Kövess minket -on és -en!

Az első világháború romjain Németország új megmentőre várt. Egy 50 éves bajor költő és drámaíró, Dietrich Eckart úgy érezte megtalálta a megoldást.

De hogyan és mikor találkozott egymással a költő és a világtörténelem egyik legmeghatározóbb alakja, Adolf Hitler?

Eckart, közismert színdarabjaival már a háború előtt hírnevet szerzett magának, emellett vagyont és jó összeköttetéseket is. Kulturált személyiség volt, jól ismert költő, aki képes világosan kifejteni hazafias nézeteit. 1919 elején a Thule Társaság tagjaként többedmagával új politikai szervezet alakításába fogott, létrehozták a Német Munkáspártot, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt elődjét. De ugyanezen év augusztusában jött létre a weimari köztársaság is, melyet viszont Eckart gyengének tartott a zsidó és liberális politikai irányítás miatt, ezért elhatározta, hogy pártja elűzi őket. Ehhez egy lelkesítő vezérre volt szüksége, aki beszél az egyszerű nép nyelvén.

Eckart már egy 1918-ban írt versében megalkotta a megmentőt, akit „Névtelennek” vagy „Nagynak” nevezett, és sokáig nem is kellett rá várnia… 1919 őszén a Német Munkáspárt gyűlésén egy kém is megbújt a tömegben, akit a német hadsereg küldött az esemény kifürkészésére. Csakhogy a fiatalember ráeszmélt arra a gyűlést hallgatva, hogy neki is tetszenek a zsidó- és kommunista-ellenes vélemények, és hogy azok, akik ellen kémkednie kellene, tulajdonképpen a szívéből beszélnek. Olyannyira elkapta a hév, hogy jegyzetelés helyett inkább kiállt a tömeg elé, ahol hatásos beszédének köszönhetőn pillanatok alatt elnémult a csarnok. Szónokolni kezdett, és csípőssége és szenvedélyessége mindenkit lenyűgözött, köztük Eckartot is, aki azonnal tudta, megtalálta, akit keresett. A fiatalembert Adolf Hitlernek hívták.

Eckart felismerte, hogy Hitler képes átadni az ő mondandóját a népnek, és a városi eliten kívül az egész országban is elterjesztheti az árja eszméket, új utakra vezetheti őket. Első találkozásuk után a vonzalom kölcsönössé vált. A jellemük sok szempontból erősen eltért, mégis kötődtek egymáshoz. Eckart afféle világfi volt, aki dohányzott és ivott, Hitlert viszont egyik szenvedély sem érdekelte. Eckartnak tetszett, hogy Hitler egyszerű közkatona létére is képes világosan megfogalmazni azokat az eszméket, amelyeket ő nem tud hatékonyan átadni másoknak.

A költő sokat alakított Hitler viselkedésén, és a két férfi – a 20 év korkülönbség dacára – összebarátkozott. Tanár tanítvány, vagy ha úgy tetszik apa és fiú érzés bontakozott ki közöttük. Hitler rövid időn belül a párt propagandafőnökévé vált, és a két férfi a mozgalom elveinek, tanainak finomításán kezdett dolgozni. Munkájuknak köszönhetően a párt új jelképet – a horogkeresztet – és új nevet is – Nemzetiszocialista Német Munkáspárt – választott magának, mellyel megszületett a 20. századi történelem egyik legbefolyásosabb pártja, az NSDAP.

Kövess minket -on és -en!

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.