Kövess minket -on és -en!

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A cikk arról számol be, hogy a rendőrség az „antifatörvény” alapján betiltott egy antifasiszta megemlékezést és tüntetést Budapesten, amelyet a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) szervezett a február 14-i „Becsület napja szélsőjobboldali esemény” elleni tiltakozásként.

A tiltás indoklása szerint az esemény időpontja és helyszíne összefüggésbe hozható olyan korábbi gyűlésekkel, ahol antifasiszta résztvevők is megjelentek, és a rendőrség ezt antifa jellegű gyűlésként kezeli, holott az szerintük esemény célja „történelmi bűnök”, például a „náci és nyilas eszmék áldozatainak méltatása” lett volna.

És itt aztán tényleg mindjárt újra „csattognak a bakancsok”, hullik a „barna eső”, a hatósági döntés következtében még Sommer Katalin holokauszt-túlélő beszéde is tiltó intézkedés alá esett, így nem tarthat beszédet a Duna-parti cipők emlékműnél.

A marxista portál természetesen hallgat az előzményekről, mikor is 2023 februárjában az antifasiszta terroristák agyba-főbe vertek ártatlanokat. Bár az eddigi tapasztalatok és a kormány kétkulacsos viselkedése alapján, miszerint tavaly ősszel külföldi antifák tüntethettek zavartalanul a tárgyalások alatt a pesti utcákon, van bennem kétkedés, hogy végül valóban meg lesz-e tiltva ez az esemény. Nem beszélve arról, hogy várják még a Kúria döntését is. Amennyiben tényleg meg lesz tiltva, az üdvözlendő.

Viszont a legnagyobb hazugság leleplezése még hátravan.

A cikk kritikusan említi, hogy miközben a „szélsőjobboldali megemlékezéseket engedik, vagy nem tiltják”, addig az antifasiszta, gyűlöletellenes rendezvényeket, noha azok célja atörténelmi események elítélése, a hatóság korlátozza az antifatörvény hivatkozásával.

No, ez egyáltalán nem igaz. A nemzeti szervezetek továbbra sem tarthatnak köztéri megemlékezéseket! A magát nemzetinek nevező kormány szerint továbbra sem kívánatos, hogy akár a Várban, akár a Hősök terén hazafiak emlékezzenek méltóságteljesen a Magyarországot és Európát védelmező magyar és német hősökről.

Természetesen az emléktúra meg lesz tartva idén is, egy túrát azért elég nehézkes betiltani, és a nacionalista oldal sosem arról volt híres, hogy feladja, így például a Légió Hungária szervezésében is lesz egy konferencia, amely a Körbezárt idealizmus nevet viseli.

De a „zsidó reneszánsz” országában továbbra a zsidók határozzák meg a Fidesz-kormány számára, kikről emlékezhetnek a magyarok és kikről nem.

Kövess minket -on és -en!

Az európai szuverenista jobboldal szőke üdvöskéje, Eva Vlaardingerbroek lelkendezve tudatja egymillió követőjével az X-en, hogy reményei szerint Donald Trump tervezett vámintézkedései „az EU végének a kezdetét” fogják jelenteni, mert visszahozhatják a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és így majd összeomlik az EU gazdasági „szükségességének” hazugsága.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Brandon Russellt, egy amerikai nemzetiszocialista csoport vezetőjét bűnösnek találták abban, hogy Maryland áramellátó rendszerét akarta támadni egy „terrorista összeesküvésben” – közölte az Egyesült Államok Ügyészsége.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.