Kövess minket -on és -en!

Coco Chanel először kalapkészítőként alapította meg első műhelyét, majd 1910-ben nyitotta meg élete üzletét, az évek múlásával egyre jobban terjeszkedett Franciaországban.

1918-ban a Rue Cambon utca 31. szám alatt már butikot is üzemeltetett, ahol nemcsak kalapok, hanem ruhák, majd pár évvel később parfümök is kaphatóak voltak. A legbefolyásosabb divattervezővé vált, így nem csoda, hogy az előkelő társaság is hamar befogadta, olyan befolyásos embereket ismert, mint Winston Churchill brit miniszterelnök, VIII. Eduárd brit király - aki végül lemondott a trónról, így Windsor hercege lett belőle -, felesége, Wallis Simpson, Pablo Picasso vagy Westminster hercege, aki éveken át a szeretője volt.

A 2. világháború kitörése után kilenc hónappal Németország elfoglalta a neki hadat üzenő Chanel hazáját, Párizst hamar ellepték a német katonák 1940 júniusában, Franciaország északi része pedig a nemzetiszocialisták irányítása alá került. Ezekben a heroikus időkben Chanel a Ritz Hotelben élt, ami a német katonák otthonává is vált egyben. Ekkor több új kapcsolatra is szert tett, illetve kémnek is beszervezték, olvasható Pamela Binnings Ewen Párizs királynője - Regény Coco Chanel életéről című könyvében.

Pamela Binnings Ewen a regényt több forrás, pletyka és életrajzi könyv elolvasása után írta meg. Chanel Hans Gunther von Dincklage báró szeretője volt a 2. világháború idején. Dincklage, becenevén Spatz német tisztként és ügynökként dolgozott, emellett Adolf Hitlerrel találkozhatott személyesen, a férfi több más befolyásos németnek is bemutatta Cocót.

Az 1940-es év nem volt túl szerencsés számára, ugyanis unokaöccsét, aki a pletykák szerint az eltitkolt fia volt, André Palasse-t besorozták katonának a háborúban, de hadifogoly lett Németországban, végül súlyos beteg lett. A másik gondja az volt, hogy zsidó üzlettársa, Pierre Wertheimer az Egyesült Államokba szökött, mert ott szerette volna Chanel ikonikus parfümjét gyártatni, ráadásul a férfi az igazgatótanácsból is kirakta a divattervezőt. A cégben a férfihoz képest neki kis tulajdoni részesedés jutott csak. Német szeretője felajánlott neki egy komoly alkut, hogy megszabaduljon ezektől a gondjaitól:

"Spanyolországba mész. A nevedet, a kapcsolataidat fogod használni, és a presztízsedet, hogy befolyásold egy bizonyos ügy kimenetelét, amit majd elmagyarázok, ha beleegyezel az alkuba. Jelentéseket fogsz írni, információval fogsz szolgálni" - olvasható a könyvben.

Elsősorban unokaöccsét akarta megmenteni, de a kalandra is vágyott, ezért könnyen beadta a derekát, hogy a németeknek kémkedjen. Emellett zsidó üzleti partnere viszont kényelmetlen volt számára, mivel emiatt könnyen elvehették volna tőle a cégét, nyilván ez is hatalmas terhet jelentett a divattervezőnek, hiszen számára a vállalkozása jelentette az életét. Az Abwehr német hírszerzés főnökével, Wilhelm Canaris admirálissal is leegyeztették, hogy Chanel Spanyolországba megy.

Azért oda küldték, mert a németek szövetségesek voltak a háborúból kimaradó Franco Spanyolországával, ezáltal az is volt a céljuk, hogy Nagy-Britannia és Németország között is békekötés jöjjön létre. Végül Madridban volt, ahol befolyásos emberekkel tartotta a kapcsolatot, és olyan információkat húzott ki belőlük, melyek hasznosak lehettek a németek számára. Emellett azt kellett terjesztenie, hogy mennyire jó ötletnek tartja, hogy a németek és a britek között szövetség jöjjön létre. Miután végrehajtotta az első küldetését, nem sokkal később kiszabadították unokaöccsét a német fogolytáborból, és az egyik legjobb francia kórházban ápolták. "Dokumentumok bizonyítják, hogy Chanel két spanyolországi küldetésén együttműködött a német katonai hírszerzéssel. Hal Vaughan Egy ágyban az ellenséggel - Coco Chanel titkos háborúja (Európa Könyvkiadó, 2016) című könyvében az ötvenoldalnyi katonai dokumentum néhány fotójának reprodukciója és leírása bizonyítja, hogy az Abwehrnek dolgozott ügynökként. Ahogy ebben a történetben is szerepel, Chanelt F-7124, Westminster kódnév alatt szervezték be Abwehr-ügynöknek" - jegyezte meg a kiadvány szerzője.

"A neve és az olyan személyekkel való ismeretsége, mint Winston Churchill, Sam Hoare, Spanyolország brit nagykövete, valamint Hugh Grosvenor, Westminster hercege, a felsoroltak tudta nélkül megfelelő fedezéket és kapcsolatokat szolgáltatott a küldetéséhez. Bizonyítékok vannak arra, hogy Coco első küldetése után André Palasse, aki beteg volt, és kis híján meghalt, kiszabadult a hadifogságból Németországban" - tette hozzá az író, aki megjegyezte, hogy a két spanyol kémkedést a regényben az egyszerűség kedvéért egy nagy kiküldetésként tálalta.

Hivatalosan Chanel sosem vallotta be, hogy tényleg kémkedett volna Németországnak, az viszont tény, hogy a háború végén, 1944-ben a Szabad Francia Erők emberei letartóztatták, majd kihallgatták őt, de végül hamar kiszabadult. Pamela Binnings Ewen szerint Pierre állt emögött, hogy gyorsan megmenekült a Szabad Francia Erők karmai közül, akik akkoriban igazi megtorlást végeztek azokon, akik kollaboráltak Németországgal, vagy csak jómódban éltek a háború alatt. Más források szerint azonban Winston Churchill húzta ki a bajból Chanelt, aki ezután Svájcba menekült és csak az '50-es években tért vissza Párizsba.

Kövess minket -on és -en!

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).