Kövess minket -on és -en!

A darnicai 2. számú táborból 1948 novemberében váratlanul hazaindítottak néhányunkat. Kijevben 50-60 fő csatlakozott hozzánk.

Személyvonattal az odesszai előkészítő és megfigyelő táborba utaztunk, majd onnan 1948 decemberében megérkeztünk Máramarosszigetre. Az a remény, hogy innen továbbutazhatunk, hamarosan szertefoszlott. Majdnem két évet töltöttem Máramarosszigeten, csak 1950. október elején szabadultam...

Mi történt? A táborban főleg Jugoszláviában élő magyarok voltunk. Vissza akartunk menni szülőföldünkre. Értünk is jött egy jugoszláv küldöttség, hogy hazavigyenek. Dolgavégezetlenül távoztak. Az orosz táborparancsnok kijelentette: vagy eljövünk Magyarországra, vagy visszavisznek a Szovjetunióba!

Mintegy 90 fő Magyarországot választotta. 1950. október 10-én érkeztünk Debrecenbe. Innen Dunapentelére kerültünk, az ottani építkezésre, ahonnan lassan szétszóródtunk, és mindenki járta a maga útját. Nekem sok kellemetlenségem volt jugoszláv állampolgárságom miatt. Gyakran voltam zaklatásoknak kitéve: álltam rendőri megfigyelés alatt, voltam „Titó láncos kutyája”. Mindezeket átvészelve, az 1951-52-es tanévben – 28 éves koromban – befejeztem a gimnázium félbeszakadt 4. osztályát (utolsó éves gimnazista voltam, amikor fogságba estem), és Tatabányán érettségiztem.

Később elvégeztem a Pedagógiai Főiskolán a matematika-kémia szakot, és 1984 január 1-jével mentem nyugdíjba.

Bácskuti László – Tatabánya
Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége (VHBSZ) gyűjtemény, 254/1992.

Kövess minket -on és -en!

Amatőr régészek öt emberi csontvázat találtak Hermann Göring, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő parancsnoka, a Nagynémet Birodalom második embere egykori otthona alatt, a mai Lengyelország területén.

96 évesen elhunyt Ursula Haverbeck, az idős német hölgy, akit „német” bíróság elé állították több alkalommal is, és idén nyáron 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítéltek. A fősodratú sajtó csak „náci nagymamaként” gúnyolta.

A 35 éves Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, közismertebb nevén Sztálin, az LMBTQP-közösség korai úttörőjeként teherbe ejtett egy kiskorú, szibériai lányt. Leszármazottaik ma is élnek.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.

A mai Németországban és Ausztriában rendkívül veszélyes vállalkozásra adja a fejét az, aki úgy gondolja, megpróbál kiállni hazája és népe mellett, és ilyen irányú aktivizmust folytat. 

Gérald Darmanin francia belügyminiszter ígéretet tett rá, hogy még a választások előtt betiltja a GUD nevű szélsőjobboldali diákszervezetet.

Az idahói rendőrség elfogta az Aryan Knights (Árja Lovagok) két tagját, Skyler Meade-t, aki a börtönkórházból szökött meg társa, Nicholas Umphenour segítségével – írja a BBC.

A Ku Klux Klan egykori vezetője, David Duke a fehér fajvédő Nick Fuentes online személyiség támogatóival együtt demonstrált Detroitban.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.