Emlékművet állítanak a német patriótának, aki lezuhant Hitler kedvenc hegyéről

Kövess minket -on és -en!

A 37 éves Andreas Münzhuber, a Harmadik Út nevű nemzetiszocialista szellemiségű csoport bajorországi frakciójának egyik vezető tagja egy 30 fős túrán vett részt az Untersberg hegyen, amikor szeptember 29-én megbotlott egy nedves gyökérben, és a halálba zuhant.

A patrióta férfi azt a Untersberget szerette volna megmászni, amit Adolf Hitler kedvenc hegyeként ismernek. 

A német hegyi mentők azonnal a helyszínre siettek, de a férfit nem lehetett megmenteni, a zuhanáskor azonnal életét vesztette. 

Jelentések

Az Untersberget – egy majdnem 1500 méter magas németországi csúcsot – azért tartják a Führer egyik kedvenc hegyének, mert a nagynémet vezetőnek szép kilátása nyílt rá közvetlenül a közeli Sasfészkéből. 

Különböző hazafias csoportok a Telegramon és a Facebookon most adományokat gyűjtenek, hogy emlékművet állítsanak a zuhanás helyszínén, és anyagilag támogassák a férfi feleségét és gyermekét – írják német lapok. A patrióták eddig több mint 7000 dollárt gyűjtöttek össze az emlékműre. 

Kövess minket -on és -en!

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

2024 nyarán és őszén a Norsk Institutt for Kulturminneforskning (NIKU), a kulturális örökséggel foglalkozó független kutatóközpont régészei a Tønsbergben lévő helyszínen ásatásokat végeztek néhány utcai csatorna korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok előtt.

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

Egy csoport nemzetiszocialista demonstrált az „Anne Frank naplója” című színházi előadás előtt Michigan állambeli Livingston megyében, a holokauszt propagálása ellen tiltakozva.

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A magyar munkás és kisember pedig nem felejtette el »a virágok népszavazását«.

A XIX. század folyamán román területeken is lezajlott a “nemzetté válás”. Megtörtént a nyelv latin alapokra való áthelyezése, megszületett a románokat az ősi dákokból levezető elmélet és a román nacionalizmus.

1945 elején a hadosztály beérkezett erőiből a támadás végrehajtására a 9. SS-páncélgránátos-ezredből (Dorr-harccsoport néven) és az 5. SS-páncélosezredből (Darges-páncéloscsoport néven) két harccsoportot szerveztek.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

Életútját megörökítő visszaemlékezéseit nem véletlenül jelentette meg „Élj veszélyesen!” címmel. Hiszen ha volt valaki, aki tudatosan kereste a veszélyt, s elébe ment a legképtelenebbnek tűnő harci kihívásoknak, az ő volt.

Lovaskocsival léptük át az orosz határt 1945 nagypéntekén, majd május 8-án néhány bajtársammal civil ruhában, lapáttal, ásóval – én egy talicskával – az országúton indultunk hazafelé.

A Ku Klux Klan harmadik éréja a második világháború végén kezdődött, első néhány évét átmeneti időszaknak nevezhetjük.

Az NZóna Podcast tematikus Homo Viator sorozata ezúttal az 1945-ös budavári kitörést és a Becsület Napját vizsgálja világnézeti szempontból.