Kövess minket -on és -en!

1915. szeptember 6-án gurult le a történelem első tankja a gyártósorról. Néhány nappal később megkezdődött a harckocsi tesztelése, 1916. szeptember 15-én pedig a Somme-nál már élesben is bevetettek tankokat.

A harckocsik az első világháború során idővel egyre hatékonyabb fegyvernek bizonyultak, a második világháborúban pedig már komoly szerepet játszottak a csatatereken.

Az ókortól a Little Willie-ig

A tank ókori elődje, a harci szekér több mint 5000 évvel ezelőtt jelent meg a harcmezőkön. A szerkezet lélektani hatása felbecsülhetetlen volt.

Képzeljük csak el, mit éreztek a bronzkori harcosok, amikor az út porát felverő félelmetes harci szekerek tömegei kezdtek el feléjük vágtázni. Az íjászoknak megfelelő védelmet nyújtó szekerekkel a katonák azonnali, és szinte leküzdhetetlen előnyre tettek szert.

Ókori római harci szekér (kép forrása: Pinterest)

A korát jóval megelőző Leonardo da Vinci készített vázlatot többek között helikopterről, búvár- és vízifelszerelésről, valamint kerékpárról, vagyis olyan eszközökről, amelyek a 15-16. században még nem léteztek. Nem meglepő, hogy a polihisztor, aki a háborús szerkezetek iránt is komoly érdeklődést mutatott, egy tankhoz hasonló gépről is kidolgozott egy vázlatot 1487-ben.

A teknőspáncél által ihletett, kör alakú, a tetején kúpban végződő, fából készült szerkezetből egyenletesen elosztva fegyverek álltak volna ki. A gép belsejében egy katona egymástól függetlenül irányíthatta volna a négy kereket, így a szerkezet minden irányba képes lett volna haladni.

Leonardo da Vinci harcjármű-terve (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Little Willie (vagyis a Kis Willie) különös névnek tetszhet egy harckocsi számára, mégis ez lett az első világháború - és egyben a történelem - során kifejlesztett első tank beceneve. A szerkezetet arra fejlesztették ki, hogy megvédje az ellenséges vonalak áttörésének szándékával előrenyomuló katonákat.

Az első teljes tank 1915. szeptember 6-án készült el, de rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy még számos fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a Little Willie-t valóban hatékonyan vethessék be a harcok során.

A harckocsi végsebessége nem érte el a 4 km/h-t, és még ezzel a sebességgel haladva is túlmelegedett, emellett pedig gyakran beragadt a lövészárkokban, vagyis a legalapvetőbb feladatainak teljesítésére sem volt alkalmas.

A tank, vagyis tartály elnevezést biztonsági okokból adták a harckocsinak, hogy ennek segítségével álcázzák az ellenség előtt. A tank megnevezés hallatán mindenki arra gondolhatott, hogy csak vizet, és nem katonákat, valamint fegyvereket szállítanak a szerkezetekben.

A Big Willie-től napjainkig

A Little Willie bukása megnyitotta az utat egy néhány hónappal későbbi fejlesztés, a széles lövészárkokon történő átkelésre elődjénél már jóval alkalmasabb Big Willie előtt. Bár ezt a fejlesztést is túlzás lenne hatalmas sikerként elkönyvelni, de a prototípus elég hasznosnak bizonyult ahhoz, hogy a brit hadvezetés a belőle kifejlesztett, Mark I néven ismert modellt már harcképesnek tekintse.

Bár a harckocsi helytállt a csatatéren, még számos megoldatlan probléma tornyosult a fejlesztők előtt. A szerkezet még mindig túl lassú volt, manőverező képességének tekintetében is akadtak hiányosságok, és hosszabb megterhelésre még nem volt alkalmas.

A harckocsi emellett rendkívül kényelmetlennek bizonyult a legénység számára, mivel a tank belsejében a hőmérséklet akár az 50 °C-t is elérhette, a levegő pedig könnyedén megtelhetett üzemanyaggőzzel, ami akár a katonák eszméletvesztéséhez is elvezethetett.

Meghibásodott Mark I-es harckocsi Palesztinában (kép forrása: tank100.com)

A Mark I-et 1916. szeptember 16-án, a somme-i csatában vetették be először a harcmezőn, de a britek az egész háború alatt dolgoztak a modell továbbfejlesztésén. A cambrai-i csatára kifejlesztették a 476 Mark IV típusú harckocsit, amelynek segítségével egy meglepetésszerű támadás során több ezer német katonát ejtettek fogságba.

Bár az esős időjárás komoly akadályt jelentett a tankok számára, és a németek - részben ennek köszönhetően - végül egy sikeres ellentámadással lényegében teljesen visszafoglalták az antanterők által megszerzett területeket, az ütközet bebizonyította, hogy a megfelelően kifejlesztett tankok értékes harci potenciállal rendelkezhetnek.

Mark IV harckocsi önvontató rúddal (kép forrása: Wikimedia Commons)

Nem az Egyesült Királyság volt azonban az egyetlen, ahol a háború alatt harckocsikat gyártottak. Franciaországban például a háború végére már 1200-zal több tankkal rendelkezett, mint a britek. A németek csak lassan ébredtek rá, hogy mennyire hasznosnak bizonyulhatnak a harckocsik a csatatéren, de idővel ők is elkezdtek az antanttól zsákmányolt tankokat bevetni.

A két világháború között tovább folytatódott a tankok fejlesztése. A britek és a franciák mellett a szovjetek, az amerikaiak, valamint - annak ellenére, hogy a versailles-i békeszerződés ezt tiltotta - a németek is megalkották saját harckocsijaikat.

Az antantcsapatok által zsákmányolt német A7V harckocsi (kép forrása: Reddit)

Az újonnan kifejlesztett tankok nagyobb tűzerővel rendelkeztek és pontosabban céloztak, komolyabb védelmet nyújtottak a katonáknak, és gyorsabbnak is bizonyultak elődeiknél. Az új tankok ritkábban hibásodtak meg, és keményebb terepen is jobban tudtak haladni első világháborúban bevetett társaiknál.

A második világháborúban már külön tankegységeket is felállítottak a szemben álló felek, és számos nagyszabású tankcsatára is sor került. A harckocsik bevetése - az első világháborúval ellentétben - ekkor már egy előre felvázolt, világos stratégia alapján történt meg.

Német Tiger I és Panther harckocsik vonulnak a Kurszki csatában (1943 július)

A történelem legnagyobb, mintegy kétmillió katona részvételével zajló tankcsatájában, az 1943-as kurszki ütközetben az ötezer harci repülő mellett mintegy hatezer harckocsit is bevetettek. A szovjetek végül győztek, de 177 ezer katonát veszítettek, míg a német oldalon 54 ezren maradtak ott a csatatéren.

A második világháború után tovább fejlődött a harckocsik technológiája: páncélzat, tűzerő és pontosság tekintetében is erősebbnek és hatékonyabbnak bizonyultak elődeiknél. A gépek kialakítása hellyel-közzel változatlan maradt. A hidegháború során számos fegyveres konfliktusban, többek között a koreai és a vietnami háborúban, valamint számos közel-keleti konfliktusban is bevetettek tankokat.

Brit Chieftain harckocsi iráni szolgálatban az irak-iráni háborúban (kép forrása: Pinterest)

Manapság a harckocsik alkalmazása az egyre hatékonyabb tankelhárító fegyverek, valamint az ellenségre a katonák életének kockáztatása nélkül támadó drónok bevetésének köszönhetően kezd háttérbe szorulni. Bár a tankok jövője kérdéses, a szerkezet az elmúlt száz év során bebizonyította, hogy képes helytállni, és ha kell, a nehéz körülményekhez is alkalmazkodni a csatamezőn.

Kövess minket -on és -en!

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként.