Kövess minket -on és -en!

Egy ideje már évente több fehér ember hal meg, mint ahány születik.

Legutóbb szó volt az eredetileg náci-fasiszta-rasszista fehér fajvédők képzeletéből kipattant és mostanra már a Trump-táborhoz tartozó amerikai Alt-Right köreiben, sőt az európai szélsőjobboldalon is visszhangzott, a hivatalos tudományos közeg által azonban konteós abszurditásnak minősített „fehér genocídium” elméletről, amely szerint a jelenlegi demográfiai tendenciák hosszú távon a fehér ember fennmaradását is veszélyeztetik. Annál is inkább, mert egyes fehérellenes filozófiai-ideológiai-politikai agytrösztök és irányzatok (frankfurti iskola, dekonstruktivizmus, feminizmus, genderizmus, antirasszizmus, multikulturalizmus stb.) a lakájmédia, Hollywood és a marxizmustól fertőzött oktatási rendszer aktív kollaborálásával olyan társadalmi patológiákat gerjesztenek és népszerűsítenek, amelyek végső soron mind ugyanezt a célt szolgálják, vagy legalábbis objektíve ebben az irányban hatnak. A kérdés tehát az, hogy a fehéreknek van-e valóban nyomós okuk aggódni jövőjük miatt, és egyáltalán milyenek a hosszú távú túlélési esélyeik? Spekulációk helyett hagyatkozzunk inkább a demográfiai előrejelzésekre.

Elöljáróban leszögezhető, hogy egy ideje már évente több fehér ember hal meg, mint ahány születik, vagyis a fehér népesség abszolút mértékben és a Föld össznépességen belüli arányát tekintve is folyamatosan csökken. Egyes nyugati országok (USA, Kanada, Britannia, Franciaország és hasonlók) népessége növekszik ugyan, ez a növekedés azonban kizárólag a helyi vagy bevándorolt, nem fehér (latinó, afrikai, arab) nők által produkált és a fehér társaikénál jóval, gyakran háromszor-négyszer magasabb születési arányszámnak köszönhető − már amennyire köszönet lehet benne, hogy az így keletkezett jelentős szociális teher az adott országok államháztartását, vagyis paradox módon a kihalófélben lévő őshonos fehér adófizetőket terheli.

Akkor hát beszéljenek a számok.

Míg 1950-ben még a fehérek adták a világnépesség csaknem egyharmadát, addig 2050-re már csak alig 10 százalékát fogják képviselni. Az évszázad végére a világ néger népessége előreláthatóan jóval meghaladja majd a négymilliárdot, vagyis addigra a Föld minden harmadik lakosa fekete lesz, ráadásul ebből minden harmadik muzulmán. A századfordulóra az arabok száma jelentősen felülmúlja majd a fehérekét (egymilliárd kontra 700 millió). Az Egyesült Államokban a fehérek 2045-ben kerülnek kisebbségbe. (The US will become „minority white” in 2045, Census projects, brookings.edu, 2018. március 14.)

Két évtizeden belül a kanadai nagyvárosokban minden tíz lakos közül hét színes bőrű lesz, az évszázad végére pedig már csak minden ötödik kanadai lesz fehér. (Douglas Todd: Almost 7 in 10 Metro residents will be non-white in two decades, vancouversun.com, 2017. június 7.)

2090-re Ausztrália népességének már csak az egyharmada lesz fehér. (The Future Asian Population in Australia, ironbarkresources.com) Britanniában a fehérek legkésőbb 2060-ra kisebbségbe kerülnek. (RIP this Britain: With academic objectivity, Oxford Professor and population expert David Coleman says white Britons could be in the minority by the 2060s − or sooner, dailymail.co.uk, 2016. május 28.) Svédországban ugyanez 2066-ig következik be, addigra az ország már csak a nevében marad svéd. (Sweden will remain Sweden but just is name, gefira.org, 2018. július 27.) Az etnomazochista svéd bevándorlási politika eredményeként jelenleg a 16-18 éves korosztályban száz lányra 123 fiú jut. (Co­logne – Migrants: la possible bombe démographique, lepoint.fr, 2016. január 8.)

Salvini reménytelen utóvédharca ellenére 2080 körül az olaszok sorsa is megpecsételődik: akkorra kisebbségbe kerülnek a saját hazájukban. (The incredibly shrinking Italian population: By 2080 Italians will be a minority in their own country, gefira.org, 2018. január 18.) Új-Zélandon az újszülöttek között jelenleg már kevesebb a fehér, mint a nem fehér. (Asian birth rate passes Europeans’, nzherald.co.nz, 2015. április 17.)

Franciaországban, ahol a jakobinus ega­litarista hagyomány szellemében tilos a népesség faji-etnikai összetétele alapján kutakodni, bizonyos sajátos betegségtípusok területi előfordulásából mégis kikövetkeztethető, hogy az újszülöttek csaknem 40 százaléka már most is színes bőrű. (Dépistage de la drépanocytose: évolution du pourcentage de nouveaux-nés à risque dépistés en France métropolitaine de 2005 à 2015, AFDPHE, Hová tűnnek a franciák?, Magyar Demokrata, 2018. október 25.)

Németország jelenlegi harmadik világbeli inváziója nyomán a 20-30 éves korosztályon belül az évtized végére, a teljes népességen belül pedig egy emberöltő múlva kisebbségbe kerülnek a fehér őshonosok. (Wahrheiten zur Flüchtlingskrise, theeuropean.de, 2015. december 28.) A világtrenddel összhangban a fehérek számaránya Latin-Amerikában is folyamatosan csökken. 1950-ben még a földrész népességének 45 százaléka volt fehér, az ezredfordulóra már csak alig 36 százalékuk lesz az. Ugyanezen időszak alatt a négerek számaránya 8,5 százalékról majdnem 24 százalékra fog nőni.

Végül pedig, a világ tíz leggyorsabban elnéptelenedő országa Kelet-Európában található. Ez a kelet-európai „feketeleves” azonban még mindig jobb, mint a nyugat-európai „fekete tenger”, mert míg a kontinens nyugati fertályán egyértelmű népességcsere zajlik, addig a keleti részén csak drámai népességfogyás. Az előbbi folyamat megfordíthatatlan, az utóbbi viszont megfelelő népességpolitikával talán még orvosolható. A mostani demográfiai tendenciák változatlansága esetén Lettország, Moldova, Ukrajna, Horvátország, Litvánia, Románia, Szerbia, Bulgária, Magyarország és Lengyelország népessége az évszázad közepére legalább 15 százalékkal csökken, hazánké a jelenlegi 9,7 millióról 8,3 millióra. (Voici les dix pays qui se dépeuplent le plus rapidement au monde : tous se trouvent en Europe de l’Est, fr.express.live, 2018. január 26.)

Fehér genocídiumról persze szó sincs, aggodalomra semmi ok. A globalista üzleti körök londoni hivatalos orgánuma megnyugtat mindenkit, hogy „2050-re az afroeurópaiak (sic!) száma 150-200 millióra is növekedhet”, és „akár tetszik, akár nem, Eurafrika (sic!) Európa demográfiai és kulturális sorsának a része”. (Why Europe should focus on its growing interdependence with Africa, economist.com, 2018. szeptember 22.) Így már mindjárt más. Fellélegezhetnek a fehérek. Lesz, aki fizesse a nyugdíjukat. Tehát minden a legnagyobb rendben.

Kövess minket -on és -en!

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Jogerősen bejegyezték politikai pártként az Alejandro Biondini által vezetett ultranacionalista szervezetet. Biondinit korábban többször hozták összefüggésbe nemzetiszocialista nézetekkel.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.