Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az első világháború romjain Németország új megmentőre várt. Egy 50 éves bajor költő és drámaíró, Dietrich Eckart úgy érezte megtalálta a megoldást.

De hogyan és mikor találkozott egymással a költő és a világtörténelem egyik legmeghatározóbb alakja, Adolf Hitler?

Eckart, közismert színdarabjaival már a háború előtt hírnevet szerzett magának, emellett vagyont és jó összeköttetéseket is. Kulturált személyiség volt, jól ismert költő, aki képes világosan kifejteni hazafias nézeteit. 1919 elején a Thule Társaság tagjaként többedmagával új politikai szervezet alakításába fogott, létrehozták a Német Munkáspártot, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt elődjét. De ugyanezen év augusztusában jött létre a weimari köztársaság is, melyet viszont Eckart gyengének tartott a zsidó és liberális politikai irányítás miatt, ezért elhatározta, hogy pártja elűzi őket. Ehhez egy lelkesítő vezérre volt szüksége, aki beszél az egyszerű nép nyelvén.

Eckart már egy 1918-ban írt versében megalkotta a megmentőt, akit „Névtelennek” vagy „Nagynak” nevezett, és sokáig nem is kellett rá várnia… 1919 őszén a Német Munkáspárt gyűlésén egy kém is megbújt a tömegben, akit a német hadsereg küldött az esemény kifürkészésére. Csakhogy a fiatalember ráeszmélt arra a gyűlést hallgatva, hogy neki is tetszenek a zsidó- és kommunista-ellenes vélemények, és hogy azok, akik ellen kémkednie kellene, tulajdonképpen a szívéből beszélnek. Olyannyira elkapta a hév, hogy jegyzetelés helyett inkább kiállt a tömeg elé, ahol hatásos beszédének köszönhetőn pillanatok alatt elnémult a csarnok. Szónokolni kezdett, és csípőssége és szenvedélyessége mindenkit lenyűgözött, köztük Eckartot is, aki azonnal tudta, megtalálta, akit keresett. A fiatalembert Adolf Hitlernek hívták.

Eckart felismerte, hogy Hitler képes átadni az ő mondandóját a népnek, és a városi eliten kívül az egész országban is elterjesztheti az árja eszméket, új utakra vezetheti őket. Első találkozásuk után a vonzalom kölcsönössé vált. A jellemük sok szempontból erősen eltért, mégis kötődtek egymáshoz. Eckart afféle világfi volt, aki dohányzott és ivott, Hitlert viszont egyik szenvedély sem érdekelte. Eckartnak tetszett, hogy Hitler egyszerű közkatona létére is képes világosan megfogalmazni azokat az eszméket, amelyeket ő nem tud hatékonyan átadni másoknak.

A költő sokat alakított Hitler viselkedésén, és a két férfi – a 20 év korkülönbség dacára – összebarátkozott. Tanár tanítvány, vagy ha úgy tetszik apa és fiú érzés bontakozott ki közöttük. Hitler rövid időn belül a párt propagandafőnökévé vált, és a két férfi a mozgalom elveinek, tanainak finomításán kezdett dolgozni. Munkájuknak köszönhetően a párt új jelképet – a horogkeresztet – és új nevet is – Nemzetiszocialista Német Munkáspárt – választott magának, mellyel megszületett a 20. századi történelem egyik legbefolyásosabb pártja, az NSDAP.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

A francia rendőrség megölt egy kés és vasrúd miatt egy férfit, aki a palesztinok elleni népirtás elleni tiltakozásul fel akart gyújtani egy zsinagógát az északnyugati Rouen városában.

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.

A szélsőjobboldali zenei színtéren nem ritka, hogy a zenekarok fel- és átdolgozzák más bandák közkedvelt dalait. Például az angol Skrewdriver és a német Landser különösen sok nép fiait megihlette.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától. 

Az osztrák kormány bejelentése szerint 2025-re elkészülhet az épület felújítása, és 2026-ban kezdődhet meg benne a munka.

Zsidó-liberális hiszériát keltett Ausztriában, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt ifjúsági tagozatának toborzóvideóján feltűnik a Hofburg Kastély erkélye, ahonnan 1938-ban kikiáltották az Anschlusst.

A gyűlést az egyik római lakótelepen rendezték az Olasz Szociális Mozgalom (Movimento Sociale Italiano) nevű fasiszta ifjúsági szervezet két tagja 1978-as meggyilkolásának emlékére.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

Körözést adott ki Yaroslav Hunka 98 éves kanadai állampolgár, a Waffen-SS Galícia ukrán hadosztályának veteránja ellen az orosz belügyminisztérium.

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.