Kövess minket 
-on és 
-en!
„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Az elmúlt hosszú évtizedek alatt mindenki elfelejtette, hogy a mondat Adolf Hitler szájából hangzott el.
A különböző politikai korszakok szülte jelszavak az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tűntek fel az utcákon. Főként ünnepi alkalmakkor feszítették ki a transzparenseket a házak közé, megesett azonban az is, hogy egy gondolat felkerült egy épület falára – hosszú időn át hirdetve azt.
Bár végül ezeket a feliratokat is elsöpörték a történelem viharai – a vakolatba karcolt szavakat leverték, a kőbe vésett mondatokat eltávolították –, még ma is akadnak „túlélők”, amelyek emlékeztetnek a múltra.
Ezek mondanivalójukban egyértelműen kötődnek a korhoz, amiben születtek, így könnyen azonosíthatók, kivételek azonban itt is léteznek: köztük az a bécsi példa, amit az osztrák író, Franz Hammerbacher nemrégiben saját Instagram-oldalán mutatott be.
Egy teljesen korrekt mondat:
Csak egy nemesség van, a munka nemessége.
A szemlélő számára mindössze egy utalásnak tűnik a közmondásra, miszerint a munka nemesít. Az állítás azonban ebben a formában Adolf Hitler szájából hangzott el.
A mondat alatt nem látszik név, sőt, még idézőjelbe sem foglalták, ami azt érzékeltetné, hogy nem egy általános megállapítást, hanem egy idézetet látunk.
|
|
|
|
|
|
A Faulmanngasse (szó szerint Lusta férfi utca, de valójában az író-nyomdász-feltaláló Carl Faulmannról kapta a nevét) 2. számú, az Operngasse sarkán álló háza a legtöbb járókelő számára mindemellett még érdekesnek sem tűnik, hiszen a Budapesten is számos példával rendelkező, két világháború közti modern stílus gyermekeként nem visel magán tucatnyi díszt.
Kevesen figyelnek tehát fel a mondatra, illetve a felette lévő háromalakos, egy földmérőt, egy gyári munkást, illetve egy földművest ábrázoló sgraffitóra.
Az egymásra hordott, különböző árnyalatú vakolatrétegek ügyes visszakaparásával született kép, illetve a felirat a KRALI néven futott Franz Kralicek munkája, és 1938-ban került fel az úgynevezett Fekete Bécs-időszak végén építeni kezdett, első lakóit váró hatemeletes társasház falára.
A Hans Irschik tervei szerint 1937–1939 között, a város pénzéből felhúzott épületen nyolc éven át a Führer neve is olvasható volt, a Második Köztársaság 1945 áprilisi megszületése után röviddel azonban leverték azt a vakolatról (vagy egyszerűen csak feltöltötték, és akkor egy felújítás során még előkerülhet), így hetvenhat éven át csak igen kevesen sétáltak el úgy mellette, hogy nem egy ártatlan alkotásként néztek rá.
Az eset jól mutatja, hogy a nemzetiszocializmus nyomai ma is az osztrák főváros utcáin bújnak meg anélkül, hogy bárki problémázna rajtuk. A Hitler-idézet csak 2021 márciusában került a figyelem középpontjába, részben a Falter cikkének köszönhetően, amiből többek közt az is kiderül, hogy a bécsi városvezetés egy olyan projekten gondolkodik, ami nem csak beazonosítja, de „be is mutatja” az elfeledett részleteket.
