Kövess minket -on és -en!

A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a vörös ideológia áldozatainak számát, a kommunista kegyetlenség egyik legismertebb szimbóluma máig is a KGB maradt.

A bolsevik rendszer az 1917 novemberi hatalomátvételt követően néhány héttel, december 20-án hozta létre a „vaskezű” Feliksz Dzerzsinszkij vezetésével a politikai rendőrséget, közkeletű nevén a Csekát (Összoroszországi Rendkívüli Bizottság – VCSK), amely a később világszerte hírhedté vált elődje volt.

Dzerzsinszkijt Lenin nevezte ki a Forradalmi Katonai Bizottság egyik vezetőjének.

A „forradalom lángoló pallosának” feladatául szabták, hogy fellépjen az ellenforradalommal és a szabotázscselekményekkel szemben, megsemmisítse a rendszer ellenségeit, elhárítsa és megtorolja a rendszerellenes szervezkedéseket.

1917. december 7-én Dzerzsinszkij javaslatot tett a bolsevik forradalommal szemben ellenséges erők felszámolását célzó „Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és a Szabotázs elleni Harcra” elnevezésű, rendkívül széles jogosítványokkal rendelkező szervezet felállítására, amely orosz nevének kezdőbetűi után kapta a Cseka rövidített elnevezést. Vlagyimir Iljics Lenin Dzerzsinszkijt tette meg a szervezet első elnökének.

A Cseka kíméletlen eszközökkel fogott hozzá a bolsevikok vélt vagy valós ellenségeinek tömeges likvidálásához.

A testület elnevezése az évtizedek során többször változott (VCSK, GPU, OGPU, NKVD, NKGB, MGB, MVD, KGB), működött közvetlenül a kormány fennhatósága alatt, egyes minisztériumok alá rendelve és önálló minisztériumként is, ám félelmetes híre a hetvennégy év során jottányit sem változott.

Jagoda (a képen középen, szemüvegben) megszemléli a Moszkva-csatornát építő kényszermunkások táborát

A szervezetnek több hírhedt vezetője is ismert, köztük az elődjét megmérgező Genrih Grigorjevics Jagoda, aki 1934 és 1936 között mint a Szovjetunió belügyi népbiztosa irányította a titkosszolgálatokat, és aki Sztálin jobbkeze volt a nagy koncepciós perek előkészítésében.

Az őt követő Nyikolaj Ivanovics Jezsov nevéhez fűződik a Vörös Hadsereg vezetésének lefejezése és a pártapparátus „megtisztítása” is.

A sztálini tisztogatások idején sok millió ember esett az elnyomó gépezet áldozatául, amely saját munkatársait sem kímélte: hamis vádak miatt 20 ezer, a pártot odaadóan szolgáló államvédelmis is a terror áldozata lett.

Jezsov Sztálin jobbkeze volt a tisztogatásokban


Hruscsov nemcsak Berijával, hanem az apparátusával is leszámolt

Sztálin és gyűlölt hóhéra, Lavrentyij Berija 1953-ban bekövetkezett halála után a hruscsovi vezetés a túlságosan nagyra nőtt államvédelmi szolgálat állományát három év alatt felére csökkentette, jogkörét megnyirbálta és jelentősen átszervezte. (Beriját a Sztálin halála utáni hatalmi harcokban fölébe kerekedő Hruscsov–Malenkov csoport végeztette ki.)

Az 1954. március 13-án létrejött Állambiztonsági Bizottsághoz (orosz nevének rövidítése alapján KGB) kerültek a belügyminisztériumtól leválasztott állambiztonsági szervek, a határőrség, a katonai elhárítás és több oktatási, illetve tudományos kutató intézet. A KGB formailag a minisztertanács alárendeltségébe tartozott, de a gyakorlatban a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) közvetlen politikai irányítása és kontrollja alatt tevékenykedett.

Lavrentyij Berija, az NKVD rettegett ura, a háttérben Sztálin ül az asztalnál

Jogállását és feladatkörét is az SZKP KB elnökségének 1959. április 9-i határozata, illetve a minisztertanács ennek alapján hozott rendelete véglegesítette.

Eszerint a KGB központi és helyi szerveinek alapfeladata a szocialista állam és határainak megvédése a külső és belső ellenséggel szemben, továbbá „a szovjetellenes imperialista kémtevékenység” meghiúsítása. Az állambiztonsági szerveknek – elméletben – szigorúan be kell tartaniuk a szocialista törvényességet, de úgy, hogy a szovjet állam egyetlen ellensége se kerülje el a „megérdemelt büntetést”, és egyetlen állampolgárnak se kelljen elszenvednie megalapozatlan felelősségre vonást, ám ez utóbbi a gyakorlatban nem nagyon jött össze, mint az közismert.


Az 1956-os budapesti szovjet nagykövet is elnökölte

A Szovjetunió valamennyi szövetségi köztársaságának minisztertanácsa alá rendelve is működtek KGB-szervezetek, a központi testület részben ezek útján látta el feladatait.

A KGB-nek a minisztériumokhoz hasonló jogállása volt, de vezetőjét nem miniszternek, hanem elnöknek nevezték, aki a kormány tagja volt. A KGB 1978-ban, Jurij Andropov elnöksége idején kikerült a kormány közvetlen fennhatósága alól, és központi államigazgatási szervnek minősült. Andropov töltötte be az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Szovjetunió budapesti nagyköveti posztját, és ebben a minőségében komoly szerepet játszott a forradalom leverésének előkészítésében, így többek között Kádár János Szovjetunióba csempészésében. Az 1956-os forradalom eltiprásának szovjet résztvevői közül érdemes megemlíteni Ivan Szerov állambiztonsági hadseregtábornokot, Maléter Pál honvédelmi miniszter lépre csalásának és törvénytelen letartóztatásának megszervezőjét is, aki 1958-ban került a KGB élére.

Hruscsov kíméletlenül átszervezte a sztálini titkosszolgálatokat

A KGB katonai jellegű szervezet volt, a hierarchiában főigazgatóságokra és igazgatóságokra tagozódott, amelyek a különböző területeket (hírszerzés, belbiztonság és elhárítás, a szovjetellenes elemek elleni harc, gondoskodás a párt- és állami vezetők, a védett objektumok biztonságáról, az államhatárok védelme) felügyelték.

A szervezet megszűnésének évében, 1991-ben 480 ezer munkatársa volt, közülük 220 ezer szolgált a határőrségnél, 50 ezer a belbiztonsági alakulatoknál, a KGB-hez tartozott még három légideszant-hadosztály, egy gépesítettlövész-dandárés egy ezerfős, különleges rendeltetésű alakulat is.

A titkosügynök-hálózat 260 ezer főből állt, akik között szovjet és külföldi állampolgárok is voltak szép számmal.

Jurij Vlagyimirovics Andropov, a volt KGB-elnök lett Brezsnyev halála után,1982-ben az SZKP új főtitkára


Az elbocsátott légió újrarendezi a sorait

A KGB sorsát a végnapjait élő Szovjetunióban 1991 augusztusában Mihail Gorbacsov ellen szervezett keményvonalas puccskísérlet pecsételte meg. Az elbukott államcsínyt irányító csoportban tevékeny szerepet játszott Vlagyimir Krjucskov KGB-elnök, akit az elsők között vettek őrizetbe, és vontak felelősségre.

A szeptember elején létrejött új szovjet vezető szervezet, az Államtanács 1991. október 11-én úgy döntött, hogy felszámolja a KGB-t, és annak részlegeire építve önálló hírszerző szolgálatot, biztonsági szolgálatot, határvédelmi szervezetet hoz létre. A döntést a Szovjetunió állami felépítésében zajló változásokkal, az emberi jogok megbízható garantálásának szükségességével indokolták.


Az FSZB lett az utódszervezet

Miután Szovjetunió 1991. decemberi szétesésével megszűntek a központi államvédelmi testületek, szerepüket az utódállamok hasonló szervei vették át.

Az orosz belbiztonsági szervezet a kilencvenes években több átalakításon és névváltoztatáson ment át.

1991. október 11-én a szovjet Államtanács úgy döntött, hogy felszámolja a hírhedt titkosszolgálatot, a KGB-t, és feladataival több új szervezetet bíz meg. A KGB fő utódszervezete a Szövetségi Kémelhárítás (FSZK) lett, amely 1995-től Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) néven működik.

Kövess minket -on és -en!

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Nem szeretem a négereket, még kevésbé a mulattokat. A mulattok perverzek és szadisták, ráadásul szörnyűségesen arrogánsak a katasztrofális IQ-juk ellenére (vagy éppen ezért). Ezzel együtt a legutóbbi szövege kiváló.

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Regisztrált az X-re Ilaria Salis olasz EP-képviselő, aki Magyarországon az antifa támadások elsőszámú gyanúsítottjaként lett ismert. 

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter ígéretet tett rá, hogy még a választások előtt betiltja a GUD nevű szélsőjobboldali diákszervezetet.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Zsidó-liberális megbotránkoztatást váltott ki a jelenleg az Atlético Madridban futballozó Marcos Llorente és a már visszavonult spanyol labdarúgó, Ibai Gómez által promotált új spanyol kávémárka.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

96 évesen elhunyt Ursula Haverbeck, az idős német hölgy, akit „német” bíróság elé állították több alkalommal is, és idén nyáron 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítéltek. A fősodratú sajtó csak „náci nagymamaként” gúnyolta.

Ha már múlt héten szóba került a Fanta, arra gondoltam, nézzük meg közelebbről ennek az italnak az eredettörténetét, illetve tegyük rendbe az üdítőt övező féligazságokat, tévedéseket.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

A soha nem létezett zsidó-keresztény kultúrát (amely egy filoszemita politikai termék) megvédeni igyekvő Magyar Péter egy keménynek gondolt odamondással kezdte beszédét a közmédia épülete előtt.