Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
Íme, az amerikai feketék fehérekkel szembeni elszemtelenedésének folyamata dióhéjban, néhány jellemző megnyilatkozásukkal illusztrálva.
„Maguk, fickók, éveken át gyakorolták a diszkriminációt, most rajtunk a sor” – vetette oda az amerikai Legfelsőbb Bíróság első feketéje (a neve nem fontos) az egyik fehér kollégájának (cit. William O. Douglas, The Court Years 1939–1975, N.Y. 1980).
Ez a 70-es években történt. Alig néhány évvel azután, hogy a demokrata Kennedy és Johnson elnökök „emancipálták” a feketéket.
Arra a költői kérdésre, hogy milyen világot akar a kölykeire hagyni, az egyik New York-i egyetem Afroamerikai Tanulmányok Tanszékének akkori vezetője (a neve nem fontos) azt a prózai választ adta, hogy „olyat, amelyben már egyáltalán nincsenek fehérek” (Rutherford Magazine, 1995. május). Tőle származik az a forradalmian új antropológiai elmélet is, miszerint a fehérek „jégemberek”, ezért „erőszakosak és kegyetlenek”, a feketék viszont „napemberek”, ezért „könyörületesek és békések”. Ezt a fekete tudóst nyilvánvalóan hidegen hagyják a vuduelméletét cáfoló bűnügyi statisztikák, de ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a fekete „tudományosság” egyik deklarált alapelve éppen az objektív tények – mint a „fehér felsőbbrendűség” és a „rendszerszintű rasszizmus” tartósítására szolgáló eszközök – következetes negligálása.
„A fehér férfiaknak mindig törvénytelen fehér férfiként szerveződni” – írta egy másik néger nímand szintén a 90-es években, idejekorán megjósolva az USA-ban mára uralkodóvá vált fehérellenes állami normatívát. („Dubiously Exclusive”, The Washington Post, 1995. 11. 24.)
Egy ugyancsak néger, nevesincs „filozófiaprofesszor”, aki kritikai fajelméletből doktorált, és „afrikai filozófiát” (sic!) tanít amerikai és brit egyetemeken, a hiphopot mint „fekete művészeti irányzatot” használva lencseként a filozófiai eszmékhez, egy 2007-es cikkében a „fehérség elleni erőszak lehetséges jogosságáról” értekezve azt írja, hogy „történelmileg az erőszak alkalmazása komoly opció volt az afrikai nép felszabadításában a fehérség kulturális zsarnoksága alól, és ismét kézenfekvő és bizonyos értelemben szükséges politikai opcióként kell kutatni”. Miután 2012-ben bemutatták Quentin Tarantino westernfilm-paródiáját, a Django elszabadul néger főhőse, Jamie Foxx az egyik tévéshow-ban azon poénkodott, hogy milyen szuper érzés volt számára, amikor a filmben kinyírhatott minden fehér embert. Ennek apropóján „filozófusunk” is úgy érezte, hogy meg kell szólalnia, pedig ha hallgatott volna, akkor legalább egyszer az életében tényleg filozófus lehetett volna a „si tacuisses, philosophus mansisses” híres fekete aranyköpés szellemében. Ehelyett egy rádióműsorban leadott ötperces monológjában megismételte azt a jelek szerint mélyen gyökerező fixa ideáját, miszerint „azért, hogy egyenlők, hogy felszabadultak legyünk, egyes fehéreknek meg kell halniuk”. (When Is It OK To Kill Whites?, theamericanconservative.com, 2017. 05. 08.)
Fehéreknek lassanként koldulniuk sem szabad az amerikai fekete gettókban. Legalábbis az egyik New York-i főiskola fekete tanára szerint, akit örömmel tölt el és igazságszolgáltatásnak érzi, amikor fehéreket lát koldulni, és a magafajta fekete nacionalisták „éjszaki magömléséhez” hasonlítja az érzést, azon tanakodva, hogy vajon „képen kell-e rúgnia” a fekete környéken kéregető fehéreket. A főiskola, amely évi 80 ezer dolláros (csaknem 25 millió forintos) fizetéssel honorálja szaktudását, a szólásszabadságra hivatkozva nem szankcionálta fajgyűlölő kirohanását. (SUNY professor pens article titled „Seeing poor white people makes me happy”, nypost.com, 2019. 06. 29.)
|
|
|
|
|
|
Mint korábban láttuk, Emily Goldstein „ráknak” minősítette a fehéreket, Donald Moss pedig „rosszindulatú, élősködőszerű állapotnak” a fehérséget. Az egyik befolyásos néger honlap szerkesztője már egyenesen „közegészségügyi válságnak”, amely szerinte „életkilátásokat rövidít meg, levegőt szennyez, egyensúlyt zsugorít, erdőket tarol le, jégsapkákat olvaszt fel, háborúkat gerjeszt (és pénzel), nyelvjárásokat tesz tönkre, tudatot fertőz meg és embereket gyilkol… […] A fehér felsőbbrendűség egy vírus, amely – mint a többi vírus – addig nem pusztul el, amíg vannak megfertőzni való testek, ami azt jelenti, hogy az egyetlen módszer a megállítására: lokalizálni, izolálni, extrahálni és megölni.” (Whiteness Is a Pandemic, theroot.com, 2021. 03. 17.)
De ne legyünk igazságtalanok. Egy Afrikából Amerikába bevándorolt nő, akinek az előbbiektől eltérően neve is van, egy bizonyos Nestride Yumga, szó szerint lekiabálta a többnyire fehér BLM-es tüntetők fejét, amikor washingtoni otthona közelében tüntettek Fentanyl Floyd halálának ürügyén, világossá téve, hogy szerinte „a BLM egy vicc, és ti vagytok a rasszisták”. Folyamatosan és emelt hangon képmutatónak nevezte a tüntetőket, mert nem hajlandók észrevenni a feketék körében pusztító bűnözést, például Chicagóban és más demokrata vezetésű városokban. „Amikor feketék gyilkolnak feketéket, nem jönnek ki és nem csinálják ezt a sz…t, csak amikor egy fehér öl meg egy feketét.”
Márpedig az amerikai bűnügyi statisztikák magukért beszélnek: 1976–2005 között a meggyilkolt feketék 94 százaléka más feketék kezétől halt meg, és 1976–2014 között csaknem 200 ezer fekete vált más feketék áldozatává (vagyis Amerikában 40 év alatt több feketét öltek meg feketék, mint ahány amerikai fekete katona a két világháborúban, a koreai és a vietnámi háborúban összesen elesett). Chicagóban például egyetlen hétvégén 84 áldozatot követeltek a feketék családias tűzpárbajai, és 24-en bele is haltak. „Menjetek Chicagóba, ahol (a feketéknek) nincsenek iskoláik, és naponta halnak meg, de ők nem számítanak (nektek), mert nem tudtok (magatoknak) figyelmet szerezni belőle”, kiabálta Yumga a tüntetőknek, akiktől jellemző módon csak ellenséges reakciókat kapott. (Watch: African Immigrant to BLM Protesters: „Black Lives Matter Is a Joke”, westernjournal.com, 2020. június 3.)
Ha elvétve is, vannak tehát üdítő kivételek, de a feketék számára sokkal kényelmesebb mártíromkodni, és a fehér embert hibáztatni a helyzetükért, mint belenézni a tükörbe, és levonni a szükséges következtetéseket. Főleg, hogy maguk a fehérek adják alájuk a lovat, mint láttuk.
