta a Fasiszta Nagytanácsot, amely ahelyett, hogy kiállt volna mellette, leváltotta Mussolinit, a határozatot Ciano is megszavazta.

Az új kormány azonban őt is felmentette nagyköveti beosztásából, mire megpróbált a németeknél menedéket keresni. A németek ezt megtagadták, sőt feleségével és három gyermekével együtt az időközben kiszabadított és Salóban kormányt felállító Mussolininak adták át, aki hazaárulásért bíróság elé állíttatta. Cianót a Fasiszta Nagytanács Mussolini leváltását megszavazó tagjaival együtt halálra ítélték, és 1944. január 11-én főbe lőtték. Felesége, az apjával igen jó viszonyban lévő Edda mindent megpróbált, de még ő sem tudta elérni, hogy férje kegyelmet kapjon.

Ciano és felesége, Edda Mussolini

Ciano 1936-tól vezetett naplója magyarul 1946-ban, majd javított kiadásban 1999-ben látott napvilágot. Alakja több filmben is feltűnt, a Mussolini és én címűben Anthony Hopkins, egy 1985-ös tévésorozatban Raúl Juliá alakította.

Kövess minket -on és -en!

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.