Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

(Egy héttel előbb egyik este apámat – aki tanító volt – vitte el egy orosz katona azzal, hogy az új iskolaév beindításáról akar vele beszélni. Többé nem láttuk.)

Anyám elkísért, de őt hazaküldték. Engem ott tartottak: a református iskolába vittek át, ahová a többieket is begyűjtötték. Majd délután elindultunk a nagy hóban, kemény fagyban, lovas orosz kísérettel a nyolc kilométerre levő Tiszalucra. Ide gyűjtötték össze a környékbelieket. Egy hét múlva, január végén, kemény hidegben Szerencsre gyalogoltunk. Itt voltunk egy hétig élelmezés nélkül, csak azt ettük, amit otthonról hoztunk. Tisztálkodási lehetőség nem volt, eltetvesedtünk.

Szökni nem próbáltunk, mert elhittük, amit hazudoztak, hogy hamarosan megyünk haza. Február elején raktak bennünket vagonba. Ploestiben át kellett cipelnünk a kályhát, a vizeshordót és a még megmaradt élelmet a széles nyomtávú vagonokba.

Szerelvényünk Dnyetropetrovszktól mintegy 100 kilométerre, egy bányatelepnél ért célba. Gyalog mentünk fegyveresek kíséretében a 3-4 kilométerre lévő lágerbe, ahol 12 egyemeletes épületben helyeztek el bennünket. Utána megfürdettek és fertőtlenítettek.

Odaérkezésünkkor a lágerben főleg Erdélyből elhurcolt sváb, szász nőket, férfiakat találtunk. Ők voltak beosztva tolmácsnak, műhely- és konyhai munkára. Rajtuk kívül voltak ott még – nem sokan – németek, szlovákok, ruszinok, lengyelek. A láger létszáma háromezer fő körül lehetett.

Stalter Sándor – Szuhogy
HH 1995/4.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Zala megyében, a dombos Göcsejben fekszik Nova, "Göcsej szíve". A község eseményekben dús történetében akadt néhány olyan, amelyet érdemes feljegyezni. Ilyen volt Szálasi Ferenc látogatása 1945 februárjában.

A Római Birodalom és Oroszország történelmi példája meggyőzően bizonyítja, hogy a kollektivista-bolsevista ideológia pszichésen-mentálisan beteg társadalmakban alig talál ellenállásra.

Az ausztrál kormány a „szélsőjobboldal erősödése” miatt a nemzetiszocialista jelképek betiltását fogja kezdeményezni, jelentette be Mark Dreyfus igazságügyi miniszter.

Tasmania a zsidó-liberális média tálalása szerint „történelmet írt azzal, hogy Ausztrália első államaként betiltotta a náci tisztelgést”.

Az 1913-as születésű Bosnyák Imrét az elsők között érintette meg a magyar nemzetiszocializmus, a hungarizmus eszméje.

Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.

Alexander Netlingnek jellegzetes megjelenést kölcsönöz a horogkereszt és számos más fajvédő szimbólum, amelyet különösen jól látható helyre tetováltak.

Az amerikai neobolsevik rezsim feudális hierarchiájában értelemszerűen legfe­lül tanyázó, sőt egyenesen piedesztálra emelt feketék elsősorban a rabszolga őseik által a déli gyapotföldeken végzett ingyenmunka kompenzálásaként akarják kirázni a gatyájukból fehér hűbéreseiket.