Kövess minket -on és -en!

Coco Chanel a modern, elegáns és dinamikus nő szimbóluma, a világhírű Chanel divatház alapítója, az haute couture egyik legjelesebb képviselője, a divat forradalmasítója volt - és a Gestapo kémje.

Jórészt ez a mondat első felében olvasható kép él szülőhazájában, Franciaországban a szerény körülmények között nevelkedő, egy ideig zárdában élő, később elegánsan egyszerű és kényelmes ruháival és a világ legnépszerűbb parfümjével befutó francia designerről, Coco Chanelről (1883-1971), egy nemrég bemutatott francia dokumentumfilm árnyalja ezt, mert bebizonyítja, hogy a híres francia divattervező a Harmadik Birodalom katonai elhárító és hírszerző szervezetének dolgozott.

A France 3 csatornán bemutatott L’Ombre d’un Doute (A kétely árnyékai) című film hasonló kérdéseket feszeget Edith Piaf és Maurice Chevalier énekesek, illetve Sacha Guitry színész-rendező második világháborús szerepvállalása kapcsán is. Jóllehet történészek folyamatosan megkérdőjelezik a hivatalos francia doktrínát, miszerint a nyugat-európai ország híres szülöttjei vagy bojkottálták a Vichy-kormányt vagy az ellenálláshoz csatlakoztak, e sokak számára kényes kérdés megvitatására csak elvétve kerül sor a legnagyobb francia tévécsatornák műsoraiban.

A Franck Ferrand francia történész által vezetett műsor most mégis erre tett kísérletet, ledöntve a tabukat, és eleget téve azon jobboldali értelmiségiek kérésének, akik régóta szerették volna elérni a német Harmadik Birodalommal szimpatizálók helyzetének tisztázását.

A dokumentumfilm szerint a háború kitörése után vidékre menekülő Coco Chanel 1940-ben, Franciaország kapitulációja idején érkezett vissza a fővárosba, ahol a Ritz hotel hetedik emeletén lakott, s itt került intim kapcsolatba Hans Günther von Dincklage báróval, német szuperkémmel, a Gestapo magas rangú tisztviselőjével. A patinás párizsi szállodában rendezkedett be egyébiránt a német légierő parancsnoksága is.

Coco Chanel ugyan tagadta, hogy szorosabban együttműködött volna a németekkel, életrajzírói az együttműködés a "túlélési ösztön" számlájára írják, mondván: a katolikus árvaházból szédítő magasságba jutott Chanel született túlélő volt. Ugyan azt már korábban is tudni lehetett, hogy a divattervező "náci szeretőt" tartott, de arra csak most derült fény, hogy maga Coco Chanel is a németek alkalmazásában állt. A France 3 dokumentumfilmje először mutatta be a Francia Védelmi Minisztérium levéltárában fellelt dokumentumot, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a németek beszervezték a francia nőt. A divattervező a Harmadik Birodalom katonai elhárító és hírszerző szervezetének, az Abwehrnek dolgozott, fedőneve pedig Westminster volt - utalva a westminsteri herceggel 20 évvel azelőtt folytatott szerelmi viszonyára.

Chanel ismerte Churchillt - a brit miniszterelnöknek maga a westminsteri herceg mutatta be -, s az Abwehr őt küldte 1943-ban Madridba az angolokhoz puhatolózni a németek békeajánlatával. Churchill azonban az ajánlatra soha nem válaszolt, mondta el Henry Gidel francia történész. "Coco Chanel megalomániája és naivitása nem ismert mértéket, olyannyira, hogy azt hitte, meg tudja Churchill gondolkodását változatni" - fogalmazott.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Winston Churchill annyira fanatikusan gyűlölte a németeket, hogy talán nem létezett élő ember akkoriban, aki jobb belátásra bírta volna. Jellemző, hogy a háborút úgy akarta lezárni, hogy tárgyalás nélkül kivégzett volna minden jelentősebb német vezetőt, a Nürnbergi pert pedig teljesen feleslegesnek tartotta.

Kövess minket -on és -en!

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.