Kövess minket -on és -en!

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

A G4Media hírportál által megszólaltatott  Adina Marincea, az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet munkatársa, a törvény által üldözött fasiszta és neolegionárius nézetek erősödését a szélsőjobboldali erők előretörésével hozta összefüggésbe – írja az MTI.

A fasiszta jelképek ugyanis azt követően szaporodtak meg ismét Bukarest belvárosában, hogy az utóbb érvénytelenített elnökválasztás november 24-i első fordulójában a legionárius mozgalom eszméit hirdető, szélsőjobboldali Călin Georgescu független államfőjelölt kapta a legtöbb a szavazatot.

Marincea szerint megszokottá válik a szélsőséges jelképek jelenléte a köztereken, és – a melléjük festett QR-kódok révén – új hívek verbuválásához járul hozzá.

A kutató hozzátette: a Vasgárda – az egykori legionárius mozgalom félkatonai szárnyának – börtönablakra, hármas tagolású vasrácsra emlékeztető jelvényének megjelenése Bukarest utcáin „a kisebbségek megfélemlítését és a hatóságok tűrőképességének tesztelését szolgálja”.

„Azt tapasztaltuk az évek során, hogy a román hatóságok nem büntetik az ilyen cselekményeket, ahogyan azt a 2002-ben kiadott jogszabály előírja. Nem csak a falfirkára utalok, hanem azokra a Tancabesti-ben, Corneliu Zelea Codreanu Vasgárda-alapító sírjánál, legionárius jelképekkel és köszöntésekkel 30 éve rendszeresen megrendezett megemlékezésekre, amelyeket a rendfenntartó erők inkább támogatnak, mint büntetnének” – mutatott rá a filoszemita intézet kutatója.

A kutató szerint a hatóságok azokat sem büntetik, akik – a háborús bűnösként kivégzett – Ion Antonescu marsall arcképével ellátott pólókat árulnak, vagy nyilvános helyen, akár a parlamentben, nyíltan tagadják a holokausztot.

A G4Media egy sor fotóval illusztrálta cikkét, amelyeket a jelenséget monitorozó és a falfirkák, matricák eltávolításában korábban is szerepet vállaló „Változást akarunk” nevű antifa mozgalom aktivistái készítettek. Ezeken a Vasgárda jelképe, a legionárius mozgalom alapítására utaló 1927-es évszám, a C.Z.C. monogram, Codreanu portréja, az Éljen a Légió és a Kapitány! köszöntésre utaló TLC rövidítés, vagy a Visszatértünk! felirat olvasható.

A lap felidézte, hogy tavaly azt a 80 – többnyire fasiszta jelképekkel – összefirkált, leragasztott közlekedési táblát, amelyet már nem lehetett letakarítani, a főváros polgármesteri hivatala inkább kicserélte.

Romániában egy 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a „fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek használatát, eszméinek terjesztését, és a háborús bűnösök emlékének ápolását”. Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás kiterjesztette a rendelet hatályát a szintén fasisztának minősülő román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére. 

Kövess minket -on és -en!

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Magát nemzetiszocialistának valló fehér ember ítéltek börtönbüntetésre Ausztráliában a nézeteiért. A szigetországban ez az első eset, hogy a bíróság döntése nyomán valaki karlendítésért részesül elzárásban.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.