Kövess minket 
-on és 
-en!
Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.
A Konrad Adenauer Alapítvány tanulmánya elemezte a német bevándorlótársadalom alakulását - beleértve a "jobboldali szélsőségektől" való félelem megoszlását is.
A tanulmány szerint a bevándorló családdal nem rendelkező németek csaknem háromnegyede aggódik a szélsőjobb térnyerése miatt. A megkérdezettek 74 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy "a németországi jobboldali szélsőségesség megrémíti".
A bevándorló háttérrel rendelkezők 66 százaléka fejezte ki aggodalmát a szélsőjobb térnyerése miatt, vagyis nyolc százalékponttal kevesebb, mint a migrációs háttérrel nem rendelkező németek.
A Németországban élő külföldiek körében ez az arány 55 százalék.
A tanulmány szerint a török és orosz gyökerekkel rendelkezők aggódnak leginkább a "jobboldali szélsőségek" miatt. Ezzel szemben a lengyel származásúak körében ez az arány lényegesen alacsonyabb.
A tanulmány egyértelmű különbségeket mutat a zsidók iránt érzett bizalomban. A török származású válaszadók mintegy 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bizalmatlan a zsidókkal szemben - 2015-ben ez az arány még 18 százalék volt. A tanulmány lehetséges befolyásoló tényezőként a gázai háborút jelöli meg.
|
|
|
|
|
|
A zsidók iránti bizalmatlanság a német nemzetiségű bevándorlók körében is viszonylag magas, 18 százalék. Ezek olyan hazatelepülők, akik a második világháború után - különösen a Szovjetunió összeomlása után - Kelet-Európából és a volt Szovjetunióból vándoroltak Németországba.
A Bevándorlótársadalom átalakulása című tanulmány a buzeranciával kapcsolatos attitűdökre is kitér. A migrációs háttérrel nem rendelkező németek körében az elutasítás ma már ritka. Bár a migrációs háttérrel rendelkezők és a külföldi állampolgárok körében a tíz évvel ezelőttihez képest csökkent az elutasítás, még mindig 18, illetve 19 százalékos.
Az etnikai németek hét százaléka értett egyet a "nem akarok homoszexuális barátokat" állítással.
A tanulmány szerint az is szembetűnő, hogy mind a megkérdezett muszlimok, mind az ortodox keresztények körében körülbelül egynegyed azok aránya, akik nem akarnak homoszexuális barátságokat.
Az általános elégedettség továbbra is magas: a "Mindent összevetve, szeret Németországban élni?" kérdésre a megkérdezett csoportok több mint 90 százaléka válaszolt igennel. A 2015-ös felméréshez képest azonban ez az arány minden csoportban enyhén csökkent.
A bevándorlótársadalomban való együttélésről szóló reprezentatív kutatáshoz 2024. október eleje és 2025. január vége között mintegy 3000 embert kérdeztek meg Németország-szerte. Ebbe 1007 külföldi állampolgár és 1003 migrációs háttérrel rendelkező személy - azaz olyanok, akik maguk is külföldön születtek, vagy akiknek legalább az egyik szülőjük külföldön született - tartozott.
