Kövess minket -on és -en!

1949. október 7-én jött létre a Német Demokratikus Köztársaság a második világháborút követően szovjet megszállás alá került Németország keleti felén. A két német állam csak 1990. október 3-án egyesült ismét.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió a második világháború utolsó hónapjaiban, a jaltai konferencián egyeztek meg abban, hogy Németországot a franciák bevonásával megszállási övezetekre osztják majd fel, Berlin fölött együtt gyakorolják az ellenőrzést.

A legfőbb hatalmat a három hatalom veszi át az ország leszerelése, megszállása és a nemzetiszocializmus maradványainak megsemmisítése érdekében. Az egész Németországra vonatkozó kérdésekben döntő Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. június 5-én jött létre.

A szovjet zónában 1945-ben "demokratikus antifasiszta koalíció" alakult, majd a szovjet megszálló hatóságok 1946-ban kierőszakolták a munkáspártok: a szociáldemokraták (SPD) és a kommunisták (KPD) egyesülését.

A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) 1946 októberében minden tartományban többséghez jutott a választásokon, kivételt csak az ekkor még nem megosztott Berlin jelentett, ahol az SPD külön indult és a voksok majdnem felét kapta.

Az egykori háborús szövetségesek viszonya 1946-tól megromlott. A szovjet és a nyugati zónák határát lezárták, 1948 márciusában a szovjet és a nyugati fél közti ellentétek miatt beszüntette tevékenységét a Szövetséges Ellenőrző Tanács.

1948. június 20-án a francia, angol és amerikai megszállási övezetekből létrejött Trizóniában valutareformot hajtottak végre. A német márka bevezetését a Szovjetunió a potsdami egyezmény megsértésének értelmezte, és blokád alá vette Nyugat-Berlint.

A blokád csak 1949. május 12-én ért véget, s néhány nappal később, 1949. május 23-án kihirdették a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényét.

Erre a fejleményre már felkészültek Kelet-Németországban. 1947-ben megalakult a Népi Kongresszus, amely 1948 márciusában 100 tagú Néptanácsot választott. Nagyjából az NSZK létrejöttével egy időben megválasztották a Népi Kongresszus tagjait, ekkor azonban már csak az NSZEP dominálta egységes listákra lehetett szavazni.

A Népi Kongresszus május 29-én elfogadta a "demokratikus német állam" alkotmányának tervezetét. Időközben Sztálin utasítására az NSZEP "új típusú párttá" alakult, a marxizmus-leninizmus és az osztályharc elmélete mellett kötelezte el magát, és a demokratikus centralizmus alapján szerveződött újjá.

A párt, élén az asztalosból lett keményvonalas funkcionárius Walter Ulbrichttal, ellenőrzése alá vonta a társadalmi és tömegszervezeteket is.

1949. október 7-én a Néptanács berlini ülésszakán kikiáltotta a Német Demokratikus Köztársaságot, és annak ideiglenes parlamentjévé, Népi Kamarává nyilvánította önmagát. A kormányalakítással Otto Grotewohlt, az NSZEP képviselőjét bízták meg, az NDK első elnöke Wilhelm Pieck lett.

Az "első német munkás-paraszt állam" létrejöttével véglegessé vált Németország megosztottsága, a két német állam csak a kelet-európai szocialista rendszerek bedőlése után, 1990. október 3-án egyesült ismét.

Kövess minket -on és -en!

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

„Nem engedhetjük meg, hogy a zsidókból nácikat csináljanak” – üzente a rabbi, aki büszke a garázdaságra, amit elkövetett.

2024. október 19-én egy német nemzetiszocialista párt, a Der Dritte Weg előadást szervezett, amelyen Abdallah Melaouhi, Rudolf Hess egykori ápolója tartott előadást.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Egy angol nemzetiszocialista éppen a saját fehér fajvédő kiáltványát írta, amikor elfogták a rendőrök, amiért megszúrt egy invazív migránst a mellkasán.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Oroszországban visszatért egy hazafias trend: a tettre kész nacionalisták elrettentő támadásokat osztanak meg invazív etnikumok és más idegenhonos személyek ellen.

Chris Minns, az ausztrál Új-Dél-Wales szövetségi állam miniszterelnöke megfogadta, hogy határozottan fellép a jobboldali „szélsőségesekkel” szemben, mindössze azért, mert egy csoport nemzetiszocialista balaklavát viselve felszállt egy sydney-i vonatra az Ausztrália napon.