Kövess minket -on és -en!

Az aHang nevű baloldali civilszervezet egyik koordinátora fordult Budapest rendőr-főkapitányához, hogy betiltasson vele egy magánrendezvényt – írja a Magyar Jelen.

A magát demokrataként is meghatározó baloldali aktivista azért kéri dr. Terdik Tamás segítségét, mert nem egyezik a világnézete egy magánrendezvény eszmeiségével.

A 2021-ben lezajló ellenzéik előválasztásban jelentős szerepet vállaló aHang aktivistája kampánya során nyílt levelet fogalmazott meg egy december 21-én Budapesten tartandó koncerttel kapcsolatban. Az egyelőre nem világos, hogy milyen alapon fordult a rendőrséghez a kommunista időket idéző kéréssel a baloldali aktivista, mindenesetre korábban már a Telex is szörnyülködött egy sort terjedelmes cikkében, melyben igazából az ég világon semmit nem tudtak állítani sem a konkrét koncerttel, sem egyéb, hasonló eseményekkel kapcsolatban, ami bármilyen jogszabályt sértene.

Társadalmi békére hivatkoznak

„Alulírottként arra kérjük Önöket, hogy akadályozzák meg a tervezett neonáci esemény megrendezését, amely Budapestre, december 21-re van időzítve” – kezdik az aláírásgyűjtő kampány szövegét aHang oldalán. A szöveget megfogalmazó baloldali aktivista szerint az „ilyen rendezvények Budapesten történő engedélyezése nem csupán a városunk hírnevét rontaná, hanem komoly veszélyt is jelentene a közösségekre.”  A jogvédő aktivistának úgy tűnik, problémái akadnak a jogászkodással,

ugyanis a rendőrség nem engedélyezhet vagy tilthat koncerteket, legfeljebb akkor, ha azokat közterületen (tereken, utcákon) kívánják megtartani, az ugyanis ebben az esetben már a gyülekezési törvény hatálya alá esne.

A decemberi időpontra tekintettel erre sok esélyt nem látunk, ráadásul a Nordic Sun Records Budapest honlapján sem találni arra utaló jelet, hogy valaha is közterületre szerveztek volna zenei rendezvényt. Magánterületen, esetleg egy magánüzemeltetésű vendéglátóhelyen pedig sem a főváros, sem a rendőrség nem avatkozhat közbe, ameddig jogszabálysértés nem történik. A kampány szervezője szerint egyébként a „neonáci ideológiák” terjesztése „különösen érzékeny kérdés hazánk történelme és a jelenlegi társadalmi helyzet miatt.” Az nem derül ki, hogy amennyiben a baloldal nem kezdi a szokásos hisztit, úgy a társadalom hány százaléka érzékelte volna egyáltalán ennek a koncertnek a megrendezését. Ráadásul mint tudjuk, jelen korunk társadalma ha valamire érzékeny, az éppen a kommunizmus 40 esztendeje, melyről még sokaknak lehet valós tapasztalata.

Nem bíznak bennük, de rendőrséget kéri a hazai antifa is

„Kérjük, tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy ez az esemény ne valósulhasson meg, és biztosítsák a közbiztonságot és a gyűlölet elleni védelmet. Az ilyen szélsőséges eszméknek nincs helye a fővárosunkban” – zárul a kampány szövege, mely a legvadabb kommunista időket és módszereket idézi fel. Bár az oldalon kerestük, de nem találtunk arra utaló jelet, hogy az aHang hasonlóan aggódna a szélsőbaloldali, antifasiszta erőszakkal kapcsolatban. Sőt, a kampányt támogatja az AntifaInfo Budapest Facebook-oldal is, mely többször kiállt a 2023-as antifa-támadások elkövetői mellett. Pedig azzal kapcsolatban sokkal inkább igaz lenne a kampány szövegének zárógondolata, miszerint „sem Budapesten, sem Magyarországon nincs helye”. Ebben ráadásul valódi társadalmi konszenzus van, aHang-kampány nélkül is.

Kövess minket -on és -en!

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.