Kövess minket 
-on és 
-en!
Budán estem szovjet fogságba 1945. február 13-án mint a pécsi m. kir. Kinizsi Pál 11. honvéd tábori tüzérosztály 2. ütegének őrvezetője, a Budafoki út 42. alatt.
Ebben az épületben tartózkodott Viharos őrnagy pécsi gyalogos csoportja. Velük egyesültünk. A szovjetek a nagytétényi hizlalda központi épületében szállásoltak el bennünket. Azonnal dolgoznunk kellett. Én egy hadtápalakulathoz kerültem, amelyik a Székesfehérvárnál harcoló orosz csapatokat látta el...
Székesfehérvárra kerültem 1945. április 4-én, ahonnan 3 nap múlva megszöktem. Többedmagammal a Bakonyba menekültünk, és az iszkaszentgyörgyi, a berhidai és a várpalotai erdőkben bujkáltunk. Ám a szovjetek ismét elfogtak, Érdre vittek, ahol a vasútállomáson napi 16 vagont kellett megrakni a harctéren elhagyott hadianyaggal, többek között a Velencei-tóból kihúzott német harckocsikkal...
Ismét Székesfehérvárra vittek 1945. április 24-én, a Blaha Lujza szanatórium épületébe. Innen két hét múlva továbbszállítottak, de a vagonzárat elfűrészelve, Martonvásár előtt ismét megszöktünk.
Három nap múlva megint elfogtak, bevagoníroztak, Temesváron és Konstancán keresztül a Krím félszigetre, Szevasztopolba szállítottak. Ide május 5-én érkeztünk meg.
Porrogi István – Pécs
HH I/1. (1992)
|
|
|
|
|
|
