Kövess minket -on és -en!

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

Az SWG felmérése, amelyet szeptember 24–26. között végeztek 800 felnőtt bevonásával, azt mutatja, hogy az olaszok 15 százaléka „részben vagy teljesen igazolhatónak” tartja a zsidók elleni fizikai támadásokat. További 18 százalék szerint indokoltak az antiszemita falfirkák közterületeken.

A megkérdezettek mintegy ötöde pedig elfogadhatónak véli azokat az eseteket, amikor izraeli álláspontot képviselő tanárokat támadnak meg, vagy amikor üzletek visszautasítják izraeli vásárlók kiszolgálását.

A múlt héten Milánóban és több más olasz városban is összecsapásokra került sor a tüntetők és a rendőrség között, miközben dokkmunkások blokád alá vontak néhány kikötőt, hogy megakadályozzák az Izraelnek szánt fegyverszállítmányok továbbítását.

A demonstrálók azt szeretnék elérni, hogy Giorgia Meloni jobboldali kormánya gyakoroljon nyomást Izraelre, állítsa le a gázai műveleteket. Meloni azonban Izrael mellett áll: kormánya nem követte Nagy-Britanniát, Kanadát és Franciaországot, amelyek a G7-ek közül a közelmúltban elismerték a palesztin államot.

Róma álláspontja szerint elismerésre csak azután kerülhet sor, ha minden izraeli túszt szabadon engednek, és a Hamász semmilyen szerepet nem kap a jövőbeni palesztin kormányban.

Az SWG felmérése ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az olaszok többsége támogatja azt a nemzetközi segélyflottát, amely a gázai lakosság számára kíván szállítmányokat eljuttatni, és amely flottilla tagjai között olasz aktivisták és törvényhozók is vannak.

Kövess minket -on és -en!

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.