Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler és Szálasi Ferenc találkozója 1944 decemberében

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Szálasi Ferenc a hungarista állam szuverenitását hangsúlyozandó Edmund Veesenmayer budapesti meghatalmazott birodalmi követ közbenjárásával keresztülvitte azon régi elképzelését, hogy személyes megbeszélést folytasson Adolf Hitlerrel.

1944. december 3-án utazott Berlinbe, többek között Beregfy Károly hadügyminiszter és VKF, illetve báró Kemény Gábor külügyminiszter kíséretében. A találkozó a következő napon zajlott le a birodalmi kancellária épületében. A két vezető két alkalommal tárgyalt egymással.

Szálasi egyebek között szerette volna elérni, hogy ígéretet kapjon a birodalomba települő és/vagy menekülő magyar állampolgárok feletti hatalom gyakorlására, önálló közigazgatás fenntartására, nyilas katonai alakulatok felfegyverzésére, betekintést igényelt a térségre vonatkozó német katonai tervekbe, valamint kérte, hogy a magyar területen harcoló német kötelékek felett legfelsőbb szinten magyar katonai vezetés érvényesülhessen. (Ez utóbbi kérdés a magyarországi hadműveletek 1944. augusztus végi kezdete óta fájdalmas sérelme volt a magyar állami és katonai vezetésnek.) 

Adolf Hitler és Szálasi Ferenc találkozója 1944 decemberében Berlinben

Hitler semmiféle konkrét ígéretet nem tett a Szálasi által felvetett problémákkal kapcsolatban. Ribbentrop német külügyminiszter viszont ígéretet tett arra, hogy 1945 tavaszán olyan támadást indítanak a Kárpát-medencében, amely a hadműveleteket Romániába teszi át.

A magyar küldöttség tagjai hallhattak a német rakétafejlesztésekről is. Szálasi találkozott még Oshima Hiroshi berlini japán követtel is, akivel az új világrend háború utáni kiépítéséről cserélt eszmét a Berlin – Róma – Tokio „erőháromszögben”, valamint hosszan fejtegette tárgyalópartnerének a hungarizmus lényegét.

Beregfy (és Szálasi is) Heinz Guderian vezérezredessel, az OKH megbízott vezérkari főnökével folytatott tárgyalásokat. Szálasi, a katonai helyzetet figyelmen kívül hagyva, 1945. február, márciusban még fel akarta keresni Benito Mussolinit, április-májusban pedig még egy látogatásra készült Hitlerhez, amelyre azonban már nem került sor.

(Forrás: Magyarország a második világháborúban lexikon. Budapest: Hadtudományi Társaság, Petit Real, 1997. 592 p.)

Kövess minket -on és -en!

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

A 24 éves Daan C.-t, aki egy nemzetiszocialista akciócsoport vezetője volt, nyolc év börtönre ítélte kedden az antverpeni büntetőbíróság.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.