Kövess minket -on és -en!

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A cikk arról számol be, hogy a rendőrség az „antifatörvény” alapján betiltott egy antifasiszta megemlékezést és tüntetést Budapesten, amelyet a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) szervezett a február 14-i „Becsület napja szélsőjobboldali esemény” elleni tiltakozásként.

A tiltás indoklása szerint az esemény időpontja és helyszíne összefüggésbe hozható olyan korábbi gyűlésekkel, ahol antifasiszta résztvevők is megjelentek, és a rendőrség ezt antifa jellegű gyűlésként kezeli, holott az szerintük esemény célja „történelmi bűnök”, például a „náci és nyilas eszmék áldozatainak méltatása” lett volna.

És itt aztán tényleg mindjárt újra „csattognak a bakancsok”, hullik a „barna eső”, a hatósági döntés következtében még Sommer Katalin holokauszt-túlélő beszéde is tiltó intézkedés alá esett, így nem tarthat beszédet a Duna-parti cipők emlékműnél.

A marxista portál természetesen hallgat az előzményekről, mikor is 2023 februárjában az antifasiszta terroristák agyba-főbe vertek ártatlanokat. Bár az eddigi tapasztalatok és a kormány kétkulacsos viselkedése alapján, miszerint tavaly ősszel külföldi antifák tüntethettek zavartalanul a tárgyalások alatt a pesti utcákon, van bennem kétkedés, hogy végül valóban meg lesz-e tiltva ez az esemény. Nem beszélve arról, hogy várják még a Kúria döntését is. Amennyiben tényleg meg lesz tiltva, az üdvözlendő.

Viszont a legnagyobb hazugság leleplezése még hátravan.

A cikk kritikusan említi, hogy miközben a „szélsőjobboldali megemlékezéseket engedik, vagy nem tiltják”, addig az antifasiszta, gyűlöletellenes rendezvényeket, noha azok célja atörténelmi események elítélése, a hatóság korlátozza az antifatörvény hivatkozásával.

No, ez egyáltalán nem igaz. A nemzeti szervezetek továbbra sem tarthatnak köztéri megemlékezéseket! A magát nemzetinek nevező kormány szerint továbbra sem kívánatos, hogy akár a Várban, akár a Hősök terén hazafiak emlékezzenek méltóságteljesen a Magyarországot és Európát védelmező magyar és német hősökről.

Természetesen az emléktúra meg lesz tartva idén is, egy túrát azért elég nehézkes betiltani, és a nacionalista oldal sosem arról volt híres, hogy feladja, így például a Légió Hungária szervezésében is lesz egy konferencia, amely a Körbezárt idealizmus nevet viseli.

De a „zsidó reneszánsz” országában továbbra a zsidók határozzák meg a Fidesz-kormány számára, kikről emlékezhetnek a magyarok és kikről nem.

Kövess minket -on és -en!

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

A poloskáktól szenvedtem a legtöbbet. Este hazaérve a barakkban poloskazápor fogadott: a deszkákról, a gerendákról zuhanórepülésben tömegesen leptek el bennünket. Nem egy fogolytársam pusztult bele abba, hogy a fülébe hatoló rovartól képtelen volt megszabadulni.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.