Kövess minket 
-on és 
-en!
Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.
Donald Trump azt gondolja, hogy a vámok csak Kínának ártanak, de talán jobb lenne, ha szétnézne a saját portáján. Az amerikai cégek már most is szenvednek a magasabb költségektől, a megzavart ellátási láncoktól és a csökkenő versenyképességtől. Ennél is nagyobb gondot, valóságos időzített bombát jelent az amerikai államháztartás tartósan túlköltekező mivolta. Az elmúlt két hónapban az államadósság 1 billió dollárral nőtt. Egy állítólag erős gazdaságban miért van az amerikai kormányzati kiadások szintje a második világháború idején mért szinten? Az Egyesült Államok jelenleg a GDP-je körülbelül 44 százalékát költi el évente, ami megegyezik a második világháborús és a 2008-as szinttel. Alig egy hónapja még a 37 billió dolláros államadósság volt a főcím, most már 20 százalékkal közelebb van a 38 billió dollárhoz. Csak júliusban az USA 291 milliárd dolláros hiányt könyvelt el. Ez a második legnagyobb hiány, amelyet valaha júliusban regisztráltak, az államháztartás hiánya immár 1,63 billió dollárra nőtt, és úgy tűnik, hogy el fogja érni a 2 billió dollárt, ami azt jelenti, hogy ez az év a történelem harmadik legnagyobb hiányát fogja hozni.
A Trump-adminisztráció azonban továbbra is fejetlenül költekezik, júliusban a kormányzati kiadások 9,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, és 630 milliárd dollárt tettek ki, ugyanakkor a bevételek csak 2,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, és 338 milliárd dollárt tettek ki. Még ha az államadósság kamatlábát 100 bázisponttal csökkentenék is, ahogyan azt Trump forszírozza az amerikai gazdaság felpörgetésére szánt „csodafegyverként”, időnként lehülyézve a vonakodó Jerome Powell Fed-főnököt, az Egyesült Államok akkor is csak kb. 350 milliárd dollárt tudna megtakarítani évente, és az összes adósság refinanszírozása hosszú évekbe telne.
Ha ez varázslatos módon meg is történne, az Egyesült Államok éves hiánya 2025-ben 1,8 billió dollárról 1,5 billió dollárra csökkenne, és ez továbbra is válságot jelentene. Nem is beszélve arról, hogy az amerikai gazdaság ma már a krónikusan és szisztematikusan hiányos költségvetésen alapul. Az USA költségvetési hiánya az elmúlt öt évben átlagosan a mesterségesen felturbózott kamu-GDP 9 százalékát tette ki. Ez még a 2001-es vagy az 1980-as évek recessziós szintjeit is meghaladja. Ugyanakkor a hiány megszüntetése érdekében történő kiadáscsökkentés gazdasági depresszióhoz vezetne.
Egyszerűen fogalmazva: a jelenlegi fiskális pályán teljes bizonyossággal állítható, hogy az Egyesült Államok hosszú távon csődbe megy. Éppen ez a perspektíva késztette Elon Muskot a Kormányzati Hatékonysági Hivatal (DOGE) létrehozására, és ezért kongatta meg a vészharangot júniusban a kiadási törvényjavaslat (Big Beautiful Bill) ellen, amely 2034-ig további 3300 milliárd dollárral tervezi növelni az államadósságot.
Sovány vigaszt jelenhet az USA számára, hogy Kína legnagyobb ingatlanfejlesztője gyakorlatilag csődbe jutott, és az egykor 50 milliárd dolláros tőzsdei értékű Evergrande részvényeit kivezették a hongkongi tőzsdéről. Ennek nyomán egyes geostratégiai elemzők és gazdasági tenyérjósok most arról fantáziálnak, hogy a kínai ingatlanszektor gyengélkedése láncreakciót fog beindítani, megingatva Kína egész gazdaságát és ezzel letörve a távol-keleti ország nagyhatalmi ambícióit.
Lefogadható, hogy csalatkozni fognak a számításaikban, mert a KKP kontrollált módon fogja szanálni az Evergrande-ot. Kína gazdasága olyan nagy és olyan robusztus, hogy az ingatlanpiaci spekulációs buborék az összérték legfeljebb 5 százalékát teszi ki. Ez szó szerint semmi. Kína reális termelőgazdaságát egy lapon sem lehet említeni Amerikai virtuális fináncgazdaságával, amint azt maguk a szikár statisztikai adatok bizonyítják.
|
|
|
|
|
|
2008 óta a 60 ezer kilométer hosszú globális nagysebességű vasúthálózatból 48 ezer kilométert Kínában építettek. A 10 legnagyobb konténerterminál közül 7 Kínában van, a legnagyobb amerikai konténerterminál csak a világrangsor 17. helyén áll. A 10 legnagyobb vízerőmű közül 4 Kínában található. 2024-re Kína a világ összes elektromos jármű termelésének 70 százalékát, a generikus alapanyagok és aktív gyógyszerhatóanyagok 80 százalékát, a napkollektorok 80 százalékát, az akkumulátorok 77 százalékát, az acél- és cementgyártás több mint 50 százalékát, valamint a finomított ritkaföldfémek 90 százalékát tette ki. A Világbank szerint 2024-re Kína a világ gyártási összteljesítményének 36 százalékát adta, míg az Egyesült Államok a 12 százalékát.
Kína részesedése a globális gyártásban nagyobb, mint az Egyesült Államok, az EU és Japán együttes részesedése. Kína ma több villamosenergiát termel, mint az Egyesült Államok, Európa, Japán és India együttvéve. Kínát a világ második legnagyobb gazdaságának nevezni megtévesztő médiacímke. Az Economist szerint Kína PPP GDP-je csak 25 százalékkal nagyobb, mint az Egyesült Államoké, holott bármilyen objektív számítás a kínai termelési és fogyasztói hatalomról egy olyan gazdaságot eredményez, amely legalább kétszer akkora, mint az Egyesült Államoké.
2023-ban Kína kétszer annyi villamos energiát termelt, mint az Egyesült Államok, 12,6-szor annyi acélt és 22-szer annyi cementet, hajógyárai a világ termelésének több mint 50 százalékát adták, míg az amerikai termelés elenyésző volt. Kína a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a 2030-as évek elejére több napenergiát fog termelni, mint az Egyesült Államok teljes energiafogyasztása. A Nyugaton divatos nézet szerint Kína mindent ellop, amit csak tud, most tehát „ellopja” a Napot is, miközben Amerika csak lopja a napot, régi dicsőségét siratva, és annak ellopása miatt Kínát okolva, Trumppal az élen.
