Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A világháború előrehaladtával, 1940 és 1945 között a teljes német ipar fokozatosan átállt a háborús termelésre.

Bútorgyárak szekrény helyett repülőkbe segítettek be, a Hugo Boss sem divatöltönyöket varrt, hanem uniformisokat a Waffen-SS és Wehmarcht részére, a tradicionális bőrnadrággyárak pedig kenyérzsákot varrtak a tradicionális bőrnadrág helyett.

Számtalan további példát lehetne sorolni, mi ma a világ leghíresebb sportszergyártójának egyik legérdekesebb termékéről, a Raketenpanzerbüsche 54-ről, más néven a Panzerschreckről, vagyis a páncélosok réméről (alias kályhacső) mesélünk.

A Panzerschreck egy 88 milliméteres, gyalogsági páncéltörő rakétavető volt. A kezelő a vállán tartotta a fegyvert, a kilőtt rakéta jó tíz centi páncélt volt képes átütni. Ezzel nagyjából az első igazán sikeres gyalogsági páncélelhárító fegyver volt német oldalon, egyes szakértők szerint ha már az 1941-es keleti offenzíva idején is ilyennel harcoltak volna a németek, az döntően befolyásolta volna a harcok alakulását. Persze ez sosem fog kiderülni, de az 1944-es beszámolók szerint a fegyver tényleg jó konstrukció volt.

Mármint leszámítva, hogy nem véletlenül hívták kályhacsőnek: a rakéta komoly mennyiségű füstöt okádott magából az indításkor a cső mögé, és persze ez repülés közben sem változott meg. Ennek két nagy hátránya volt. Az egyik, hogy a kezelők az első lövés pillanatában a teljes harcmező minden pontjáról jól láthatóvá váltak, és ez még akkor sem jó, ha a kb. 150 méterre lévő célpontjukat eltalálták. A másik, hogy zárt helyről, például épületből vagy bunkerből nem lehetett használni, a rakéta füstje nemcsak sűrű volt, de mérgező is.

A kezelőknek eleinte ráadásul még hosszú bőrkabátot és betét nélküli gázálarcot is kellett viselniük, hogy a fegyverből kirepülő rakéta hajtóművéből kiáramló forró gázok és mindenféle anyagdarabkák ne égessék meg a bőrüket. Később egy védőpajzsot rendszeresítettek a fegyvercsőre, ami jól védett, csak az addig 9,5 kilós fegyverből hirtelen 11 kilós lett (mármint üresen, a rakéta még erre jött rá).

Az Adidas természetesen nem ugyanazokkal a gépekkel gyártott páncéltörő rakétavetőket, mint a cipőket megvarrták, a gyárépületben a korábbi felszerelés helyét ponthegesztő állomások vették át, amikor a birodalom 1943 decemberében minden nélkülözhető, polgári célú gyártást a hadiipar szolgálatába állított, így a Dassler testvérek herzogenaurachi gyárát is.

Egészen 1945 áprilisáig tartott ez az időszak, az amerikaiak akkor foglalták el a várost. Először le akarták rombolni a gyárat, de a legendák szerint Adi Dassler felesége, Käthe kérésére nem tették, hiszen miért is rombolnának le egy gyárat, ahol a munkások sportcipőt meg labdát gyártanak, ha éppen nem szőnyegbombázzák a hazájukat.

A gyár és a márka valószínűleg ennek köszönheti, hogy fennmaradt és világhírűvé vált, sőt, az első néhány nagyobb megrendelést pont a városba telepített légi bázison szolgáló amerikai katonáktól kapták. 

A Panzerschreck sem tűnt el teljesen, amerikai és szovjet fejlesztések is inspirálódtak a németek ötletéből – ami egyébként egy szép folyamat befejezése, tekintve, hogy a német fejlesztés a többek között Észak-Afrikában zsákmányolt, amerikai Bazooka továbbfejlesztése volt.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Öt és fél év szabadságvesztésre ítéltek egy 16 éves fiút, mert „neonáci” csoporthoz tartozott, megpróbálta beszervezni egy iskolatársát is, valamint különböző eszközökkel terjesztette a csoport ideológiáját – jelentette örömködve a zsidó-liberális média.

A berlini rendőrség és az Állami Bűnügyi Rendőrség vizsgálatot indított az Alternatíva Németország (AFD) ellen, amiért a párt székházának teraszára egy integető hóemberfigurát helyeztek ki.

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.

1942. október 3-án volt minden hordozórakéta ősatyja, a V–2 első sikeres startja. A Vergeltungswaffe–2 egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta volt, amit a Nagynémet Birodalom szakemberei fejlesztettek ki a Balti-tenger egy kis szigete, Usedom egy településén, Peenemündében.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.

Göbbels ezt a beszédét 1928. január 9-én mondta el. Ez a legterjedelmesebb fejtegetése a propaganda természetéről. Annál érdekesebb, mert korai időpontban hangzott el.

„A közelgő győzelem lehetőséget ad Németországnak az európai zsidókérdés megoldására, ami véleményem szerint kötelességünk is. A kívánatos megoldás: minden zsidót kitenni Európából.

72 éves korában meghalt Michael Knape, a berlini rendőrség korábbi főnöke, akit csak „neonácivadásznak”, illetve „kemény kutyának” hívtak.

Október elején a szakemberek megkezdték a második világháború során a Balaton vizébe zuhant magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését Balatonakarattya térségében.

A „fehér felsőbbrendűséget” nevezte a legsúlyosabb terrorfenyegetésnek az Egyesült Államok számára Joe Biden Washingtonban.

Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból.

A szélsőjobboldali zenei színtéren nem ritka, hogy a zenekarok fel- és átdolgozzák más bandák közkedvelt dalait. Például az angol Skrewdriver és a német Landser különösen sok nép fiait megihlette.

A 19 éves Sai Varshith Kandulát többek között az elnök és családja, illetve az alelnök és családja testi épségének veszélyeztetésével vádolhatják meg.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

Egy nacionalista lengyel törvényhozó egy tűzoltókészülékkel oltotta el a hanukai gyertyákat az ország parlamentjében egy zsidókkal tartott rendezvényen, ami nemzetközi hisztériát váltott ki.

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.

A német munkásoknak kedvező első munkareformok egyike a fizetett évi szabadság létrehozása volt.

A 17 másodpercnyi, fekete-fehér felvétel 82 év után került elő 2015 júliusában. Az amatőr filmen az látszik, ahogy az akkor hétéves Erzsébet nemzetiszocialista karlendítést tesz.

A „magyar forradalomért való lelkesedés” miatt, vagy 1956-ot csupán ürügyként felhasználva 257 személy ellen alkalmaztak megtorlást a Szovjetunióban. 

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.