Kövess minket -on és -en!

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

1992 áprilisában, vagyis bő másfél évvel Németország újraegyesülése után azt a látszólag hálátlan feladatot kapta, hogy a légi felvételek alapján keressen öntözéshez használt csöveket, árkokat Uckermark régióban, amiket újra lehet hasznosítani.

Azt, hogy ki volt a tereprendezéssel foglalkozó cég gyakornoka, a mai napig homály fedi, de a legenda szerint, amikor elé került egy fotó, „meghűlt az ereiben a vér”. Rögtön mutatta a főnökének, Günter Reschkének, mire bukkant Neubrandenburgtól negyven kilométerre, Zernikow határában.

A mérnöki végzettséggel rendelkező Reschke a környéken született, az NDK-ban nőtt fel. Ő is dörzsölte a szemét, amikor meglátta a fák között tökéletesen kirajzolódó horogkeresztet. Gyorsan behatárolták azt a 60×60 méteres területet, ahol a körülbelül 140 darab vörösfenyő alkotta horogkereszt látható. Ha nem ősszel készítik ezeket a felvételeket, amikor a vörösfenyők a többivel ellentétben színt váltanak, valószínűleg nem is bukkannak rájuk, így azonban jól láthatóan elkülönültek az erdőalkotó fenyőfáktól.

A lokálpatrióta Reschke bérelt egy repülőt, hogy a magasból a saját szemével győződhessen meg, milyen pontos mértani alakzat formálódik ki, és hogy milyen pedánsan ültették el ezeket a fenyőket. Ősszel igazán szembetűnő a mintázat, október végén és november elején, amikor a fák megszabadulnak a lombjuktól. És mivel csak bizonyos magasságból lehetett látni, a Berlinből északra tartó repülők már túl magasan voltak ahhoz, hogy az utasok észrevegyék a szent jelképet, ha kitekintettek a gép ablakain.

Reschkének egy helybéli erdész azt a választ adta, hogy több évtizedet végigéltek már a fák az NDK sűrű erdejében. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a harmincas évek végén kerülhettek a talajba, jó eséllyel 1938-ban vagy egy évvel később. Amit 1992-ben „botanikai gyűlöletkeltésnek” lehetett gondolni, az a harmincas években tiszteletadás volt. Noha arra, hogy ki volt az értelmi szerző, a mai napig nincs egyértelmű magyarázat, csak találgatások.

Egy helyi gazda az állította, hogy gyerekkorában ő ültette el a fákat, de csak feladatot teljesített. Egy másik verzió szerint egy NSDAP-vezető rendelte a fák ültetését, aki Adolf Hitler előtt akart tisztelegni. Az is szárnyra kapott, hogy ez a horogkereszt valójában a hűséget szimbolizálta, mert egy helyi embert kiközösítettek, aki titokban az ellenséges híreket hallgatta a háború elején, és koncentrációs táborba vitték. A falu azonban szerette volna igazolni, hogy elkötelezetten bíznak a nemzetiszocializmusban, nem mindenki olyan, mint az az egy áruló.

De a legvalószínűbb magyarázat talán az, amit a Berliner Zeitung nyomozott ki, eszerint a fákat hálából ültették a Birodalmi Munkaszolgálatnak, amiért egy fontos utca megépült Zernikowban.

Mindenesetre miután a fotó előkerült, a fák nem maradhattak a helyükön. A francia miniszterelnök François Mitterand maga hívta fel német kollégáját, hogy irtsa ki az erdőnek ezen részét, vagy legalábbis olyan legyen a látképe, amiben a horogkeresztforma nem fedezhető fel. 1995-ben ki is vágtak negyven fát. 2000-ben egy Reuters-képen viszont megint kivehető volt az ősi szimbólum, és még abban az évben, december negyedikén kivágtak újabb 25 fenyőt, amivel így végleg megszűnt a szívmelengető látkép.

Kövess minket -on és -en!

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.