Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

A szervezet megalapítása egy Max Naumann nevű ügyvédhez köthető, aki egy zsidó család sarja volt ugyan, ám minden „német” szeretett volna lenni. Ügyvédnek tanult Berlinben, majd Nürnbergben szerzett doktori fokozatot, az első világháborúban pedig gyalogos katonaként Vaskeresztet is kapott. A háború után Berlinbe költözött, a weimari köztársaság alatt pedig a konzervatív-liberális Német Néppárt tagja volt. A már a századforduló előtt is növekvő antiszemitizmusra egyedi válasza volt, azt vallotta, hogy ezt a zsidó identitás hangsúlyozása váltja ki, ezért hevesen ellenezte a cionizmust, valamint a legtöbb zsidó szervezet munkáját.

Naumann úgy gondolta, hogy az antiszemitizmust csak teljes asszimilációval lehet megakadályozni, és az 1921-ben megalapított, hivatalosan Német Nemzeti Zsidók Szövetsége (Verband Nationaldeutscher Juden) nevű szervezet színeiben is ezt az álláspontot képviselte. A szövetség fő célja az volt, hogy a németországi zsidók a zsidó identitásukat teljesen levetkőzve olvadjanak be a német népbe, emellett pedig élesen elkülönítették egymástól a németországi és a máshonnan származó zsidókat is. Különösen a Kelet-Európából egyre nagyobb számban Németországba érkező, ortodox zsidókkal volt problémájuk, akikre alsóbbrendűként tekintettek.

Naumann szervezete a weimari köztársaság vége felé a nacionalista, monarchista Német Nemzeti Néppárthoz érezte a legközelebb magát, dacára annak, hogy az érzés sosem volt kölcsönös, amikor pedig Adolf Hitler 1933-ban hatalomra került, pozitív szereplőként tekintett rá, az antiszemitizmusát pedig elhanyagolhatónak tartotta. Ez egyébként nem volt példa nélküli a zsidóság körében sem, eleinte sokan gondolták azt, hogy ezzel „csak az emberek figyelmét akarta felkelteni”, és a zsidótörvények után is voltak, akik úgy gondolták, hogy ezek csak a sokszor általuk is elítélt kelet-európai zsidókra vonatkoznak.

Naumann szervezete nem lett meghatározó politikai erő a német zsidó közösségben, de a fősodortól merőben eltérő véleménye miatt rendszeresen foglalkoztak vele. Naumannék egyebek mellett küzdöttek a világszerte zajló németellenes bojkottok ellen, kiáltványokat adtak ki arról, hogy a zsidókkal méltányosan bánnak, és a szenvedésük szükséges ahhoz, hogy helyrehozzák a németellenes elemek által okozott károkat. Naumann 1933-ban azt állította, hogy a cionisták nemzetárulók, beleértve például Albert Einsteint is, a kelet-európai zsidókat pedig azzal korholta, hogy csak nyerészkedni mentek az országba a világháború után, és a német állam jogosan kobozhatná el az ingatlanjaikat.

1934-ben egy olyan közleményt is kiadtak, amely szerint a német nép és a hazájuk jólétét mindig a sajátjuk elé helyezték, ezért a személyes nehézségeik ellenére is üdvözölték Hitler hatalomra jutását.

Egyes források szerint akkoriban népszerű vicc volt, hogy Naumannék úgy zárják a gyűléseiket, hogy karlendítés után azt kiáltják, hogy „Le velünk!”. Ennek fényében különösen fájó lehetett nekik, hogy a Führer nem osztotta az asszimilációs törekvéseiket, így a korábban említett Imhausennel vagy éppen a német hadsereg több prominens tagjával, köztük a második világháború alatt a Luftwaffe utolsó tábornokával, Helmuth Wilberggel ellentétben belőlük sosem lett igazi árja, a szervezetet 1935. november 18-án betiltották, Naumannt pedig még aznap elvitte a Gestapo, és csak néhány héttel később, egy öngyilkossági kísérlet után engedték el. Végül 1939 májusában, rákban halt meg.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

Egy 28 éves mississippi férfi ellen szövetségi vádat emelnek, mert zsidóknak telefonált Adolf Hitlerrel és a holokauszttal kapcsolatban.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 23-án.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

A „német” gondolatrendőrség feloszlatott egy nemzetiszocialista rockkoncertet a türingiai Sonnebergben szombat este.

A fejlesztők számára „kínos” problémákba futott a Google képgeneráló mesterséges intelligenciája, a javításig nem is lehet tőle emberábrázolást kérni.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Az emberiség egyik óriási bravúrja a nemzetiszocializmussal kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a III. Birodalom történetének egy részét.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Miért maradnak le a férfiak – konkrétan a fehér férfiak Nyugaton – manapság jobban, mint valaha? Vagy lemaradnak a nőkhöz képest, vagy egyszerűn teljesen kiesnek a társadalomból, olyannyira, hogy egyesek kezdik a gyengébb nemnek nevezni őket.

Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidót szállított a német munkatáborok felé – írja az MTI.

Úgynevezett „tiltott önkényuralmi jelkép” használatának vádjával bíróság elé állítják Björn Höckét, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt Türingia tartományi vezetőjét – közölte a hallei tartományi bíróság.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

Súlyos börtönévekkel fenyegetnek egy fiatal férfit Michigan államban, miután horogkeresztet festett egy zsinagóga falára.

Az tény, hogy november 4-én hajnalban a szovjet csapatok ismét rátörtek Budapestre, Nagy Imre a Jugoszláv nagykövetségre menekült. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy ezen a napon leverték volna a szabadságharcot. Sőt.