Kövess minket -on és -en!

A nemzetiszocialista Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette, azonban a magyarok ebben is előrébb jártak.

1938-tól egymást követték a cigányok elleni rendelkezések: megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, nem köthettek házasságot nem cigányokkal. 1939-től megkezdték deportálásukat a koncentrációs táborokba. Az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.

A németekkel szövetséges vagy általuk megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben kezelték a cigánykérdést. Magyarországon 1916-ban hoztak belügyminisztériumi rendeletet a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, a "renitensek" munkatáborba küldésére. 1928-ban egy újabb körrendelet évente kétszeri országos cigányrazziákat írt elő, majd 1938-ban egy csendőrségi nyomozási utasítás a cigányság egészét megbízhatatlannak minősítette. Az 1930-as évektől egyre gyakoribbak lettek a szélsőjobboldali sajtóban a cigányellenes megfogalmazások. A cigányokat 1943-tól vitték kényszermunkára, Magyarország 1944. március 19-i német bevonulás után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer cigányt próbáltak dolgoztatni.

Az 1944. október 15-ei nyilaskeresztes hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte a cigány családok szervezett deportálása németországi munkatáborokba. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer cigányt szállítottak. Innen sokan Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek.

A történészek között nincs konszenzus a tekintetben, pontosan hány magyarországi cigány vesztette életét a háború alatt.

Kövess minket -on és -en!

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.