Kövess minket 
-on és 
-en!
1915. szeptember 6-án gurult le a történelem első tankja a gyártósorról. Néhány nappal később megkezdődött a harckocsi tesztelése, 1916. szeptember 15-én pedig a Somme-nál már élesben is bevetettek tankokat.
A harckocsik az első világháború során idővel egyre hatékonyabb fegyvernek bizonyultak, a második világháborúban pedig már komoly szerepet játszottak a csatatereken.
Az ókortól a Little Willie-ig
A tank ókori elődje, a harci szekér több mint 5000 évvel ezelőtt jelent meg a harcmezőkön. A szerkezet lélektani hatása felbecsülhetetlen volt.
Képzeljük csak el, mit éreztek a bronzkori harcosok, amikor az út porát felverő félelmetes harci szekerek tömegei kezdtek el feléjük vágtázni. Az íjászoknak megfelelő védelmet nyújtó szekerekkel a katonák azonnali, és szinte leküzdhetetlen előnyre tettek szert.
Ókori római harci szekér (kép forrása: Pinterest)
A korát jóval megelőző Leonardo da Vinci készített vázlatot többek között helikopterről, búvár- és vízifelszerelésről, valamint kerékpárról, vagyis olyan eszközökről, amelyek a 15-16. században még nem léteztek. Nem meglepő, hogy a polihisztor, aki a háborús szerkezetek iránt is komoly érdeklődést mutatott, egy tankhoz hasonló gépről is kidolgozott egy vázlatot 1487-ben.
A teknőspáncél által ihletett, kör alakú, a tetején kúpban végződő, fából készült szerkezetből egyenletesen elosztva fegyverek álltak volna ki. A gép belsejében egy katona egymástól függetlenül irányíthatta volna a négy kereket, így a szerkezet minden irányba képes lett volna haladni.
|
|
|
|
|
|
Leonardo da Vinci harcjármű-terve (kép forrása: Wikimedia Commons)
A Little Willie (vagyis a Kis Willie) különös névnek tetszhet egy harckocsi számára, mégis ez lett az első világháború - és egyben a történelem - során kifejlesztett első tank beceneve. A szerkezetet arra fejlesztették ki, hogy megvédje az ellenséges vonalak áttörésének szándékával előrenyomuló katonákat.
Az első teljes tank 1915. szeptember 6-án készült el, de rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy még számos fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a Little Willie-t valóban hatékonyan vethessék be a harcok során.
A harckocsi végsebessége nem érte el a 4 km/h-t, és még ezzel a sebességgel haladva is túlmelegedett, emellett pedig gyakran beragadt a lövészárkokban, vagyis a legalapvetőbb feladatainak teljesítésére sem volt alkalmas.
A tank, vagyis tartály elnevezést biztonsági okokból adták a harckocsinak, hogy ennek segítségével álcázzák az ellenség előtt. A tank megnevezés hallatán mindenki arra gondolhatott, hogy csak vizet, és nem katonákat, valamint fegyvereket szállítanak a szerkezetekben.
A Big Willie-től napjainkig
A Little Willie bukása megnyitotta az utat egy néhány hónappal későbbi fejlesztés, a széles lövészárkokon történő átkelésre elődjénél már jóval alkalmasabb Big Willie előtt. Bár ezt a fejlesztést is túlzás lenne hatalmas sikerként elkönyvelni, de a prototípus elég hasznosnak bizonyult ahhoz, hogy a brit hadvezetés a belőle kifejlesztett, Mark I néven ismert modellt már harcképesnek tekintse.
Bár a harckocsi helytállt a csatatéren, még számos megoldatlan probléma tornyosult a fejlesztők előtt. A szerkezet még mindig túl lassú volt, manőverező képességének tekintetében is akadtak hiányosságok, és hosszabb megterhelésre még nem volt alkalmas.
|
|
|
|
|
|
A harckocsi emellett rendkívül kényelmetlennek bizonyult a legénység számára, mivel a tank belsejében a hőmérséklet akár az 50 °C-t is elérhette, a levegő pedig könnyedén megtelhetett üzemanyaggőzzel, ami akár a katonák eszméletvesztéséhez is elvezethetett.
Meghibásodott Mark I-es harckocsi Palesztinában (kép forrása: tank100.com)
A Mark I-et 1916. szeptember 16-án, a somme-i csatában vetették be először a harcmezőn, de a britek az egész háború alatt dolgoztak a modell továbbfejlesztésén. A cambrai-i csatára kifejlesztették a 476 Mark IV típusú harckocsit, amelynek segítségével egy meglepetésszerű támadás során több ezer német katonát ejtettek fogságba.
Bár az esős időjárás komoly akadályt jelentett a tankok számára, és a németek - részben ennek köszönhetően - végül egy sikeres ellentámadással lényegében teljesen visszafoglalták az antanterők által megszerzett területeket, az ütközet bebizonyította, hogy a megfelelően kifejlesztett tankok értékes harci potenciállal rendelkezhetnek.
Mark IV harckocsi önvontató rúddal (kép forrása: Wikimedia Commons)
Nem az Egyesült Királyság volt azonban az egyetlen, ahol a háború alatt harckocsikat gyártottak. Franciaországban például a háború végére már 1200-zal több tankkal rendelkezett, mint a britek. A németek csak lassan ébredtek rá, hogy mennyire hasznosnak bizonyulhatnak a harckocsik a csatatéren, de idővel ők is elkezdtek az antanttól zsákmányolt tankokat bevetni.
A két világháború között tovább folytatódott a tankok fejlesztése. A britek és a franciák mellett a szovjetek, az amerikaiak, valamint - annak ellenére, hogy a versailles-i békeszerződés ezt tiltotta - a németek is megalkották saját harckocsijaikat.
Az antantcsapatok által zsákmányolt német A7V harckocsi (kép forrása: Reddit)
|
|
|
|
|
|
Az újonnan kifejlesztett tankok nagyobb tűzerővel rendelkeztek és pontosabban céloztak, komolyabb védelmet nyújtottak a katonáknak, és gyorsabbnak is bizonyultak elődeiknél. Az új tankok ritkábban hibásodtak meg, és keményebb terepen is jobban tudtak haladni első világháborúban bevetett társaiknál.
A második világháborúban már külön tankegységeket is felállítottak a szemben álló felek, és számos nagyszabású tankcsatára is sor került. A harckocsik bevetése - az első világháborúval ellentétben - ekkor már egy előre felvázolt, világos stratégia alapján történt meg.
Német Tiger I és Panther harckocsik vonulnak a Kurszki csatában (1943 július)
A történelem legnagyobb, mintegy kétmillió katona részvételével zajló tankcsatájában, az 1943-as kurszki ütközetben az ötezer harci repülő mellett mintegy hatezer harckocsit is bevetettek. A szovjetek végül győztek, de 177 ezer katonát veszítettek, míg a német oldalon 54 ezren maradtak ott a csatatéren.
A második világháború után tovább fejlődött a harckocsik technológiája: páncélzat, tűzerő és pontosság tekintetében is erősebbnek és hatékonyabbnak bizonyultak elődeiknél. A gépek kialakítása hellyel-közzel változatlan maradt. A hidegháború során számos fegyveres konfliktusban, többek között a koreai és a vietnami háborúban, valamint számos közel-keleti konfliktusban is bevetettek tankokat.
Brit Chieftain harckocsi iráni szolgálatban az irak-iráni háborúban (kép forrása: Pinterest)
Manapság a harckocsik alkalmazása az egyre hatékonyabb tankelhárító fegyverek, valamint az ellenségre a katonák életének kockáztatása nélkül támadó drónok bevetésének köszönhetően kezd háttérbe szorulni. Bár a tankok jövője kérdéses, a szerkezet az elmúlt száz év során bebizonyította, hogy képes helytállni, és ha kell, a nehéz körülményekhez is alkalmazkodni a csatamezőn.
|
|
.jpg)
|
|
|
|
