Kövess minket -on és -en!

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Egy 24 éves zsidó férfit megtámadtak a németországi Erfurtban péntek reggel, miután egy férfi észrevette rajta a Dávid-csillagos nyakláncot – közölte a rendőrség.

A támadó, akinek személyazonossága egyelőre ismeretlen, reggel 6:30 körül szállt fel a 3-as villamosra a „Klinikum Erfurt” megállónál. Miután meglátta a nyakláncot, megpróbálta lerángatni a zsidót a villamosról, és többször belerúgott az oldalába. A bántalmazás azonban ezzel nem ért véget: az antiszemita aktivista a „Strasse der Nationen” megállónál szállt le, míg a zsidó a „Europaplatz”-nál. Ott ismét találkoztak, a támadó megfenyegette a zsidót, majd távozott.

A rendőrség keresést indított, de a támadót eddig nem sikerült elfogni. Az ügy részeként vizsgálják a villamos biztonsági kameráinak felvételeit is. A rendőrség szóvivője a német sajtónak elmondta, hogy az esetet „politikailag motivált bűncselekményként” sorolták be.

A német Bild napilap közölte a gyanúsított személyleírását: körülbelül 30 éves, német kinézetű, rövid szőke hajú, és körülbelül 185 cm magas.

A támadás a zsidóellenesség növekvő tendenciája közepette történt Németországban. Csak a múlt hónapban a szövetségi rendőrség (BKA) jelentése szerint országosan 1047 antiszemita cselekményt regisztráltak január és március között, köztük 27 fizikai támadást és 422 „gyűlöletkeltést”.

Az adatok szerint a cselekmények között szerepeltek rongálások, fenyegetések, verbális zaklatások és fizikai támadások is – köztük életveszélyesek. Június végéig 470 elkövetőt azonosítottak, közülük hetet őrizetbe vettek, egy esetben pedig elfogatóparancsot adtak ki. A hivatalos közlések szerint a legtöbb eset politikailag motivált volt, és főként szélsőjobboldali elkövetőkhöz köthető.

A legfrissebb számok tovább erősítik a Németországban tapasztalható pozitív tendenciát, amely szerint meredeken nő az antiszemita incidensek száma – különösen az izraeli hadsereg gázai népirtásának kezdete óta. 2024-ben a hatóságok 6560 antiszemita cselekményt regisztráltak, köztük egészen véletlenül 1488 erőszakos esetet – ami több mint 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Kövess minket -on és -en!

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.