A fehér genocídium számokban

Gazdag István - Demokrata.hu

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Egy ideje már évente több fehér ember hal meg, mint ahány születik.

Legutóbb szó volt az eredetileg náci-fasiszta-rasszista fehér fajvédők képzeletéből kipattant és mostanra már a Trump-táborhoz tartozó amerikai Alt-Right köreiben, sőt az európai szélsőjobboldalon is visszhangzott, a hivatalos tudományos közeg által azonban konteós abszurditásnak minősített „fehér genocídium” elméletről, amely szerint a jelenlegi demográfiai tendenciák hosszú távon a fehér ember fennmaradását is veszélyeztetik. Annál is inkább, mert egyes fehérellenes filozófiai-ideológiai-politikai agytrösztök és irányzatok (frankfurti iskola, dekonstruktivizmus, feminizmus, genderizmus, antirasszizmus, multikulturalizmus stb.) a lakájmédia, Hollywood és a marxizmustól fertőzött oktatási rendszer aktív kollaborálásával olyan társadalmi patológiákat gerjesztenek és népszerűsítenek, amelyek végső soron mind ugyanezt a célt szolgálják, vagy legalábbis objektíve ebben az irányban hatnak. A kérdés tehát az, hogy a fehéreknek van-e valóban nyomós okuk aggódni jövőjük miatt, és egyáltalán milyenek a hosszú távú túlélési esélyeik? Spekulációk helyett hagyatkozzunk inkább a demográfiai előrejelzésekre.

Elöljáróban leszögezhető, hogy egy ideje már évente több fehér ember hal meg, mint ahány születik, vagyis a fehér népesség abszolút mértékben és a Föld össznépességen belüli arányát tekintve is folyamatosan csökken. Egyes nyugati országok (USA, Kanada, Britannia, Franciaország és hasonlók) népessége növekszik ugyan, ez a növekedés azonban kizárólag a helyi vagy bevándorolt, nem fehér (latinó, afrikai, arab) nők által produkált és a fehér társaikénál jóval, gyakran háromszor-négyszer magasabb születési arányszámnak köszönhető − már amennyire köszönet lehet benne, hogy az így keletkezett jelentős szociális teher az adott országok államháztartását, vagyis paradox módon a kihalófélben lévő őshonos fehér adófizetőket terheli.

Archívum

Akkor hát beszéljenek a számok.

Míg 1950-ben még a fehérek adták a világnépesség csaknem egyharmadát, addig 2050-re már csak alig 10 százalékát fogják képviselni. Az évszázad végére a világ néger népessége előreláthatóan jóval meghaladja majd a négymilliárdot, vagyis addigra a Föld minden harmadik lakosa fekete lesz, ráadásul ebből minden harmadik muzulmán. A századfordulóra az arabok száma jelentősen felülmúlja majd a fehérekét (egymilliárd kontra 700 millió). Az Egyesült Államokban a fehérek 2045-ben kerülnek kisebbségbe. (The US will become „minority white” in 2045, Census projects, brookings.edu, 2018. március 14.)

Két évtizeden belül a kanadai nagyvárosokban minden tíz lakos közül hét színes bőrű lesz, az évszázad végére pedig már csak minden ötödik kanadai lesz fehér. (Douglas Todd: Almost 7 in 10 Metro residents will be non-white in two decades, vancouversun.com, 2017. június 7.)

2090-re Ausztrália népességének már csak az egyharmada lesz fehér. (The Future Asian Population in Australia, ironbarkresources.com) Britanniában a fehérek legkésőbb 2060-ra kisebbségbe kerülnek. (RIP this Britain: With academic objectivity, Oxford Professor and population expert David Coleman says white Britons could be in the minority by the 2060s − or sooner, dailymail.co.uk, 2016. május 28.) Svédországban ugyanez 2066-ig következik be, addigra az ország már csak a nevében marad svéd. (Sweden will remain Sweden but just is name, gefira.org, 2018. július 27.) Az etnomazochista svéd bevándorlási politika eredményeként jelenleg a 16-18 éves korosztályban száz lányra 123 fiú jut. (Co­logne – Migrants: la possible bombe démographique, lepoint.fr, 2016. január 8.)

Salvini reménytelen utóvédharca ellenére 2080 körül az olaszok sorsa is megpecsételődik: akkorra kisebbségbe kerülnek a saját hazájukban. (The incredibly shrinking Italian population: By 2080 Italians will be a minority in their own country, gefira.org, 2018. január 18.) Új-Zélandon az újszülöttek között jelenleg már kevesebb a fehér, mint a nem fehér. (Asian birth rate passes Europeans’, nzherald.co.nz, 2015. április 17.)

Franciaországban, ahol a jakobinus ega­litarista hagyomány szellemében tilos a népesség faji-etnikai összetétele alapján kutakodni, bizonyos sajátos betegségtípusok területi előfordulásából mégis kikövetkeztethető, hogy az újszülöttek csaknem 40 százaléka már most is színes bőrű. (Dépistage de la drépanocytose: évolution du pourcentage de nouveaux-nés à risque dépistés en France métropolitaine de 2005 à 2015, AFDPHE, Hová tűnnek a franciák?, Magyar Demokrata, 2018. október 25.)

Németország jelenlegi harmadik világbeli inváziója nyomán a 20-30 éves korosztályon belül az évtized végére, a teljes népességen belül pedig egy emberöltő múlva kisebbségbe kerülnek a fehér őshonosok. (Wahrheiten zur Flüchtlingskrise, theeuropean.de, 2015. december 28.) A világtrenddel összhangban a fehérek számaránya Latin-Amerikában is folyamatosan csökken. 1950-ben még a földrész népességének 45 százaléka volt fehér, az ezredfordulóra már csak alig 36 százalékuk lesz az. Ugyanezen időszak alatt a négerek számaránya 8,5 százalékról majdnem 24 százalékra fog nőni.

Végül pedig, a világ tíz leggyorsabban elnéptelenedő országa Kelet-Európában található. Ez a kelet-európai „feketeleves” azonban még mindig jobb, mint a nyugat-európai „fekete tenger”, mert míg a kontinens nyugati fertályán egyértelmű népességcsere zajlik, addig a keleti részén csak drámai népességfogyás. Az előbbi folyamat megfordíthatatlan, az utóbbi viszont megfelelő népességpolitikával talán még orvosolható. A mostani demográfiai tendenciák változatlansága esetén Lettország, Moldova, Ukrajna, Horvátország, Litvánia, Románia, Szerbia, Bulgária, Magyarország és Lengyelország népessége az évszázad közepére legalább 15 százalékkal csökken, hazánké a jelenlegi 9,7 millióról 8,3 millióra. (Voici les dix pays qui se dépeuplent le plus rapidement au monde : tous se trouvent en Europe de l’Est, fr.express.live, 2018. január 26.)

Hírek

Fehér genocídiumról persze szó sincs, aggodalomra semmi ok. A globalista üzleti körök londoni hivatalos orgánuma megnyugtat mindenkit, hogy „2050-re az afroeurópaiak (sic!) száma 150-200 millióra is növekedhet”, és „akár tetszik, akár nem, Eurafrika (sic!) Európa demográfiai és kulturális sorsának a része”. (Why Europe should focus on its growing interdependence with Africa, economist.com, 2018. szeptember 22.) Így már mindjárt más. Fellélegezhetnek a fehérek. Lesz, aki fizesse a nyugdíjukat. Tehát minden a legnagyobb rendben.

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Őrizetbe vették az Alternatíva Németországért egyik tagját hétfőn, a vád szerint „tiltott totalitárius jelképeket” hordott, többen azt állítják, hallották, ahogy a „Sieg Heil!” üdvözléssel köszönt.

Lapos képernyős televízió, külön mosdó és négy darab emeletes ágy – ilyen körülmények között tartják fogva Ilaria Salist, a milánói terroristát, az antifa támadások első rendű vádlottját.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

Zsidó-liberális megbotránkoztatást váltott ki a jelenleg az Atlético Madridban futballozó Marcos Llorente és a már visszavonult spanyol labdarúgó, Ibai Gómez által promotált új spanyol kávémárka.

Az immár száz napja tartó folyamatos szőnyegbombázásokkal az izraeli hadsereg (IDF) elhomályosította az angol–amerikai haderő egyik legfényesebb második világháborús hőstettét, amely abból állt, hogy 3 nap alatt letarolta Drezda épületeinek harmadát, ártalmatlanítva 25 ezer „nácit és potenciális nácit”.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

Ausztráliában hétfőtől életbe lépett a nemzetiszocialista tisztelgés és a nemzetiszocialista emléktárgyak tilalmáról szóló új törvény.

Ilaria Salist az európai parlamenti választáson jelöltként indítja a Vörös-Zöld Szövetség nevű olasz politikai formáció, amely megerősítette, hogy a Magyarországon fogva tartott nő felkerült a listájukra.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Nem Ferdinand Porsche, hanem egy magyar tervező álmodta meg a népszerű Volkswagen Bogarat. Ő az itthon alig ismert Barényi Béla, aki 1997. május 30-án halt meg, 90 éves korában.

Évtizedekig agyonhallgatták a világtörténelem legsúlyosabb, legtöbb – 9343 – áldozatot követelő hajókatasztrófáját, a Wilhelm Gustloff 1945. január 30-án történt megtorpedózását.

„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Az elmúlt hosszú évtizedek alatt mindenki elfelejtette, hogy a mondat Adolf Hitler szájából hangzott el.

A Brüsszel belvárosba haladó busz ablakából kitekintve az ember alig hiszi el, hogy Európa fővárosában jár.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

A háború végére közel 1,6 millió amerikai katona nyomult be mélyen Németország területére, egészen az Elbáig, ahol találkoztak a szovjet hadsereggel.

A pazar kilátás és a misztikus történelmi múlt érdekes úti céllá teszik a Sasfészekként ismert építményt.

A wewelsburgi kastély, amely egykor az SS vallási szentélye volt, 1945 óta őrzi titokzatos múltját.

Németország és Olaszország vezetői 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Magyarország területe csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

1942. augusztus 29-én, mindössze kilenc hónapi fejlesztőmunka után vetették be először harctéri körülmények között a leningrádi fronton a német Henschel cég félelmetes nehézpáncélosát, a Panzerkampfwagen VI. Tigert, közismert nevén a Tigrist.

John Fitzgerald Kennedy 1963-as berlini beszéde nem az első alkalom volt, amikor az amerikai politikus feltűnő empátiával viseltetett a németek sorsa iránt.