Kövess minket -on és -en!

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

Optikai távmérők

A második világháború első felében a korszerű csatahajók a tűzvezetéshez még optikai távmérőket (más néven: bázistávmérőket) alkalmaztak. Ezekkel viszonylag jó pontosságot lehetett elérni, de a háború második felében a radar elavulttá tette azokat.

Amennyiben a Hood-ot és a Bismarck-ot a tűzvezetés szempontjából összehasonlítjuk, úgy az egyik különbség a bázistávmérők mérete volt. Míg a Hood legnagyobb távmérőinek a bázistávolsága 9.1 méter volt, addig a Bismarck esetében ez az érték 10.5 méter volt. Minél nagyobb volt egy távmérő bázistávolsága, annál pontosabban mért.


A Bismarck egyik optikai távmérője

Egy másik igen jelentős különbség az volt, hogy míg a német hajón sztereo-távmérők voltak, addig a brit hajók koincidenciális távmérőket használtak. A német elvileg abból a szempontból volt jobb, hogy gyorsabban megtalálta a helyes lőtávolságot. A brit viszont, ha egyszer megtalálta, akkor nagyon pontosan mért.

A sztereo távmérők emellett abból a szempontból is előnyösebbek voltak, hogy a rossz látási viszonyok kevésbé zavarták azok működését. Továbbá a koincidenciális távmérők inkább kisebb lőtávolság esetében voltak hatásosak.

Remote power control

Egy másik fejlesztés, ami a második világháború idején igen jelentős volt, a lövegek távvezérlése (remote power control) volt. Ennek az volt a lényege, hogy a német csatahajókon a lövegek emelését közvetlenül a tűzvezető központból tudták végezni, míg a brit csatahajókon ezt a löveg személyzete végezte.

Ennek azért volt jelentősége, mivel így jelentős mértékben kiküszöbölték az emberi hiba lehetőségét, ami egy hosszan elhúzódó összecsapásban egyre nagyobb jelentőségű volt, mivel fáradt a legénység.

Taktika

A német csatahajók nem csak azért voltak pontosak, mivel a technika meg volt hozzá, hanem az összecsapások során hatásos taktikát alkalmaztak.

A Dánia-szorosban lezajlott összecsapás kezdetén a német hajók részleges sortüzeket lőttek. Ennek következtében több sortüzet tudtak lőni, különböző távolságokra, ami miatt gyorsabban megtalálták a lőtávolságot.

Lőpor

A két világháború folyamán a német flotta a csatahajóihoz jelentősen biztonságosabb lőport alkalmazott, mint a brit. Ennek következtében nagyon ritka jelenség volt, hogy egy német csatahajó felrobbant, még akkor is, hogyha annak a lőszerraktára találatot kapott.

Erre jó példa a Gneisenau csatahajó esete. A Gneisenau 1942-ben, miközben dokkban volt, légibombától találatot kapott, amikor a brit légierő bombázta. Az egyik bomba a lőszerraktárban robbant fel, de ennek ellenére nem robbant szét a csatahajó, mint a Hood, hanem csak meggyulladt a lőpor. Ugyan a háború hátralévő részében a Gneisenau már nem játszott szerepet, mivel nem volt pénz a kijavítására, de a hajó elvileg javítható maradt.

Ennek a fő oka az volt, hogy a németek már az első világháború idején is egy centralit nevű anyagot kevertek a lőporba, ami stabilizálta azt.

Német csatahajón lőport pakolnak

A briteknek az első világháború után lehetőségük volt a német lőport tanulmányozni, ami alapján továbbfejlesztették a saját lőporukat. Ennek volt az eredménye az SC jelölésű lőpor, vagyis a „Solventless Cordite”.

A németek a lőporgyártásuk fejlesztése során a két világháború között a nitroglicerint kicserélték a DGN-re. Ennek következtében a második világháborús német lőpor alacsonyabb hőmérsékleten égett, mint a brit, ami jót tett a csőélettartamnak. Emellett a nitroglicerin elhagyása logisztikai szempontból is előnyös volt.

A brit lőpor ugyan nem volt a legbiztonságosabb, de a britek a lőpor terén a hajóikhoz egy más fejlesztést a láng nélküli lőport alkalmazták. Ennek azért volt jelentősége, mivel éjszakai csatákban a nehézlövegek sortüzével járó fényjelenséget nagyon messziről lehetett látni. A britek viszont a hajóik jelentés részéhez láng nélküli lőport alkalmaztak, ami ezt a fényjelenséget nagy leredukálta.

Ezért előfordult, hogy éjszakai csatában, ami a német és a brit flotta között

zajlott le, a németek egyszerűen nem látták, hogy a britek honnét lőnek.

Ballisztika

A német csatahajók nehéztüzérségére az alacsonyabb tömeg - nagyobb kezdősebesség kombináció volt jellemző, míg a briteknél fordítva. A két módszernek több előnye illetve hátránya is volt egymáshoz képest.

A német módszer előnye a lapos röppálya volt, ami segítette a célzást. Emellett a kisebb tömegű gránátok jót tettek a csőélettartamnak is.

A Tirpitz lövegei

A britek ezzel szemben nehezebb gránátokat lőttek ki meredekebb röppályán. Ennek az volt előnye, hogy nagyobb lőtávolság esetén a brit gránátok kevésbé veszítettek a mozgási energiájukból, vagyis nagyobb volt a páncélátütő képességük.

Emellett a britek az alacsonyabb kezdősebességgel a nagy távolságú harcra optimalizálták a nehéztüzérségüket. Ennek az volt az oka, hogy egy meredek röppályán kilőtt gránát a kisebb kezdősebesség ellenére vastagabb páncélfedélzetet tudott átütni, mivel meredekebben csapódott. Ez egy jó példa egy olyan fejlesztésre, amikor a kevesebb több.

Amennyiben a szórást tekintve hasonlítjuk össze a brit és a német nehézlövegeket, úgy az a különbség volt megfigyelhető, hogy a német lövegeknek a hossz-irányú szórása volt nagyobb, míg a britek esetében az oldalirányú.

Források:

http://www.navweaps.com/index_tech/tech-100.php

http://www.navweaps.com/index_tech/tech-078.php

http://www.navweaps.com/index_tech/tech-052.php

https://www.kbismarck.com/controltiri.html

John Campbell: Naval Weapons of World War 2

Kövess minket -on és -en!

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. 

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

A szerb hatóságok kiemelték a Dunából a második világháború idején elsüllyesztett egyik német hadihajóroncsot. A folyam mélyén még további mintegy negyven roncs található, amelyekben mindmáig ott hevernek az egykori robbanóanyagok.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Több mint ezerkétszáz nacionalista vonult fel szombaton délután Drezda belvárosában, hogy megemlékezzenek az 1945-ös angol-amerikai terrorbombázás áldozatairól. A békés demonstrációt azonban jelentős antifasiszta őrjöngés is kísérte.

Filip Turek nem tartja magát nemzetiszocialistának, de a rendőrség már nyomoz ellene ezügyben. Karlendítős fotó is elérhető róla, ami autójában készült, amibe elmondása szerint mindig pontosan 88 liter benzint tankol.

Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali verőemberből lett EP-képviselő, valamint társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Kommandósok és bilincsek nélkül jelent meg legutóbbi tárgyalásán az antifa támadások elsőrendű vádlottja. Az olasz nőnek az ügyben ez volt a harmadik tárgyalása, de vallomást mindeddig még nem tett az ülések idején.