Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Adolf Hitler és Szálasi Ferenc találkozója 1944 decemberében

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Szálasi Ferenc a hungarista állam szuverenitását hangsúlyozandó Edmund Veesenmayer budapesti meghatalmazott birodalmi követ közbenjárásával keresztülvitte azon régi elképzelését, hogy személyes megbeszélést folytasson Adolf Hitlerrel.

1944. december 3-án utazott Berlinbe, többek között Beregfy Károly hadügyminiszter és VKF, illetve báró Kemény Gábor külügyminiszter kíséretében. A találkozó a következő napon zajlott le a birodalmi kancellária épületében. A két vezető két alkalommal tárgyalt egymással.

Szálasi egyebek között szerette volna elérni, hogy ígéretet kapjon a birodalomba települő és/vagy menekülő magyar állampolgárok feletti hatalom gyakorlására, önálló közigazgatás fenntartására, nyilas katonai alakulatok felfegyverzésére, betekintést igényelt a térségre vonatkozó német katonai tervekbe, valamint kérte, hogy a magyar területen harcoló német kötelékek felett legfelsőbb szinten magyar katonai vezetés érvényesülhessen. (Ez utóbbi kérdés a magyarországi hadműveletek 1944. augusztus végi kezdete óta fájdalmas sérelme volt a magyar állami és katonai vezetésnek.) 

Adolf Hitler és Szálasi Ferenc találkozója 1944 decemberében Berlinben

Hitler semmiféle konkrét ígéretet nem tett a Szálasi által felvetett problémákkal kapcsolatban. Ribbentrop német külügyminiszter viszont ígéretet tett arra, hogy 1945 tavaszán olyan támadást indítanak a Kárpát-medencében, amely a hadműveleteket Romániába teszi át.

A magyar küldöttség tagjai hallhattak a német rakétafejlesztésekről is. Szálasi találkozott még Oshima Hiroshi berlini japán követtel is, akivel az új világrend háború utáni kiépítéséről cserélt eszmét a Berlin – Róma – Tokio „erőháromszögben”, valamint hosszan fejtegette tárgyalópartnerének a hungarizmus lényegét.

Beregfy (és Szálasi is) Heinz Guderian vezérezredessel, az OKH megbízott vezérkari főnökével folytatott tárgyalásokat. Szálasi, a katonai helyzetet figyelmen kívül hagyva, 1945. február, márciusban még fel akarta keresni Benito Mussolinit, április-májusban pedig még egy látogatásra készült Hitlerhez, amelyre azonban már nem került sor.

(Forrás: Magyarország a második világháborúban lexikon. Budapest: Hadtudományi Társaság, Petit Real, 1997. 592 p.)

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Körülbelül három és fél év börtönbüntetésre ítélték pénteken egy amerikai fehér fajvédő csoport vezetőjét, aki elismerte, hogy online halálos fenyegetést tett közzé egy brooklyni újságíró ellen azért, hogy az leálljon a csoport rágalmazásával.

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 15-én 15 óra 30 perckor.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

Egy ausztrál nemzetiszocialista, aki a börtönbüntetése végéhez közeledik, megtámadta a szabadulása utáni állami felügyelet elrendelésére irányuló kérelmet, mert a hosszú börtönben töltött időszaka után szerinte már nem kellene szoros megfigyelés alatt maradnia, ám a törvényhozók éppen az elnyomás fokozásán dolgoznak.

A Denisz Kapusztyin vezette Orosz Önkéntes Hadtest (RVC) állítása szerint több, Oroszországban végrehajtott támadást vitt véghez 2022-es megalakulása óta, ám nem ő az egyetlen, aki orosz gyökerű, s ukrán oldalon harcoló fegyveres csoportot vezet.

A „náci fasizmus” elleni partizánharcot éltette Ilaria Salis, a Magyarországon fogva tartott és az olasz szélsőbaloldal által az európai parlamenti választásokon jelöltként indított terrorista a második világháború végére emlékező olaszországi ünnep alkalmából.

Ilaria Salist az európai parlamenti választáson jelöltként indítja a Vörös-Zöld Szövetség nevű olasz politikai formáció, amely megerősítette, hogy a Magyarországon fogva tartott nő felkerült a listájukra.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.