Horogkeresztet festett, rálőttek a rendőrök

Kövess minket -on és -en!

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Az aktivista fiatal egy „fegyvernek látszó tárgyat” tartott az őt igazoltatni próbáló rendfenntartók felé - közölték rendőrségi illetékesek az AFP francia hírügynökséggel. A horogkeresztet festő fiatal és egy másik személy a lövöldözésben megsebesült.

A beszámoló szerint egy férfi éppen egy horogkeresztet rajzolt a pályaudvar falára, amikor a vasúti rendőrség (SUGE) tagjai odaléptek hozzá, hogy igazoltassák. A férfi ekkor állítólag egy késnek látszó tárgyat emelt fel az irányukba. A SUGE egyik tagja válaszul „több alkalommal is használta szolgálati fegyverét”. 

Archívum

Az aktivista súlyos sebesüléseket szenvedett, mentők szállították el. A másik személy könnyebben sebesült meg a lövöldözésben.

Kövess minket -on és -en!

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Ausztrália szigorú „gyűlölet-bűncselekmények” elleni törvényeket fogadott el, beleértve a terrorista bűncselekmények és a „gyűlöletszimbólumok” felmutatása esetén kiszabható kötelező minimumbüntetést.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Eva Braun és Adolf Hitler kapcsolatának története közismertnek mondható: a népvezér politikusért, majd teljhatalmú államférfiért rajongó nő a Führer legbelsőbb köreibe is bejárással bírt, ám a politikába beleszólása nem volt, végül pedig a halálba is követte őt.

Életében Lothrop Stoddard (1883–1950) Amerika egyik legbefolyásosabb írója volt. A Harvardon szerzett doktori címet, tizenöt könyvet írt, beleértve sokat vitatott könyvét is, az 1920-as The Rising Tide of Colort.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

Egy kicsit furcsa lehet elsőnek, hogy a négerek szolgáltak volna a rabszolgatartó államok hadseregében. Pedig megtörtént, ám ezt nem szokták megemlíteni az Amerikai Konföderációs Államokkal kapcsolatban.

2014: Zimbabwe elnöke, Robert Mugabe távozásra szólítja fel a fehér farmereket. (Zimbabwe’s Robert Mugabe tells white farmers ’to go’, bbc.com, 2014. július 3.) 2015: Mugabe visszatérésre kéri a fehér farmereket, akiket elüldözött. (Mugabe is asking back the white farmers he chased away, qz.com, 2015. július 21.)

Az alábbi történetet D. S. tartalékos utász főhadnagy mesélte el nekünk a valgai tiszti hadifogolytáborban.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

A V-3 nevű csodafegyvert a német tudósok annak érdekében fejlesztették ki, hogy a III. Birodalom a segítségével megtorolja a német városok tömeggyilkos szőnyegbombázását, és adott esetben megfordítsa a háború menetét.

A történelem során a választott kormányok ritka jelenségnek számítottak. Csak több mint négy évezreddel azután jelentek meg, hogy a civilizáció először kialakult.

Az oroszországi Kirov városa mellett hatalmas, a sztálingrádi csata és doni áttörés során fogságba ejtett, majd a hosszú utazás, a hideg, az éhezés és betegségek következtében életüket vesztett német, magyar, olasz és román katonák földi maradványait rejtő tömegsírokra bukkantak.

A nyugati szövetségesek által megtámogatott, végtelen ember- és nyersanyaggal rendelkező Szovjetuniónak azonban ez sem volt nagy ár, a világtörténelem egyik legnagyobb ütközete, amely a kurszki katlanban zajlott, megpecsételte a keleti front sorsát.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.