Kövess minket -on és -en!

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

1992 áprilisában, vagyis bő másfél évvel Németország újraegyesülése után azt a látszólag hálátlan feladatot kapta, hogy a légi felvételek alapján keressen öntözéshez használt csöveket, árkokat Uckermark régióban, amiket újra lehet hasznosítani.

Azt, hogy ki volt a tereprendezéssel foglalkozó cég gyakornoka, a mai napig homály fedi, de a legenda szerint, amikor elé került egy fotó, „meghűlt az ereiben a vér”. Rögtön mutatta a főnökének, Günter Reschkének, mire bukkant Neubrandenburgtól negyven kilométerre, Zernikow határában.

A mérnöki végzettséggel rendelkező Reschke a környéken született, az NDK-ban nőtt fel. Ő is dörzsölte a szemét, amikor meglátta a fák között tökéletesen kirajzolódó horogkeresztet. Gyorsan behatárolták azt a 60×60 méteres területet, ahol a körülbelül 140 darab vörösfenyő alkotta horogkereszt látható. Ha nem ősszel készítik ezeket a felvételeket, amikor a vörösfenyők a többivel ellentétben színt váltanak, valószínűleg nem is bukkannak rájuk, így azonban jól láthatóan elkülönültek az erdőalkotó fenyőfáktól.

A lokálpatrióta Reschke bérelt egy repülőt, hogy a magasból a saját szemével győződhessen meg, milyen pontos mértani alakzat formálódik ki, és hogy milyen pedánsan ültették el ezeket a fenyőket. Ősszel igazán szembetűnő a mintázat, október végén és november elején, amikor a fák megszabadulnak a lombjuktól. És mivel csak bizonyos magasságból lehetett látni, a Berlinből északra tartó repülők már túl magasan voltak ahhoz, hogy az utasok észrevegyék a szent jelképet, ha kitekintettek a gép ablakain.

Reschkének egy helybéli erdész azt a választ adta, hogy több évtizedet végigéltek már a fák az NDK sűrű erdejében. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a harmincas évek végén kerülhettek a talajba, jó eséllyel 1938-ban vagy egy évvel később. Amit 1992-ben „botanikai gyűlöletkeltésnek” lehetett gondolni, az a harmincas években tiszteletadás volt. Noha arra, hogy ki volt az értelmi szerző, a mai napig nincs egyértelmű magyarázat, csak találgatások.

Egy helyi gazda az állította, hogy gyerekkorában ő ültette el a fákat, de csak feladatot teljesített. Egy másik verzió szerint egy NSDAP-vezető rendelte a fák ültetését, aki Adolf Hitler előtt akart tisztelegni. Az is szárnyra kapott, hogy ez a horogkereszt valójában a hűséget szimbolizálta, mert egy helyi embert kiközösítettek, aki titokban az ellenséges híreket hallgatta a háború elején, és koncentrációs táborba vitték. A falu azonban szerette volna igazolni, hogy elkötelezetten bíznak a nemzetiszocializmusban, nem mindenki olyan, mint az az egy áruló.

De a legvalószínűbb magyarázat talán az, amit a Berliner Zeitung nyomozott ki, eszerint a fákat hálából ültették a Birodalmi Munkaszolgálatnak, amiért egy fontos utca megépült Zernikowban.

Mindenesetre miután a fotó előkerült, a fák nem maradhattak a helyükön. A francia miniszterelnök François Mitterand maga hívta fel német kollégáját, hogy irtsa ki az erdőnek ezen részét, vagy legalábbis olyan legyen a látképe, amiben a horogkeresztforma nem fedezhető fel. 1995-ben ki is vágtak negyven fát. 2000-ben egy Reuters-képen viszont megint kivehető volt az ősi szimbólum, és még abban az évben, december negyedikén kivágtak újabb 25 fenyőt, amivel így végleg megszűnt a szívmelengető látkép.

Kövess minket -on és -en!

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”.