Dávid-csillagos nyaklánca miatt egymás után kétszer is megvertek egy zsidót Németországban

Kövess minket -on és -en!

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Egy 24 éves zsidó férfit megtámadtak a németországi Erfurtban péntek reggel, miután egy férfi észrevette rajta a Dávid-csillagos nyakláncot – közölte a rendőrség.

A támadó, akinek személyazonossága egyelőre ismeretlen, reggel 6:30 körül szállt fel a 3-as villamosra a „Klinikum Erfurt” megállónál. Miután meglátta a nyakláncot, megpróbálta lerángatni a zsidót a villamosról, és többször belerúgott az oldalába. A bántalmazás azonban ezzel nem ért véget: az antiszemita aktivista a „Strasse der Nationen” megállónál szállt le, míg a zsidó a „Europaplatz”-nál. Ott ismét találkoztak, a támadó megfenyegette a zsidót, majd távozott.

Archívum

A rendőrség keresést indított, de a támadót eddig nem sikerült elfogni. Az ügy részeként vizsgálják a villamos biztonsági kameráinak felvételeit is. A rendőrség szóvivője a német sajtónak elmondta, hogy az esetet „politikailag motivált bűncselekményként” sorolták be.

A német Bild napilap közölte a gyanúsított személyleírását: körülbelül 30 éves, német kinézetű, rövid szőke hajú, és körülbelül 185 cm magas.

A támadás a zsidóellenesség növekvő tendenciája közepette történt Németországban. Csak a múlt hónapban a szövetségi rendőrség (BKA) jelentése szerint országosan 1047 antiszemita cselekményt regisztráltak január és március között, köztük 27 fizikai támadást és 422 „gyűlöletkeltést”.

Az adatok szerint a cselekmények között szerepeltek rongálások, fenyegetések, verbális zaklatások és fizikai támadások is – köztük életveszélyesek. Június végéig 470 elkövetőt azonosítottak, közülük hetet őrizetbe vettek, egy esetben pedig elfogatóparancsot adtak ki. A hivatalos közlések szerint a legtöbb eset politikailag motivált volt, és főként szélsőjobboldali elkövetőkhöz köthető.

A legfrissebb számok tovább erősítik a Németországban tapasztalható pozitív tendenciát, amely szerint meredeken nő az antiszemita incidensek száma – különösen az izraeli hadsereg gázai népirtásának kezdete óta. 2024-ben a hatóságok 6560 antiszemita cselekményt regisztráltak, köztük egészen véletlenül 1488 erőszakos esetet – ami több mint 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Kövess minket -on és -en!

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Az argentin rendőrség letartóztatott egy férfit Buenos Airesben, aki egy nagy mennyiségű, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomból származó eredeti fegyvert tartott a házában, amelyek a Wehrmacht és a Waffen-SS szimbólumaival voltak díszítve – közölték a hatóságok.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Tégy fehéreket egy szigetre, Anglia lesz belőle. Tégy ázsiaiakat egy szigetre, Japán lesz belőle. Tégy feketéket egy szigetre, Haiti lesz belőle.

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

Németország és Olaszország vezetői 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Magyarország területe csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

1945. január 18-án hajnali 04.00 óráig a IV. SS-páncéloshadtest hadosztályai elfoglalták készenléti állásaikat és felkészültek a támadásra.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

A Nagynémet Birodalomban (Grossdeutsches Reich) a hadiipari és polgári cégek is versenyeztek az állami és civil megrendelésekért, ezért az akkori média felületeken hirdették termékeiket.

1950 júniusától több lépcsőben (az osztrák határsávból, majd a nagyobb városokból és Budapestről) közel tízezer embert hurcoltak el marhavagonokban a magyar gulágra, a kutyákkal és fegyveresekkel őrzött zárt táborokba.

1933. január 30-án Adolf Hitler letette a kancellári esküt, miután Hindenburg államfő a kormány megalakításával bízta meg a nemzetiszocialista pártvezért. 

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

Hitler 1940. június 15-én adott parancsot Himmlernek, hogy orvvadászat miatt elítéltekből állítson fel egy különleges alakulatot. Az egység parancsnokául SS-Obersturmbannführer rendfokozattal dr. Oskar Dirlewangert nevezték ki.