Kövess minket -on és -en!

Az aHang nevű baloldali civilszervezet egyik koordinátora fordult Budapest rendőr-főkapitányához, hogy betiltasson vele egy magánrendezvényt – írja a Magyar Jelen.

A magát demokrataként is meghatározó baloldali aktivista azért kéri dr. Terdik Tamás segítségét, mert nem egyezik a világnézete egy magánrendezvény eszmeiségével.

A 2021-ben lezajló ellenzéik előválasztásban jelentős szerepet vállaló aHang aktivistája kampánya során nyílt levelet fogalmazott meg egy december 21-én Budapesten tartandó koncerttel kapcsolatban. Az egyelőre nem világos, hogy milyen alapon fordult a rendőrséghez a kommunista időket idéző kéréssel a baloldali aktivista, mindenesetre korábban már a Telex is szörnyülködött egy sort terjedelmes cikkében, melyben igazából az ég világon semmit nem tudtak állítani sem a konkrét koncerttel, sem egyéb, hasonló eseményekkel kapcsolatban, ami bármilyen jogszabályt sértene.

Társadalmi békére hivatkoznak

„Alulírottként arra kérjük Önöket, hogy akadályozzák meg a tervezett neonáci esemény megrendezését, amely Budapestre, december 21-re van időzítve” – kezdik az aláírásgyűjtő kampány szövegét aHang oldalán. A szöveget megfogalmazó baloldali aktivista szerint az „ilyen rendezvények Budapesten történő engedélyezése nem csupán a városunk hírnevét rontaná, hanem komoly veszélyt is jelentene a közösségekre.”  A jogvédő aktivistának úgy tűnik, problémái akadnak a jogászkodással,

ugyanis a rendőrség nem engedélyezhet vagy tilthat koncerteket, legfeljebb akkor, ha azokat közterületen (tereken, utcákon) kívánják megtartani, az ugyanis ebben az esetben már a gyülekezési törvény hatálya alá esne.

A decemberi időpontra tekintettel erre sok esélyt nem látunk, ráadásul a Nordic Sun Records Budapest honlapján sem találni arra utaló jelet, hogy valaha is közterületre szerveztek volna zenei rendezvényt. Magánterületen, esetleg egy magánüzemeltetésű vendéglátóhelyen pedig sem a főváros, sem a rendőrség nem avatkozhat közbe, ameddig jogszabálysértés nem történik. A kampány szervezője szerint egyébként a „neonáci ideológiák” terjesztése „különösen érzékeny kérdés hazánk történelme és a jelenlegi társadalmi helyzet miatt.” Az nem derül ki, hogy amennyiben a baloldal nem kezdi a szokásos hisztit, úgy a társadalom hány százaléka érzékelte volna egyáltalán ennek a koncertnek a megrendezését. Ráadásul mint tudjuk, jelen korunk társadalma ha valamire érzékeny, az éppen a kommunizmus 40 esztendeje, melyről még sokaknak lehet valós tapasztalata.

Nem bíznak bennük, de rendőrséget kéri a hazai antifa is

„Kérjük, tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy ez az esemény ne valósulhasson meg, és biztosítsák a közbiztonságot és a gyűlölet elleni védelmet. Az ilyen szélsőséges eszméknek nincs helye a fővárosunkban” – zárul a kampány szövege, mely a legvadabb kommunista időket és módszereket idézi fel. Bár az oldalon kerestük, de nem találtunk arra utaló jelet, hogy az aHang hasonlóan aggódna a szélsőbaloldali, antifasiszta erőszakkal kapcsolatban. Sőt, a kampányt támogatja az AntifaInfo Budapest Facebook-oldal is, mely többször kiállt a 2023-as antifa-támadások elkövetői mellett. Pedig azzal kapcsolatban sokkal inkább igaz lenne a kampány szövegének zárógondolata, miszerint „sem Budapesten, sem Magyarországon nincs helye”. Ebben ráadásul valódi társadalmi konszenzus van, aHang-kampány nélkül is.

Kövess minket -on és -en!

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Lemondták a londoni Wireless Festivalt, és minden jegytulajdonos teljes visszatérítést kap, miután az antiszemita megnyilatkozásairól is ismert Kanye West amerikai rappernek megtiltotta a belépést az Egyesült Királyságba a londoni belügyminisztérium.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.